FIGYELEM!
Ebben a cikkben most kivételesen lesz bőven politikai tartalom is (szinte csak az), de próbáljuk mellőzni a csatározásokat, hisz ez a cikk nem az uszítás kedvéért jött létre hanem azért, hogy egy tisztább képet adjon a szigorításokról és törvénykezésekről és megválaszolja a blokkolások kapcsán felmerülő esetleges kérdéseket. Köszönöm!
Ahogy egyre szigorodtak a törvények és ezáltal elérhetetlenné váltak, vagy rosszabb esetben bezártak a régi jól bejáratott webshopok, úgy azzal egyenes arányban szaporodnak meg az olyan kérdések amikkel az új Tagok arra keresik a választ, hogy honnan tudnának utánpótlást rendelni. Mivel ezekkel a kérdésekkel árasztjátok el a Vaperinát, így mindenképp érdemes és szükséges körbejárni ezt a témát is. Előre szólok, hosszú lesz!
Tartalomjegyzék
- Bevezető
- A régmúlt és a kezdetek
- 2012. évi törvénymódosítás
- 2013. évi kormányrendelet
- 2014 és 2016 közötti időszak
- 2016. évi törvénymódosítás és EMMI rendelet
- 2017. évi kormányrendelet módosítás és az AB határozat
- 2018. évi tilalmak és törvénymódosítás
- 2019. évi tájékoztatások
- 2020. évi kormányrendelet módosítás
- 2021. évi változások
- 2022. évi változások a webshopok blokkolása
- 2023-tól napjainkig
- Végszó
Bevezető
Ahogy haladunk előre a cikkel úgy válik majd egyre valóságosabbá, hogy abszolút nem tudhatjuk mit tartogat még számunkra a jövő. Mivel tenni ellene nem tudunk, hiába is próbáltunk, ezért válasszuk azt az alternatívát, hogy megpróbáljuk realizálni és megérteni a ma minket körülvevő helyzetet. Jelenleg mást úgysem tudunk tenni. Számtalan petíció látott már napvilágot az évek során amit büszke Vaperina Tagként töltöttünk ki, kiállva a vapelés mellett. Volt néhány tüntetés is az évek során, de minden hasztalannak bizonyult. Még angol nyelvű dokumentumfilm is készült az e-cigi egészségesebb mivoltáról és a dohánylobbiról, ezzel majdhogynem párhuzamosan pedig folyt egy hazai nyílt kutatás amiben számos ismertebb vaper is részt vett. Egy kis időre ismét a bűzrudat szívták, majd az orvosi vizsgálatok után ismét e-cigit ragadtak, majd kis idő elteltével ismét következtek az orvosi vizsgálatok, hogy prezentálják milyen jótékonyan hat az emberi szervezetre az e-cigi. Még alkotmányjogi panasz is került benyújtásra, mégsem lett mindezeknek semmilyen befolyásoló ereje, ugyanis minden törekvést degradáltak, elsöpörtek! Sajnos több lehetőség nem állt a rendelkezésünkre amivel kinyilváníthattuk volna a saját véleményünket a kedvenc hobbinkkal kapcsolatban. Számunkra több ajtót nem hagytak nyitva és lassan az ablakokat is bezárják. Most is abban reménykedünk, hogy még egy jó darabig nem fordul ennél is rosszabbra a helyzetünk.
Ám sajnos szép lassan minden kisebb és nagyobb beszerzési forrásnak is oda. Amely webshopokat jelen pillanatban még tudjuk böngészni, korántsem biztos, hogy holnap is el tudjuk majd érni ezeket. Bár egyenlőre van megoldás a weboldalak blokkolására, de sajnos ez sem örökös alternatíva. Szépen sorjában mindenről szót fogok ejteni. Kezdjük az elején. Hogy jutottunk el idáig?
A régmúlt és a kezdetek
Bár már a 2010-es évek elején is voltak szabályok az elektromos cigarettára vonatkozóan, de azok annyira enyhék voltak a mostaniakhoz képest, hogy akkoriban még mindenki úgy gondolta, hogy bárki számára és bárhol elérhetőek lehetnek ezek a termékek és akkor úgy tűnt ez így is marad. Ezért is volt tele az ország e-cigi szaküzletekkel, ahova ha bementél szó szerint bármit szabadon megvásárolhattál ami e-cigivel kapcsolatos és még barátokat is szerezhettél, ugyanis az e-cigi boltok állandóan dugig voltak emberekkel. Az a hangulat és a légkör örökre belém ivódott. Egy ilyen boltban vettem az első kezdő szettemet és még jó néhányat ezután. Egy ilyen boltban tanultam meg tekerni és keverni is. Ezekben az időkben még külön volt választva és definiálva az e-cigi a hagyományos cigarettától, de nem kellett túl sok idő, hogy ez megváltozzon.
2013-ra az e-cigi népszerűsége olyannyira megnőtt, hogy országszerte nőttek a vape shop-ok, mint a gomba. Már szinte nem is volt olyan város az országban ahol ne lett volna legalább 2db vape shop. Az én városomban 5 ilyen boltról tudtam ahova rendszeresen be is jártam, de lehet volt ennél több is, tehát minden jelentősebb városrészen volt egy. Ebből le tudjátok szűrni mekkora térhódítása volt az e-ciginek annak idején. A személyes véleményem az, hogy akkoriban üthetett szöget a politikusok fejében az a gondolat, miszerint ez, az akkor még újnak számító trend, elsöprő lehet. Nyilván tenniük kellett valamit, nehogy jól érezze magát a magyar! Azért fogalmazok így mert az EU-s TPD-t (Tobacco Products Directive) minden ország a maga módján tartatja be. A szigorítások és tiltások mértékéről minden esetben a kormány és a Gazdasági Verseny Hivatal (GVH) dönt. Ezt értsd úgy, hogy lehetne lazább is az a gyeplő, ha Ők úgy akarnák. A szigorításokhoz idő kellett. Szép lassan haladtak. Az első és máig legmeghatározóbb intézkedést 13 éve hozta a kormány.
2012. évi törvénymódosítás
2012-ben benyújtásra került a kormány felé egy olyan törvénymódosítás ami a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a kiskereskedelmi értékesítés szabályairól szól. Ez a törvény szabályozni kívánta a dohánytermékek kiskereskedelmi értékesítését, beleértve az engedélyezési eljárásokat és a későbbi dohányboltok működését, aminek majdan köszönhetően elviekben csökkeni fog a fiatalkorúak dohányzási rátája. Amint hatályba lépett attól a naptól kellett a kiskereskedőknek is elkezdeni alkalmazkodni. Illetve a trafikokat úgymond létrehozni. Ez jelentős lépés volt, ugyanis ezzel kezdetét vette az e-cigi és a klasszikus cigaretta összemosása, bár erről csak később hoztak törvényt, de a propaganda már elkezdte diktálni az iramot. Ez idő tájt még nem okozott akkora fejfájást a törvénymódosítás sem a vaperek számára, sem pedig az e-cigi boltok tulajdonosai számára mert még volt egy kis idő a változásig, viszont itt már sejteni lehetett, hogyha engedélykötelesek lesznek a termékek akkor az súlyos összegekbe fog kerülni. Bár akkor még azt hittük maradhat a kisvállalkozók kezében a magyar e-cigi piac. De persze nem maradt.
Ezt a fenti 2012. évi törvényt 2013-ban az alábbi link szerint módosították, így sokkal kiterjedtebb lett.
A linkelt módosításban egyúttal az is szerepel, hogy még ugyanezen az éven módosítottak a 2003. évi jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról szóló törvényen.
Ami azt jelenti, hogy elkezdődött amitől mindenki tartott! Ekkor rendelték el, hogy minden dohányterméket és annak minősülő terméket, vagyis az e-cigit és a liquid-et is, csakis az arra alkalmas részvénytársaság vagy kereskedő árulhat. Azaz a dohányboltok! Ez a trafiktörvény!
2013. évi kormányrendelet
Az előző évhez képest sokkal nagyobb szigorításokat vezettek be egy kormányrendelet keretében. A 2013-as évi kormányrendelet részletesen szabályozza a dohánytermékek, elektromos cigaretták és utántöltő flakonok avagy liquid-ek gyártását, forgalmazását és ellenőrzését, beleértve a termékek összetételére és csomagolására vonatkozó előírásokat. De nem kevés szó van benne az egészségvédelmi bírságokról is ami azt jelenti, hogyha valaki megszegi a dohányzással összefüggő tilalmakat, illetve korlátozásokat az 20.000 és 50.000Ft közötti bírságra számíthat. Mivel manapság már az e-cigizés is dohányzásnak felel meg a törvény szemében, így az a bírság minket is érint, ha mondjuk nem a kijelölt dohányzóhelyen használjuk az e-ciginket.
Magyarról magyarra fordítva ez az a kormányrendelet ami konkrétan mindenbe beleszól! Nem csak e-cigis téren, hanem a fiatalkorúak védelmének érdekében ugyanúgy vonatkozik dohányosra és e-cigisre is. De tovább megyek: A fent linkelt kormányrendelet szerint a dohánytermékek és az e-cigik piacfelügyeletét az országos tisztifőorvos, a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi kerületi hivatal és a fogyasztóvédelem felügyeli. Ha ezek a hivatalos szervek valahol valami hiányosságot találnak, azonnal kötelesek értesíteni a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot (NNGYK) akik törvényileg eljárhatnak. Azt hozzátenném, hogy ezek a szervek a piacfelügyeletért felelősek, tehát nem konkrétan egy magányszemély ellen fognak eljárni, hanem az ellen a vállalkozás vagy cég ellen amelyek a forgalmazással kapcsolatos normákat nem tartják be.
2014 és 2016 közötti időszak
2014-ben álltam át e-cigire, előtte még csak szemeztem vele, de jól emlékszem, ekkor és még 2015-ben is volt olyan fizikai vape shop ahova bemehettem bármi is kellett. Ám mindeközben a kormány nyomást gyakorolt az e-cigivel foglalkozó kisvállalkozókra oly módon, hogy szép fokozatosan alkalmazni kezdte a 2012-ben hatályba lépett törvényeket amik közül is a legnagyobb prioritást és közfigyelmet a trafikok bevezetése kapta. Biztos sokan emlékeztek a 2010-es évek elejére mikor bementél a kisboltba tejért és kenyérért, majd a pénztárnál kérhettél mellé cigit is. Bizonyos üzletekben pedig a kasszaszalag mögött lévő polcról vehetted le a kedvenc cigarettádat. Nos, ez szűnt meg a 2014 és 2016 közötti időszakban. (Ezek után berángatták az e-cigiket is a trafikokba, mivel ezt követően már dohányterméknek számított amiről természetesen törvény is született, de időrendben haladunk, úgyhogy arról picit később írok.)
Ahhoz, hogy a kormány beteljesítse mestertervét először dohánytrafikok kellettek ahova át lehet cuccolni. Ugyebár ennek megfelelően lett módosítva még 2012-ben a 2003. évi jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról szóló törvény. No de ez nem úgy működött, hogy a boltból simán csak átvitték a cigiket a trafikba, hanem első körben meg kellett pályázni a trafikok üzemeltetési jogát. Ez viszonylag lassú folyamat volt, ugyanis a kormány feltételekhez kötötte, hogy ki kaphat üzemeltetési jogot. Magánszemély is pályázhatott a cégek mellett, de megvizsgálták minden pályázó szakmai tapasztalatát és anyagi helyzetét, valamint a leendő trafik helyét és méretét. Ez sok időbe tellett, mivel viszonylag elég nagy volt a szórás. Gondoljunk csak bele, a falvakban és városokban minden második sarkon van egy trafik és manapság már ritkán nyílik új, tehát amik jelenleg is léteznek azoknak a 90%-a 2014 és 2016 között nyitott. Ez rengeteg trafikot jelent aminek az üzemeltetési jogát mind-mind el kellett bírálni ezekben az években.
A trafikok üzemeltetési joga nagyjából sínre került, tehát már volt annyi belőle az országban, hogy elkezdhették a boltok polcairól kiárulni a megmaradt dohányárut. Ez sem volt olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik, ugyanis nagyban függött a készlet nagyságától, a raktározási körülményektől és perszer voltak egyedi és előre nem tervezett körülmények is. Így tehát amíg a boltok gőzerővel azon voltak, hogy megfeleljenek a törvényeknek, közben a trafikoknak fel kellett készülni arra, hogy árulhassák a dohányárut, ami nem kevés pénzbe és engedélyekbe került. Legelőször a cigik és dohányáruk árusítását vették át, mint hivatalos felhatalmazott.
2016. évi törvénymódosítás és EMMI rendelet
2014 és 2015-ben, de még nagyjából 2016 elején sem igazán történt semmi, mivel ahogy fentebb írtam minden érintett azzal volt elfoglalva, hogy kivezessék a boltokból a dohányárut, majd azt bevezessék a trafikokba. Az e-cigiket és a liquid-eket pedig bevonták a 2016-os máig is hatályban lévő jövedéki adótörvénybe. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy zárjegyköteles termék lett az e-cigi és a liquid.
Van benne egy mondat, a 102. paragrafus első bekezdése, amit úgy ahogy van kimásolok ide. Ezt nem lehet körülírni úgysem és mindent elmond! Így szól:
102. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a jövedéki ügyben folytatott eljárása során a tényállás tisztázása, továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében bármely dolgot – az élő állat kivételével – lefoglalhat.
Mindent elvehetnek, amire Ők azt mondják, hogy „Ez az lehet!” A NAV egy olyan szerv, ami előbb lő, aztán kérdez. Majd miután lefoglalta, ellenőrzi. Először csak felbontás nélkül, ugyanis a rajta lévő adatok alapján is elég jól lehet tájékozódni, illetve átvilágítják egy hasonló ketyerével, mint ami a reptereken is van. Ha hasonlít valamire amit nem szabad behozni akkor felbontják. Ha adózatlan vagy tiltott termék van benne akkor azt kiveszik, a többit ami nem adóköteles, vagy már le lett adózva pedig aranyosan visszacsomizzák. Ha egy doboz liquid-et rendeltél akkor pedig mondj le a dobozról is. Én is imádom az ilyen kis dobozokat gyűjteni, de ilyenkor a NAV azt is elveszi.
Itt jön a lényeg: A külföldről érkező csomagok esetében a címzett felel a csomag tartalmáért. Belföldön feladott csomag esetében a feladó felel érte, viszont ha a feladó valamiért nem ismert akkor a címzettet keresik meg. A csomagok ellenőrzését mindig két NAV által erre kijelölt ember végzi. Az általuk (avagy NAV által) a csomagból kivett adózatlan vagy tiltott termékek után a jogsértőnek jövedéki bírságot kell fizetnie. Ennek összege változó lehet, attól függően mi van benne és mennyi.
Ezeknek a megvalósításához is kellett némi idő, de többségében még a törvény hatályba lépése előtt szinte az összes vape szaküzlet lehúzta a rolót. Néhányan még állták a sarat egy darabig, de végül azokat is elérte a vég. A GreenSmog-tól és a GrandVape-től nekem szentimentális okokból személyes búcsút kellett vennem, mert a kedvenc helybéli shopjaim voltak ahol mindig mosolyogva fogadtak. Fájt is látni, mikor az üzletek tulajdonosai a végén már a feliratokat kapargatták spaklival az ablakról… Így hullik porba az e-cigis kisvállalkozók álma és így hagyja cserben a kormány azokat akik egy egészségesebb életre vágynak. Hogy miért? Ha engem kérdeztek, a válasz a hatalom és a pénz. Valahol érthető volt a tulajok döntése. Egyszerűen így már nem érte meg működtetni egy olyan vállalkozást ami a jövedéki adók, engedélyek és a bejelentésre vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjak terhei mellett már mínuszosra jött volna ki, ezért még időben ki kellett szállniuk, hogy ne menjenek tönkre anyagilag. Az igazgatási szolgáltatási díjakról EMMI rendelet is született amit itt olvashattok:
Az 1999. évi a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának és forgalmazásának szabályairól szóló törvény is módosult, bár ez elég gyakran módosul, és azért csak most esik szóba, mert ezen az éven szabták meg a csomagolásra vonatkozó szabályokat, és a cigi és e-cigi használatának kijelölésére vonatkozó szabályokat. Tehát az e-cigit köztereken csakis a dohányzásra kijelölt helyen szabad innentől kezdve használni. Továbbá pedig a dohánytermékek kibocsátási szintjére és a mérések módszereire, az összetevők és kibocsátási szintjeinek, az adalékanyagok jelentéstételi kötelezettségére, a csomagolásra és címkézésre vonatkozó, valamint az az új dohánytermékek forgalomba hozatali szabályaira vonatkozóan. Az új dohánytermékek alatt a füst nélküli dohánytermékek, a hevített dohánytermékek, a dohányzást helyettesítő nikotin tartalmú termékek és persze az e-cigi értendő.
Úgy kezdődik, hogy …az országgyűlés, tekintettel a magyar lakosság kedvezőtlen népegészségügyi mutatóira… Sad but true, de ez leginkább rajtuk múlott. Picit amúgy ironikus is, annak tekintetében, hogy a legkevésbé káros dolgot tiltják, de pl.: energiaitalból megiszol kettőt és ha hajlamos vagy a szívbetegségekre vagy a pánikbetegségre akkor simán kicsinálhat, és azt szabadon vehetsz amennyit csak akarsz. Az alkohol is képes nagyon csúnya dolgokra amiket nem csak az alkoholista él meg, de a környezete is elszenvedője lesz, mégis annyit vehetünk belőle amennyit csak akarunk, nincs a boltokban mennyiségi korlátozás. Miért is lenne? A gyógyszeripar zsebébe is kell csurgatni, ugyanis az elvonón gyógyszert adnak az alkesznak is. Nem is folytatom tovább, úgyis értitek… Érdemes elolvasni az imént linkelt törvényt, nem túl hosszú, csak 10 paragrafus és sok olyan fontos dolog van benne ami segít megfelelően képbe kerülni. Rögtön az első paragrafus (p., (q., (r., (s. és (t. pontjaiban lesz megtalálható az e-cigi, dohányzást imitáló elektronikus eszköz, a nikotinos és nikotinmentes liquid törvényi meghatározása! Ahogy anno csúfoltuk, ez a szopóka-törvény.
2017. évi kormányrendelet módosítás és az AB határozat
Ezen az éven került módosításra a fentebb linkelt 2013. évi szó szerint mindenre vonatkozó kormányrendelet, ami szabályozza a dohánytermékek, e-cigik és liquid-ek előállítását, forgalmazását és ellenőrzését valamint az egészségvédelmi bírságokat. Tovább szigorodtak a trafikokra vonatkozó kötelezőségek.
Viszont itt van még az AB határozat. Itt tutira ki fog nyílni a bicska a zsebetekben, ha eddig még nem! Az AB határozat egy olyan alkotmányjogi panasz amit még 2017-ben Pifkó Krisztián nyújtott be. Ő anno a Villanypára Egyesület egyik első embere volt. Krisztián az alkotmányjogi panaszában azt taglalta, nem mellesleg teljes joggal, hogy (idézem):
a magyar állam tudományos igazságok kérdésében, mint amilyen az e-cigaretta egészségre ártalmas hatása, nem jogosult dönteni.
Ezen kívül sérelmezte a nemdohányzók védelmével kapcsolatos törvény e-cigire vonatkozó pontjait amiben azt ártalmasnak titulálják. Továbbá alaptörvény-ellenesnek nevezte ezt az egész bohózatot amit anno 2017-ig bevezettek az e-cigi korlátozása érdekében. Kérelmezte az e-cigire vonatkozó, tudományos vizsgálatokat semmibe vevő törvénykezések megsemmisítését!
A fenti linken eléritek a teljes határozatot, de azért idézném most is a fontosabbakat:
Az indítványozó kifejtette, hogy a támadott rendelkezések annak ellenére kezelik együttesen a dohányzást és az elektronikus cigaretta fogyasztását, hogy utóbbi termékek és fogyasztási szokás harmadik személyek egészségét bizonyítottan nem károsítják, az e-cigaretta a dohányzás ártalomcsökkentő alternatívájának tekinthető. Ezzel szemben az e-cigaretta használók a dohányzásra kijelölt helyeken a passzív dohányzás káros hatásait kényszerülnek elszenvedni. Az indítványozó álláspontja szerint ezért az Ndtv. támadott rendelkezései szükségtelenül, az elérni kívánt céllal aránytalan módon korlátozzák az indítványozó Alaptörvény XX. cikk (1) bekezdésében foglalt testi és lelki egészséghez való jogát, és a XXI. cikk (1) bekezdésében foglalt egészséges környezethez való jogát. Az indítványozó álláspontja szerint, mivel nem bizonyított tény az e-cigaretta egészségkárosító hatása, ezáltal a törvényben megfogalmazott korlátozást valójában nem a nemdohányzók egészségvédelme indokolja, a korlátozás nem egészségügyi okokra vezethető vissza, hanem „egyszerű társadalmi, együttélési kérdés”. Így ezen tevékenységnek a vitatott jogszabályi rendelkezésekkel történő korlátozása szükségtelen és indokolatlan.
A következő idézet eredetileg szintén Magyarország Alaptörvényében van benne, az X. cikkének 2. pontja, amire Krisztián is hivatkozott:
Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.
Csak úgy azért elég nehéz a tudomány művelőire hagyatkozni, ha köztudott, hogy a legtöbb ilyen hivatalos labort a kormány pénzeli. Ilyen laborok a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), a Korányi Pulmonológiai Intézet, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), illetve a Szegedi és Pécsi Tudományegyetem vagy a Semmelweis Egyetem. A független laborvizsgálatokat meg figyelembe sem veszik mivel állami szerveknek kell jóvá hagyniuk az eredményeket amilyen az NNGYK, Országos Közegészségügyi Intézet (OKI), Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) és a Klinikai Kutatásetikai Bizottság (KKET). Tehát hiába lesz jó egy eredmény, ha az nem érdeke a jóváhagyó intézeteknek.
Az alkotmányjogi panaszt, talán nem is kell írnom mert kitaláljátok Ti is (aki olvasta a határozatot az már tudja). Elutasították! Mondván, hogy Pifkó Krisztián panaszát az alkotmánybíróság megalapozatlannak találta! Azért vannak jócskán ütközések, mégis megalapozatlannak találták… Már meg sem lepődöm. Amúgy én meg eredetileg csak arról akartam ám írni, hogy miért nem érhetőek el a webshopok, csak hát ok és okozat… Na, haladjunk! Majd később megmoroghatjátok!
2018. évi tilalmak és törvénymódosítás
Ebben az évben nem voltak olyan aktívak becses törvényhozóink. Egyetlen új törvény vagy kormányrendelet sem született, de azért van itt néhány törvény amik innentől kezdve nagyobb prioritást kaptak.
2018-tól kezdve sokkal jobban odafigyeltek a hivatalos szervek a forgalmazási korlátozások betartatására, ami annyit tesz, hogy bár köztudott, hogy az e-cigi és liquid forgalmazását csak és kizárólag dohányboltok végezhetik, de ettől az évtől erre sokkal kiélezettebben figyeltek. Mégpedig azért, mert érezhetően fellendült a távértékesítés és az online kereskedelem.
A használati tilalmakat is fokozottabban kezdték figyelni és ellenőrizni. Ez annyit jelent, hogy szigorúbbak lettek azokkal szemben akik az e-cigit zárt légterű nyilvános helyen, buszokon, vonatokon és a munkahelyen a dohányzón kívül szívták. Továbbá sokkal jobban kezdték hangsúlyozni, hogy ott kell e-cigizni ahol bagóznak.
Bár eddig is tilos volt reklámozni a dohánytermékeket és az e-cigit, de 2018-tól jobban ráálltak erre is. De nem csak a reklámozása, hanem a szponzorálása is tilos, mindezt a fiatalkorúak védelmére alapozva. 2018-ban az alábbi 2008. évi gazdasági reklámtevékenységekről szóló törvénybe fogalmazták bele az e-cigire vonatkozó szankciókat.
Továbbá az e-cigihez köthető az imént linkelt gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó törvényben foglaltak alapján, hogy tilos olyan árunak a reklámja aminek előállítása vagy forgalmazása törvénybe ütközik. A dohánytermékek reklámja természetesen abszolút tilos. Illetve az úgynevezett dohányterméket kiegészítő termékeké is ahol szintén helyett kapott a felsorolásban az elektromos cigaretta, a liquid, a patron (idő közben rájöttem, ez a tank akar lenni), a nikotinmentes liquid és a dohányzást imitáló elektronikus eszköz.
2019. évi tájékoztatások
Ebben az évben sem hoztak új törvényeket, vagy egyebeket és még csak nem is módosítottak semmin. Csupán tájékoztatást adott a kormány, a NAV és a hatóságok néhány változásról, illetve felhívták a figyelmet pár dologra. Ezekről szeptemberben és decemberben történt tájékoztatás.
A hatóságok arról kívánták tájékoztatni az ország lakosságát, hogy a liquid-ek vásárlása kizárólag nemzeti dohányboltokban engedélyezett. A nem dohányboltban történő vásárlás törvénysértőnek minősül, és jogi következményeket vonhat maga után.
A NAV pedig fokozta az illegális e-cigi árusok elleni fellépést. Számos ellenőrzést és razziát hajtottak végre, hogy visszaszorítsák a jogellenes forgalmazást és biztosítsák a vonatkozó szabályozások betartását.
Ezek után decemberben bejelentette a kormány, hogy az e-cigikre vonatkozó jövedéki adót csökkentették, hogy versenyképesebbé tegye a legális piacot az illegális forgalmazással szemben. Ezzel kívánták ösztönözni a fogyasztókat, hogy a nemzeti dohányboltokban vásároljanak, csökkentve az illegális online piac részesedését. Ne feledjük, hogy ez ugyebár 2019 decemberében történt, azóta pedig majdnem háromszor annyiba kerül minden, beleérte a dohányboltban kapható termékeket is.
2020. évi kormányrendelet módosítás
Egy igazán jelentős szigorítás vette kezdetét a 2020-as évben, ami a fentebb linkelt 2013. évi dohánytermékek előállításáról, forgalmazásáról, ellenőrzéséről valamint a figyelmeztetésekről és egészségvédelmi bírságról szóló kormányrendelet módosításával lépett érvénybe. Ekkor tiltottak meg mindenféle ízesítést ami vonatkozik a cigikre, a liquid-ekre és az ízesített eldobható e-cigikre is. A törvény úgy fogalmaz, hogy nem lehet jellegzetes íze a dohánytermékeknek, az utántöltő folyadék pedig nem tartalmazhat ízesítést. Mert állításuk szerint ezek mind bevonzzák a fiatalkorúakat. Ezen felül ebben a kormányrendeletben van leírva az is, hogy csakis 10ml-es kiszerelésben és maximum 20mg-os erősségű klasszikus dohány ízű és ízesítetlen liquid-et, avagy booster-t lehet csak árusítani a trafikokban. Továbbá szó esik arról is, hogy az eldobható e-cigiknek maximum 2ml-es lehet az űrtartalma. (Mindezeket a 19/b paragrafusban olvashatjátok rögtön az elején.)
Mellesleg említem meg, hogy olvastam az 5. paragrafusban egy nagyon érdekes dolgot amin érdemes elgondolkodni. Így szól: A szabadforgalomba bocsátott cigaretta legmagasabb kibocsátási szinte cigarettánként nem lehet több mint 10 mg kátrány, 1 mg nikotin és 10 mg szén-monoxid. Rémisztő, nemde? A mérgeket lehet, de csak módjával!
Továbbá, mivel 2020-tól tiltva vannak az ízesített termékek, amik közé tartozik a liquid és az előre feltöltött eldobható e-cigi is, ezért innentől kezdve a NAV már emiatt is tart razziákat és fokozott ellenőrzéseket.
2021. évi változások
Ezen az éven közölte velünk a NAV, hogy mivel egyre többen rendelnek neten keresztül, így az EU-n kívülről érkező csomagok száma is megnőtt. A postaforgalommal együtt az adminisztrációs terhek is nőttek. Ha pedig a csomagon hiányosan szerepelnek az adatok akkor természetesen a kézbesítés is hosszadalmasabb. Ezért megszüntetik a kis értékű termékek áfa mentességét. Bakker, micsoda összefüggéstelenség. Én inkább több embert vennék fel a posta állományába, hogy gördülékenyebb legyen az ügyintézés, de a NAV inkább még több terhet ró a postai dolgozókra. Hihetetlen ez a fajta gondolkodás! Ez NAV-os rendelkezés, úgyhogy onnan kaptok linket: Webes rendelés
Ezeknek a változásoknak két célja volt. Az egyik, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek az EU-n belüli és kívüli kereskedők számára. Majd pont egy ilyen kis aprócska ország, mi? Ugyan! A másik cél amit nyíltan ki is jelentettek, hogy ezzel növelni kívánják az adóbevételeket. A kormányt és a NAV-ot ismerve ez már sokkal hihetőbb…
Erről én is írtam egyébként annak idején (2020 októberében), ide teszem azt is.
Emiatt minden EU-n kívülről érkező csomagot kötelesek vámkezelni, függetlenül attól, hogy milyen értékű a benne lévő holmi. Tehát minden Kínából és Amerikából érkező csomagot át kell nézzenek, úgy ahogy fentebb írtam, a NAV által kijelölt két kis emberke. Ha sor kerül a vámeljárásra, akkor vám-árunyilatkozatot kell tenni amit a NAV felé kell benyújtani.
A vámkezelést általában a posta, de akár a futárszolgálat is végezheti. Ha így történik, akkor erről a csomagon található adatok (telefonszám, e-mail cím) alapján értesítik a címzettet. Viszont, ha tudod jól, hogy meg fognak vámolni akkor előre intézkedhetsz egy elektronikus vám-árunyilatkozat benyújtásával. Bár a termék áfáját már újabban tartalmazza a vételár, ettől még egyáltalán nem biztos, hogy nem kell majd vámot fizetni, ha beérkezik az országba. A vámkezelési szabályok változása miatt a postai és a futárszolgálatok árai is növekedtek. A posta vámkezelési szolgáltatási díjat vezetett be az EU-n kívülről érkező küldeményekre, amit, ha szükséges, akkor a postán átvételkor, vagy online vámkezeléskor kell kifizetni.
2022. évi változások a webshopok blokkolása
Elérkeztünk ahhoz a részhez ami körülírja az aktuális helyzetünket! Ezért talán ez a legfontosabb része a cikknek. Ha az eddigieket végig olvastátok akkor már eléggé frusztrált állapotban lehettek. Sajnálom. Tényleg. De ezek olyan dolgok és tények amikről úgy éreztem muszáj írni, hogy maradéktalanul megértsük az egészet. Honnan indult, hol tartunk most, és talán picit megjósolhatjuk a jövőt is. Remélem a most következőkben mindenki választ talál az örök kérdésre:
Miért nem érhetőek el a webshopok?
Az eddig kivesézett 10 évben (2012-2022) a kormányrendeletek és a törvények fokozatosan egymásra épültek. A kormány pedig úgy tűnik sportot űz az egyre jobban szigorodó törvények bevezetéséből, mit sem törődve a személyes tapasztalatokkal. Ami a 2022-es évet illeti, megkezdődtek a webshopok blokkolása aminek természetesen volt előzménye is. Ekkortájt ütötte fel a fejét az Elf Bar. Amint kezdett kicsit jobban elterjedni, a NAV és az SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) már ment is razziázni és intézkedni. Erről írtam már, tessék majd nézni:
A webshopok blokkolása azzal indult, hogy a NAV és az SZTFH rájött arra, hogy az Elf Bar-okat az internetről rendelik az emberek. Minő meglepetés! És itt jön képbe a GVH. Nagyon sok dolgot felügyelnek, ilyen például a tisztességtelen piaci magatartás, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, megtévesztő reklámok, az interneten megjelenő manipulatív gyakorlat, illetve felügyelik az online platformok működését, hogy azok ne sértsék a fogyasztók jogait és ne torzítsák a piaci versenyt. Ebből adódóan vizsgálja a webshopok tevékenységeit is arra kiterjedően, hogy jogsértő e a működésük vagy sem. Ez azt jelenti, hogy árulnak e tiltott árut vagy közölnek e félrevezető információt. Az e-cigit és Elf Bar-t árusító webshopok a törvény és a GVH szemében majdnem az összes fent írt gyakorlatnak ellen mennek.
A NAV eddig szó nélkül lecsapott a tiltott termékeket tartalmazó postacsomagokra, majd innentől kezdve már az Elf Bar-ra és annak birtokosaira is vadászni kezdett. Majd amint fény derült arra, hogy a netről szerzik be ezeket a termékeket az emberek, jött a GVH, mert a NAV szólt neki, és elkezdte vizsgálni az Elf Bar-t árusító webshopokat amiben pedig a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) nagy segítségére volt. Az NMHH felügyeli többek között az internetszolgáltatókat, a telekommunikációt és ehhez kapcsolódó jelen esetben irreleváns dolgokat, valamint szabályozza az internetes tartalmakat, hogy azok ne legyenek károsak a fiatalkorúak számára. Továbbá természetesen az NMHH is képes blokkolni az illegálisan működő webshopokat, mivel ugyebár van erre vonatkozó jogosultsága és az egész magyar online térre rálátása van. Tulajdonképpen a NAV, a GVH és az NMHH közösen végzik az e-cigit és Elf Bar-t árusító webshopok blokkolását.
Sajnos olyan webshopok is voltak, talán még elvétve most is vannak, ahonnan egy gyerek is simán tud magának eldobható manórudat rendelni amit mi magunk is ellenzünk! Arról nem is beszélve, hogy ezekkel az eszközökkel megnőtt a környezetszennyezés is, ugyanis a benne lévő akkuval együtt dobják el az emberek és javarészt nem az erre kijelölt helyre. A kormánynak egyébként több problémája is volt az Elf Bar-al kapcsolatban: ízesített, nincs a trafikban, nincs rajta zárjegy és mindezeknek a tetejében külföldről rendelik illegálisan. Ezzel kapásból 4 törvényt szeg meg az aki berendeli és birtokolja. Bár, ha picit jobban kutakodunk lehet többet is találnánk 4-nél. Aki pedig az utcán vásárolja zugárusoktól az ugyanúgy bűnös, mert a birtoklása is tiltott, de manapság már ilyen utcai zugárusokat szerencsére nem is igazán lehet találni. Még ezek fényében is túlkapásnak érzem a teljes és mindenre vonatkozó blokkolást amit mindjárt írok is, hogyan működik, de előbb csatolok egy képet ami ismerős lehet:
A fenti képet akkor láthatjuk, ha egy webshopot blokkolnak előlünk. Külföldi webshop esetében, mivel a vállalkozások működését nem tudják korlátozni, mert eredetileg nem magyar székhelyűek és nem is a magyaroknak készültek, csupán ide is szállítottak, így úgy oldották meg, hogy az hozzáférhetetlen legyen számunkra. A magyar székhelyű vállalkozásokat pedig, mint tudjuk felszámolták, vagy épp saját elhatározásból szűnnek meg sorra manapság is, mivel túl sok forog kockán.
A GVH és NMHH, mint független magyar hatóságok az EU versenyjogi elveivel összhangban működnek és bármilyen weboldal Magyarországi elérését közvetlenül blokkolhatják amennyiben az nem felel meg a jogszabályoknak. Ez annyit tesz, hogy 2024. március 1-jétől a GVH, vagy akár az NMHH szabadon érvényesítheti a blokkolást egy olyan hazánkban tiltott termékeket árusító webshop ellen aminek az országhatárainkon kívül esik a székhelye. Mivel az NMHH felügyeli az internetszolgáltatókat, így könnyen közben jár a blokkolások ügyében oly módon, hogy kötelezi az internetszolgáltatókat arra, hogy a blokkolásra ítélt webshopokat tegyék elérhetetlenné a felhasználók számára. Majd mivel az adott webshop is értesül arról, hogy Magyarországon tiltott az e-cigi távértékesítése, így előbb-utóbb kénytelen kivenni Magyarországot, azon országok listájából ahova szállítanak. Ha pedig súlyosabb esetben akár bírságra kerülne sor akkor ezeknek a szerveknek együtt kell működnie az adott tagállam illetékes hatóságaival a végrehajtása érdekében, amire 2008 óta van egy az EU által bevezetett Belső Piaci Információs rendszer (Internal Market Information System avagy IMI rendszer) ami egy biztonságos, többnyelvű online eszköz, amely megkönnyíti az uniós jogszabályok gyakorlati végrehajtásában részt vevő közigazgatási szervek közötti információcserét. Lehetővé teszi, hogy a hatóságok eleget tegyenek azoknak a kötelezettségeknek, amelyek a határokon átívelő igazgatási együttműködéssel kapcsolatban hárulnak rájuk.
A fentebbi képen jól látható, hogy a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről azaz a 2012. évi CXXXIV. törvényre hivatkoznak a tiltás kapcsán, amit sokkal fentebb már linkeltem. Annak is az 1. paragrafus 4. bekezdés, 3. paragrafus 1. bekezdés 15. pontja, 23/E paragrafus 1-4 bekezdése, valamint a 23/F paragrafus 1-2 és 4. bekezdésben foglaltakra. Kimásoltam, hogy a teljesség igényének eleget tegyek:
1 § (4): E törvény hatálya kiterjed a jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység nem Magyarország területén történő végzésére is, ha a tevékenység Magyarország területén lévő igénybe vevők felé irányul, különösen olyan esetekben, ha az magyar nyelven hozzáférhető, vagy azt Magyarország területén reklámozzák.
3 § (1) 15.: Jogosulatlan dohánytermék kiskereskedelem: az 1. § (1) bekezdés szerinti termékek e törvény szerinti dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására jogosító, vagy a 15. § (3a) és (5) bekezdése szerinti engedély nélküli vagy a 10. § (1) vagy (7) bekezdés szerinti feljogosítás hiányában történő értékesítése; továbbá olyan termék értékesítése, amelynek a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján, Magyarországon történő forgalomba hozatala tilos.
23/E §
(1): A Hatóság elrendeli a hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet valósít meg.
(2): A hozzáférhetetlenné tétel kiterjed valamennyi olyan elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozására, amelyet az (1) bekezdés szerinti jogellenes tevékenységet megvalósító azonos tartalommal tesznek hozzáférhetővé vagy közzé. Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét a Hatóság határozatlan időre rendeli el. Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozat azonnal végrehajtható.
(3): Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot a hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell a Hatóság honlapján közzétenni. A határozat közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő 3. nap.
(4): Ha a Hatóság hatósági ellenőrzés során az (1) bekezdés szerinti jogsértő tevékenység megvalósulását észleli és a jogsértő tevékenység folytatásának megszakítása érdekében az szükséges, a hatósági eljárás befejezéséig hatósági intézkedésként végzésben az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendeli el. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő végzést a Hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell a Hatóság honlapján közzétenni. A végzés közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő 3. nap. A végzés annak a jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzővel való közlésére tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
23/F §
(1): A Hatóság 23/E. § (1) és (4) bekezdése szerinti döntésének kötelezettje – annak a döntésben történő megjelölése nélkül – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.
(2): A hozzáférhetetlenné tétel és az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.
(4): A Hatóságot, az NMHH-t és az elektronikus hírközlési szolgáltatót nem terheli felelősség azért a kárért, amely abból származik, hogy a hozzáférhetetlenné tett elektronikus adat a 23/E. §-ban foglaltak mellett olyan egyéb tartalmat is magában foglal, amelynek technikai elválasztására nincs lehetőség, vagy nem várható el a hozzáférhetetlenné tétel végrehajtása során.
Ha ez nem lenne elég, ezen felül minden egyes online platformnak meg kell felelnie a DSA rendeletnek. Ilyen platformok a különböző piacterek (ide sorolandók a webshopok), közösségi platformok, app store-ok, tartalommegosztók, online utazási irodák és az online szállásfoglalási platformok. Ennek a Vaperina is meg kell feleljen, ugyanis közösségi oldal vagyunk, ez meg uniós rendelet. Donát már írt erről ahol taglalja milyen DSA rendeletben foglaltak vonatkoznak a Vaperinára és ezáltal milyen változásokat kellett beiktatnunk a megfelelőség érdekében:
A DSA rendeletnek van egy Európai felügyeleti rendszere, ami az Európai Bizottság DSA Végrehajtási Egység. A DSA rendelet arról szól, hogy védje a felhasználókat a káros, illegális tartalmaktól és felszólítsa az adott weboldalt ezeknek a tartalmaknak az azonnali eltávolítására, szabályozza a felhasználók jogait az online platformokon, hogy ne alkalmazzanak tisztességtelen gyakorlatokat és ne tegyenek közzé manipulatív hirdetések. Előírja továbbá, hogy minden platformnak átláthatónak kell lennie és el kell kerülniük a diszkriminatív vagy ártalmas gyakorlatokat. Ebben a rendeletben az is benne van, hogy a weboldalaknak biztosítaniuk kell, hogy nem árulnak illegális termékeket (ez a használtra is vonatkozik) és persze azt is, hogy megfelelnek a helyi törvényeknek. És persze az is benne van, hogy az adott platform felelősséget kell vállaljon minden egyes megjelenő tartalomért.
Igazság szerint a webshopoknak nem csak a GVH-nak és az NMHH-nak kell megfeleljenek, hanem a DSA rendeletnek is. Amely webshopokat eddig blokkoltak azoknál pedig az újra nyitás is necces mivel a cég adatai között minden esetben ott vannak a tulaj adatai is, így aki tovább próbálkozik, esetleg külföldön, az is feltűnést kelthet előbb utóbb. Az eddig blokkolt webshopokat az alábbi linken tudjátok csekkolni: Dohányügyi blokkolt honlapok listája
A VPN megoldás lehet?
Igen, de annyira nem jogszerű mint gondolnánk. Bár szürke zónának számít a törvény szemében, mivel a VPN használata legális, de azért ott van az a tény, hogy tiltott termékeket rendelünk ennek segítségével amit a VPN sem tud jogszerűvé tenni. Viszont kétélű kés a VPN, mert ha egy webshop alkalmazza, hogy bárki bárhonnan elérhesse, az már tudatos jogsértés amit nagyon szigorúan vesznek. Azzal megpróbálja kikerülni a fogyasztóvédelmi és adózási szabályokat, ami tisztességtelen piaci magatartásnak minősülhet, ami hozza magával a pénzbírságot, a végleges bezárást és súlyosabb esetben jogi eljárás is indulhat. Visszatérve, mi, mint magánszemélyek használhatunk VPN-t, de mint említettem az nem teszi legálissá a termékek behozatalát.
Na de nézzük meg ezt a VPN dolgot picit közelebbről. A Virtual Private Network avagy VPN egy titkosított alagutat hoz létre az adatforgalom számára ami elrejti azt azáltal, hogy az adatforgalmat titkosítja, és a felhasználó IP-címét a VPN szerver IP-címére cseréli. Ezáltal a felhasználó földrajzi helye és tevékenysége kevésbé követhető.
Majdnem mindegyik blokkolási formára majdnem mindegyik VPN jó lehet.
-
Az első a DNS alapú blokkolás amivel a magyar internetszolgáltatók módosítják a saját DNS-szervereiket, hogy az adott weboldalak ne legyenek elérhetők az országban.
- Erre jó lehet egy mezei VPN is amilyen az Opera böngésző sajátja, mert az automatikusan elkerüli a szolgáltató DNS-ét. Megjegyzés: Bár képes elkerülni a szolgáltató DNS-ét, nem nyújt ugyanolyan szintű titkosítást és adatvédelmet, mint egy dedikált VPN-szolgáltatás.
- Ha a blokkolás kizárólag DNS-alapú, akkor egy alternatív DNS-szolgáltató használata is segíthet, (pl.: beállíthatjuk a Google DNS-ét, ami a 8.8.8.8, vagy a Cloudflare DNS-ét ami 1.1.1.1) de ha a blokkolás IP-alapú is, ez önmagában nem elég.
-
A második az IP alapú blokkolás amivel az internetszolgáltatók a webshopnak az IP címét teszik feketelistára. VPN-t, de akár Proxy-t is használhatunk, mert ezek más országok IP címét adják meg ahonnan elérhető az adott shop. A VPN-ek titkosítják az adatforgalmat, míg a proxyk nem mindig, így a VPN általában biztonságosabb és adatvédelmi szempontból előnyösebb.
-
A harmadik ami azért már erősebb az a Deep Packet Inspection (DPI) azaz mélycsomag-ellenőrzés amivel az internetszolgáltató elemzi az adatforgalmat, és ha felismeri, hogy egy blokkolt weboldal adatai áramlanak, egyszerűen megszakítja a kapcsolatot.
- Ez azért már fejlettebb blokkolási technika, amit csak a legjobb VPN-ek tudnak kezelni, de amúgy nem nehéz jót találni. A jó alatt pedig az obfuszkált VPN-t kell érteni, amilyen a NordVPN vagy ProtonVPN, aminek speciális szerverei elrejtik azt is, hogy VPN-t használunk, így tökre olyanok leszünk, mint egy ismeretlen turista.
- Vagy még szóba jöhet a Tor böngésző amit meek vagy obfs4 protokollal kell használni és kész is. A Tor böngésző obfuszkációs protokolljai hatékonyak a DPI-vel szemben, de lassabb adatátvitelt eredményezhetnek.
Ugye, nem is bonyolult? Szerencsére a DPI-t nem igazán szokták alkalmazni, de jobb ha tudtok róla mert soha nem lehet tudni…
Azért azt még hozzáfűzném, hogy mivel bizonyos jelenleg is működő Európai székhelyű webshopok már kivették a szállítási opciók közül Magyarországot és nem lehet velük lekommunikálni e-mail-ben, hogy ennek ellenére küldjék el a terméket mert tudják, hogy annak nyoma marad ha olyan országba adnak fel csomagot ahova hivatalosan nem szabadna nekik, nos azoknak a jelenlegi helyzet szerint konyec.
2023-tól napjainkig
2023-tól egészen mostanáig, tehát 2025 év elejéig semmi új dolgot nem foglaltak törvénybe csupán az eddigieket tartatják be gőzerővel! Összefoglalva, az elmúlt 2 évben és manapság is, a NAV az eddigieknél is fokozottabban lép fel az illegális Elf Bar, Poco Bar, Puff Bar és egyéb eldobható ízesített e-cigi árusai, terjesztői és birtokosai ellen. Továbbá fokozatosan figyelik az interneten felbukkanó árusokat és persze fel is lépnek ellenük. És az árusok alatt azokat a vapereket is kell érteni, akik a használt cuccokat teszik fel eladásra. Minél többször tesz fel valaki hirdetést a Facebook-ra, annál nagyobb az esélye, hogy képbe kerül. Ezért vannak itt picit szigorúbban felügyelve a hirdetések. Továbbá nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a munkahelyeken az e-cigiket kizárólag a dohányzásra kijelölt helyeken lehet csak használni. Továbbra sem lehet se dohányozni, se e-cigizni az üzletek, játszóterek, iskola kapuk, hivatalok bejáratai közelében, csupán 5 méternél távolabb. A NAV, a GVH és az NMHH lankadatlanul figyeli az internetes forgalmazókat és blokkolja azok elérését hazánkból, különös tekintettel az ízesített eldobható e-cigi távértékesítőkre.
Van egy jó hírem is: Az Európai Bizottság 2024 szeptemberében előterjesztette, hogy a vendéglátóhelyek szabadtéri területein is betiltaná a dohányzást és az e-cigit a közösségi terekben tartózkodók egészségére hivatkozva, ám ezt ugyanazon év decemberében az Európai Parlament elutasította, mert nem sikerült elég támogatást szerezni a szükséges többséghez! Jelenleg ez Magyarországon sem tiltott, viszont az Európai Bizottságtól függetlenül a tagállamok saját hatáskörükben bármikor szabadon dönthetnek úgy, hogy még egy kávéra se akarj majd beülni sehová.
Végszó
Végezetül pedig nézzük meg mi maradt nekünk. Amit biztosan tudunk rendelni azok az aromák, huzalok, vatták, akkuk. Utóbbi három termékkategóriára semmilyen törvényi tiltás vagy mennyiségi korlátozás nincs. A PG és VG meg egy mondhatni külön világ, ugyanis azok borászati alapanyagok, amiket még nem hoztak összefüggésbe a liquid-el, remélem nem is fogják a későbbiekben sem. Az aromák viszont törvényileg szürke zónába esnek, ugyanis nem csupán liquid készítésére lehet ezeket használni, hanem ami élelmiszeraroma azokkal lehet italokat és süteményeket is ízesíteni. A Capella, TFA, Inawera és a FlavorArt már élelmiszeraromaként árulja a portékáit, ami azt jelenti, hogy az is. Nem elég kijelenteni, hogy ez akkor mostantól nem vape aroma, hanem azt úgy kell legyártani, hogy az élelmiszeraroma legyen és ennek megfelelően szükségesek a laborvizsgálatokat követően az engedélyek. Persze a felsorolt gyártókon kívül akad még néhány, de a fentiekről biztosan tudható. Ha az összes aromagyártó elindul ebbe az irányba, akkor azokat továbbra is tudjuk majd vásárolni, ha addig mást nem mond a karhatalom. Ami ezügyben fontos, hogy ne legyen utalás a csomagon a tartalma leírásánál a vape-re és akkor általánosságban elmondhatjuk, hogy meg is kapjuk a rendelést. Egyébként mivel az aroma szürke zóna, így annak a megítélésén is múlik, hogy megkapjuk e az aroma-csomagunkat aki megvizsgálja. Ugyanis, ha túl sokat rendelünk az gyanússá válhat. Tévedés ne essék, a futárcégeket is ellenőrzi a NAV, csak azokat ritkábban, szúrópróba szerűen. Még azt érdemes tudni, hogy az otthoni liquid készítés is tiltott, de csupán ami nikotinos, mivel a nikotint birtokolni és vásárolni szintén tiltott. Az eladásról nem is beszélve! Mod-okból, tankokból, akkukból és nikotinmentes liquid-ből bármennyit tarthatunk otthon, erre vonatkozó mennyiségi korlátozás nincs. Nikotinos liquid-et viszont törvény szerint csak olyan kiszerelésben lehet otthon tartani, mint ahogy a trafikokban kapható, tehát 10ml-es cseppentős flaskában, és maximum 20mg/ml erősségű lehet.
Le a kalappal az előtt aki ezt az elejétől a végéig elolvasta! Remélem, hogy választ kaptatok néhány kérdésre. Ami az én véleményemet illeti, sajnos amíg a pénz irányítja a körülöttünk lévő világot addig nem fognak egy olyan 95%-kal egészségesebb életstílust támogatni ami veszélyezteti az adóbevétel jelentős részét. Itt a dohányiparban és az egészségügyben vannak a pénzek, az ezekből származó adóbevétel pedig veszélybe került az e-cigi miatt. Ha nem a pénzről szólna, hanem az emberek egészségéről, akkor nem számítana mennyi profitot veszít évről-évre a dohányipar az átszokással, az egészségügy pedig az egészségesebb emberekkel. Márpedig veszít. Mert az e-cigi így is terjed, bármennyire tiltják. Mert jó. Mert bizonyítottan egészségesebb. Mert e nélkül már sokan nem lennének köztünk!
Köszönöm, hogy elolvastátok! Most lehet, hogy elrontottam a napotokat, de azért legyen szép napotok!
amúgy xar látni ezt a vergődő hanyatlást. Nekem is hiányzik a 2010 környéki hangulat 
)
