Vandy Vape Pulse AIO V2 élménybeszámoló

Ismét egy, a Sourcemore-ról származó termék élménybeszámolójával jelentkezem! Ezúttal egy Vandy Vape Pulse AIO V2 kit érkezett hozzám. Őszintén szólva nagyon vártam ezt a készüléket, ugyanis ahogy rajtam kívül talán másokat is, azonnal megfogott a külleme. Így még inkább kíváncsi lettem mit is tud valójában. Nem egy szokványos Boro AIO-ról van szó jelen esetben, ugyanis rengeteg újdonsággal, már szinte innovációnak mondható tulajdonsággal felszerelték amik miatt egy nagyon is szerethető készüléket kapunk. A 3.0.1.-es verziószámú Vandy Chip rendesen odaver élmény szempontjából. 6 féle színvariációban elérhető, Black, Klein Blue, Violet, Red, Celeste és Sakura Pink. Hozzám a szerintem legütősebb színű, piros került.

A készülék elődjénél akadtak hibák, amiket olvashattunk is néhány Tagunk által írt hozzászólásban. Ebben a teszttel egybekötött élménybeszámolóban megnézzük, hogy vajon sikerült e a gyártónak ezeket korrigálnia a továbbfejlesztett V2-nél. Nézzük is meg, mit tud ez a szépség!

Vandy Vape Pulse AIO V2 teszt és élménybeszámoló


A doboz tartalma és ismerkedés a készülékkel

Azért mielőtt belekezdtem volna a tesztbe, előtte még így a dobozban jó hosszan megcsodáltam. Gyönyörű és vagány is egyszerre. Nem egy hétköznapi készülék!

Mikor felszállt a lila köd, szépen óvatosan kipakoltam mindent a dobozból. A tartozékokat is, amik a következőkből állnak: egy nagyjából 1.4-es Torx csavarhúzó (ez nem a tekeréshez fog kelleni), 3db drip tip szűkítő betét (ebből a legnagyobb gyárilag benne van), 4db AFC betét (ebből a 0.3mm-es gyárilag benne van), egy delrin (a fekete színű) és egy teflon (a fehér színű) drip tip, 510 adapter (ezen fogunk tekerni), és persze egy zacskó tömítés a Boro tankhoz, benne 2db pótcsavarral, és egy dedikált érme amivel a lefogató anyacsavart tudjuk ki és betekerni, amire a drip tip-et is helyezzük.

Íme a dedikált Vandy Vape érme. Amellett, hogy ez is milyen menő már, ezzel húzzuk rá az anyát a tartályra. Kézi erővel nem elég, így ez mindenképp fontos tartozéka lesz a Pulse AIO V2-nek.

Az AFC betétek: 1.5 és 2mm MTL-re, 3 és 4mm belső körméretű DL-re. Mint láthatjuk, oldalról kapja a levegőt ami szerintem kicsit lassít a levegő beáramlásán, de élményben ez aligha felfedezhető.

Ezek már a drip tip szűkítő betétek. Sajnos sem a gyártó oldalán, és máshol sem találtam infót, hogy mekkorák lehetnek a belső körméretei.

A drip tip szűkítőt közvetlen a drip tip felhelyezése előtt tesszük bele, majd így jön rá a drip tip. DL-re konfigurálva nem gond, ha nincs benne, de MTL-nél nagyon levegősnek tapasztaltam nélküle, ami miatt a gőz sem volt úgymond harapható.

Aki először birtokol Vandy Vape terméket annak újdonság lehet, hogy fejjel lefelé kell az akkut behelyezni. Ennek roppant egyszerű oka van. Kevesebb utat tesz meg az áram, így gyorsabb lesz a mod reakciója a tűzgomb lenyomásakor. Ami még feltűnő a Pulse AIO V2 esetében, hogy úgy kell odafogatni az akkut, nem elég simán csak beletenni. Személy szerint látom ennek az előnyét, ugyanis nem kell szenvednünk, ha ki szeretnénk venni az akkut, nem ragad be. Csupán kitekerjük azt a csavart a mod negatív érintkezőjénél és egyszerűen kibillentjük a helyéről. Viszont behelyezni könnyebb mint kivenni, ugyanis egy kevés mágnesesség érezhető a negatív csatlakozónál ami óvatosan odahúzza az akkut behelyezéskor. Ennek is érthető oka van, ugyanis így nem áll fenn az a történés, hogy csak úgy kipotyog az akku, ha óvatlanok vagyunk csere során.

Miután kivettem a Boro tankot, alaposan szemügyre is vettem. Ahogy mindegyik másiknál, itt is atomjaira lehet bontani. A Boro tank, anyagát tekintve minőséginek hat. A PCTG (policiklohexilén-dimetilén-tereftalát) műanyagból készült tank szinte mindennel szemben ellenálló. Összetörni sem lesz egyszerű, de ezt azért ne próbáljuk ki! Nyomásra nem túlzottan érzékeny, de azért kicsit megadja magát az erőhatásnak. Mivel a Boro kissé füstös árnyalatú, a liquid-ek színét is felerősíti, picit sötétebbnek látszik a tankban, de szerintem ez pozitívumként könyvelhető, mert így könnyebben látható mennyi is van még benne pontosan. Az RBA, se nem bonyolult, se nem egyszerű eset… Annyit azért elárulok már most, hogy ez azért eléggé megizzasztott!

Térjünk is a lényegre. Az 510 adapter segítségével tekertem meg. Illetve próbáltam volna megtekerni, ha kijött volna a lefogató csavar. A Torx csavarhúzó, mint említettem, nem a lefogató csavarokhoz van. Ezekhez a csavarokhoz külön csavarhúzót nem ad a gyártó, de maga a csavar imbuszos, viszont az általam a Dwarv-hoz használatos 1.5-ös imbusz ehhez nagy. Egyel kisebb kell hozzá (ami ha jól rémlik az 1.3-as), ami nekem itthon sajnos nincs. Viszont vészmegoldás gyanánt előkaptam a bitfej készletemet amiben a legkisebb, azaz a T5-ös Torx belement és nagy erőlködések árán sikerült kitekernem a bal oldali csavart ami gyárilag bele volt szorulva. A jobb oldalival semmi probléma nem volt, viszont az említett bal oldalinak a furatában lehetett valami, talán sorja, ami megakasztotta a csavart. Egy egyszerű belefújással nem jött ki belőle, csak egy gyors mosás után vált immár tökéletessé a csavar lefogatása. Eddig ez volt a legkisebb problémám…

Oké, hiba elhárítva. 2.5-ös magra tekertem 6 menet Kanthal-t. A lefogatás immáron tökéletes, a leoxidálás szintén tökéletes. Szépen izzik, nem lomha alacsony Watton sem.

Első vattázás gyanánt úgy döntöttem előre levágom a vattát. Nagyjából behatároltam mennyire lógna ki. Nem szerettem volna, ha túlságosan kint van, nehogy befolyjon a liquid. BP Mods 2.5 diaméteres vattát használtam.

Végülis, látványra tökéletes lett, de sajnos ennyi vatta ebbe kevés.

De mivel, mint az sejthető volt, szinte azonnal szörcsögésbe kezdett, nem vészesen ugyan, de engem eléggé zavart, ezért a második vattázás során már úgy vágtam le a vattát, hogy előtte rátettem az RBA harangját, aztán vágtam a vattából, hogy egy nagyobb darab lógjon ki. Itt még maradt a 2.5mm-es magméret és a 2.5-ös BP Mods vatta.

De nem lett az igazi! Kintebb lógatott vattával is szörcsögött. Így olyat tettem amit még SOHA! Tekertem egyet hármas magra! Csupán egy tekeréssel kevesebbet, 5 menetet hagytam a tekercsen, mert szerettem volna 1 Ohm körül maradni, ami sikerült is. Így már több vattát is igényel, viszont gondoltam ekkora magmérettel már a Vapefly Cotton Cloud’s 3mm diaméteres vatta is helyt bírna állni, és szerencsére így is lett. MTL-ben, szörcsögés és esetleges megfolyás apropójából hármas magon 5 menet lett a befutó, Cotton Cloud’s vattával! De az íz azért ennél még mindig hagyott némi kívánni valót maga után.

Folyás és szörcsögés megoldva! Nem maradt más hátra, annak érdekében, hogy jobb ízeket csikarjak ki belőle, csakis az MTL Clapton. Maradtam hármas magon 5 menettel, csak ezúttal Ni80 MTL Clapton-t használtam. A vatta maradt a Vapefly Cotton Cloud’s, hosszan hagyva. S láss csodát, megvan a megszokott íze minden liquid-nek! Bár az Ohm kicsit megzuhant, de azért a 0.8-cal majdhogynem 1 Ohm körül sikerült maradnom.

Összerakva a Boro-t már legelőször feltűnt, hogy a tömítések nem túl erősen fogják az alkatrészeket. Ez önmagában több kellemetlenséget is generált, mivel simán elmozdult a helyéről az RBA harangja, ha véletlen picit hozzáértem, de, ha a felső anyacsavart rendesen becsavarjuk (ezért nem elég kézzel, mindenképp kell hozzá az érme) akkor tökéletesen összetart mindent!

Egy jótanács: A Boro-ba, ha már előre kivettünk mindent, akkor előbb célszerű az aljába becsavart RBA-t behelyezni és csak utána a kéményt. Fordítva sem lehetetlen, csak picit nehezebb a kéményt a helyére igazítani mivel gyakran billegni kezd a tankban, mert mint írtam, a tömítések nem fognak elég erősen.

A feltöltés gond nélkül zajlott, a Boro tank kialakítása ellenére is. Ugyanis, a tank belsejében a töltőnyílás picit ültetve van, ami azt jelenti, hogy töltéskor annak a falát éri el előbb a liquid, így tulajdonképpen nem tudjuk túltölteni a tankot, mert a töltőnyílás körüli rész bentebb esik a tankban. Ez azért jó, mert a túlnyomás miatt biztosan nem fog folyni. Ám ehhez a Boro tankhoz sem valóak a széles cseppentőjű flakonok. Chubby Gorilla-ból vagy hasonló vékony cseppentős flakonnal az igazi feltölteni.

Mint említettem, a dobozban található Torx nem a tekeréshez való, hanem a panelek csavarjaihoz. 3db panel van amit le tudunk szedni. A kijelzőt és a Vandy Chip-et védő panelt, a hátoldalon található panelt amihez a gomb is csatlakozik, valamint a gombtartó piros színű fém panelt. Amint eltávolítottam a gombtartót, a gomb szó szerint leesett, mivel van egy kis rugózása a panelnek. Látszólag egy egyszerű nyák panelről van szó, de mivel erre nincs szakmai rálátásom, így nem merem teljes bizonyossággal kijelenteni! A gomb csatlakozója a hátsó board-hoz csatlakozik, aminek a paneljét nem lehet eltávolítani. Kapható színes cserepanel a készülékhez, illetve a Blueprint letölthető a Vandy Vape oldaláról, aminek segítségével akár 3D nyomtatóval is nyomtathatunk tetszőleges mintájú paneleket. Ám azért jó ez az átlátszó panel mert könnyebben észre lehet venni, ha befolyik a liquid a két panel közé. Ugyanis sajnos hajlamos rá, ha nem vattázunk elég jól. Így abszolút érthetővé válik, hogy miért adta a csomaghoz a gyártó a panelekhez való csavarhúzót. A készülék alján található panel ezzel a csavarhúzóval nem távolítható el! Az alján látható még az IP67 jelzés, ami a vízállóságot jelenti. Tehát attól, hogy beázik, még maga a készülék nem megy tönkre, viszont zavaró lesz a panelek közül folyamatosan kiszivárgó liquid, ami már előtte beszivárgott. Ezért amíg rá nem áll a kezünk a tekerésre és vattázásra a csavarhúzót se tegyük nagyon messzire.

Összeszerelésnél a nyák gombra nagyon ügyeljünk! Nem a legegyszerűbb visszarakni, mert csúszkál a panelen, viszont nem is lehetetlen küldetés. Mikor már visszatettük a hátsó panelt, amin így fordítva jelenik meg a Pulse felirat, utána ráhelyezzük a nyák gombot, majd rá a műanyag gombot, majd ezután helyezzük rá a gombtartó panelt. Egyébként sokkal egyszerűbb, ha fordítva csináljuk. A gombtartó panelbe beletesszük a műanyag gombot, rá a nyák gombot, majd mindezekre ráfordítjuk a készüléket, majd az egész bazárt visszafordítva már csak a csavart kell becsavaroznunk. Mindennek van bemarása a paneleken, így nem ütközünk nehézségekbe. A nyák gombbal érdemes lesz vigyázni, ugyanis látszólag elég törékeny! Így összerakva már a fordított Pulse felirat nem is látszik, ám ha szemből kivesszük a Boro tankot, helyesen lesz olvasható a felirat.

A Vandy Chip-en és magán az elülső board-on hődiffúziós ragasztó van ami megakadályozza a beázást. Ezen anyag nélkül nem kaphatta volna meg az IP67 besorolást. Ha véletlenül be is folyik ide a liquid, így könnyedén és sokkal bátrabban tisztítható maga a board. Ám jellemzően a hátsó panel felé folyik, ott viszont védve van a board egy nem eltávolítható átlátszó panel által.

Talán kissé érezhető volt az írásomban a rosszallás a tekerést és Boro tankot illetően. A beragadt csavar csak egy dolog, az más terméknél is elő szokott fordulni (itt megjegyzem a panelek csavarjai először nagyon nehezen adták magukat), de a Boro tank alja az hatalmas csalódás volt számomra. Mint a képen is látható, kilazult az RBA-t befogadó menetes fém rész. Egyszerűen kijött az RBA-val együtt mikor egyik alkalommal szerettem volna egy új tekerés miatt szétszedni a Boro-t. Azt túlzás lenne állítani, hogy így használhatatlan, viszont egy ekkora múlttal és névvel rendelkező gyártótól, mint a Vandy Vape, ezt azért nem vártam volna! Jelen állapotában csak úgy tudom menthetővé tenni a helyzetet, hogyha a már megépített RBA-ra rátekerem azt a menetes részt, majd utána húzom rá a Boro alját. Azért azt megjegyzem, így is használható a készülék, viszont ennek is van hozadéka…

Mikor szépen a helyére tettem mindent és ráhúztam a felső anyacsavart amire a drip tip-et is tesszük, az szépen elforgatta az RBA-t. Öröm az ürömben, hogy legalább nincs rajta túl sok menet, így nem húzta el nagyon, viszont így már olyan izé… A képen remélhetőleg jól kivehető, hogy így a vatta végei nem a Boro tank oldalánál ülnek meg, hanem besoroltak a sarokba, mint valami rossz csíny után. Hát, köszi Vandy Vape, ilyen csínyből nem kértem!

Kétféle menüt is találhatunk a Pulse AIO V2-ben. Az elsőnél, ami szerintem a főmenü, a tűzgomb háromszori gyors megnyomása után villogni kezd a modon beállított Watt érték, majd a + gombot nyomogatva először a TC-ket állíthatjuk be. Szokás szerint SS, Ti és Ni hőmérsékletszabályozással látta el a gyártó. Ezután következik a Bypass, ami a mecha irányzatot hivatott utánozni. Végül a Volt módussal találkozhatunk, amivel értelemszerűen az akku Volt értékén tudunk állítani, ezáltal mindig annyi feszültséggel terheli a tekercset amennyit beállítottunk. Ez a menüpont azért érdekes és hasznos is egyben, mert a Watt módus alatt folyamatosan változik az akku által leadott feszültség, de, mikor Volt módusban használjuk a modot, akkor folyamatosan állandó értéket ad le, ami alacsony Voltra állítva nem csupán akkukímélő, de az izzítás intenzitása sem csökken az akku merülésével párhuzamosan. Persze ez alól kivételt képez az MTL Clapton, azzal egy idő után csökkenni fog!

A lenti videón pedig már a másodlagos menüpontokat láthatjuk. Ha egyszerre lenyomjuk a + és - gombokat, akkor három menüpont közül tudunk választani. A + gombot nyomogatva, és a tűzgomb segítségével az első menübe lépve először a puff számlálót tudjuk nullázni. A második menüponttal a Vandy Chip verziószámát tudjuk kiolvasni. A harmadik menüpont pedig a TCR, ami alapból 6500-ra van beállva és nem is tudtam rajta állítani, feltételezem mivel nem a megfelelő huzal volt az RBA-ban, így ezt sajnos nem tudtam kipróbálni. Ahogy a videón is látható, 10 másodpercig várakoznunk kell, míg elsötétedik a kijelző, ekkor kilép a menüből, majd csak utána tudjuk a modot ismét használni.

Írta egyik Tagunk, hogy reméli a Pulse AIO V2 nem gyűjti úgy a karcokat mint az elődje. Jelentem, az alumínium ötvözetből készült ház cseppet sem karcolódik, pontosabban a rajta lévő festék kopásának enyhe jele sincs, így ez eltörni sem fog, mint az elődje! Viszont a PCTG panelek bizarr viszonyt ápolnak a hajszálkarcokkal. Kinagyítva a képet, de talán szükségtelen is, szinte integetnek a hajszálkarcok a napfényben! De csak a napfényt szeretik! Mesterséges fénynél nem igazán látszanak! Így ez talán annyira nem is vészes. Egyébként még az ujjlenyomatokat szedik nagyon a panelek, bár azt a Boro tank is. Talán ez a PCTG sajátossága lehet.

Most, hogy virtuális körbemutogattam, következzenek a sokkal érdekesebb használat közbeni élmények!


Élménybeszámoló

Szálhuzallal nehezen tudtam kihozni belőle a maximumot. A fémérzékenységem miatt SS-el nem is próbálkoztam, de mivel eddig mindenben hozta a Kanthal a vártat, így annál szerettem volna maradni, de sajnos, vagy épp nem sajnos egy kis Ni80-nal azért bepróbálkoztam. Ugyanis a Pulse RBA-nak a Kanthal nem tetszett. A T-Juice Colonel Custard egyik kedvenc vaníliás ízem, amiből sajnos Kanthal-lal nem éreztem sokat. Ezenkívül többféle Al Carlo-val is teszteltem, az erősebb ízekkel már jobban elboldogul a Kanthal, szálhuzal formában, de azért nem az igazi. Emellett szálhuzallal is gőzben gazdag, 10 Watton is, bár ez leginkább a Vandy Chip-nek köszönhető, ami azonnal reagál a gombnyomásra, tehát az izzítás is azonnali. Ha van is rámpaideje a huzalnak, a Pulse AIO V2-vel eltörpül. Majd miután konstatáltam, hogy ez csak hármas maggal élhető, minden próbálkozásomat ezzel a magmérettel léptem meg. MTL Clapton-nal viszont kiválóan vizsgázott! Még a Colonel Custard vaníliája is jól kivehető és élvezhető lett. Az MTL Clapton már jobban fogyasztotta a liquid-et, de levegőzés ügyileg maradtam a 2mm-es AFC betétnél és a legkisebb drip tip szűkítőnél. Nem adott gőzben többet a Clapton, ami szerintem nem baj, mert így is kielégítő gőzmennyiséget kaptam. Ezzel a build-el naponta 3x kellett újratöltenem a Boro-t, míg szálhuzallal csak 2x, de úgy gondolom ez se nem negatívum, se nem pozitívum. Tudjuk jól, az MTL Clapton ilyen. 12 Watt bőven elégnek bizonyult, nagyon max 13 Watt-on hajtottam a Clapton-t, de még így is jó akkuidővel büszkélkedhetek. Clapton-nal simán lehozza a napot, szálhuzallal pedig a másnapot is.

A Volt módust és a Bypass-t próbálgattam egy ideig. Őszintén szólva MTL Clapton-nal egyik módus sem adott többet. Élmény szempontjából ugyanazt az eredményt kaptam mint Wattban, ami szerintem jónak mondható, mert Watt módusban és Volt módusban a kiírt értékek közelítettek egymáshoz, ami a minőségi elektronikára utal! Bár kicsit jobban belegondolva az MTL Clapton-nak nem kell sem Volt módus, sem pedig Bypass. A szálhuzalnál már pozitív irányba billent a mérleg nyelve. Gyorsabb porlasztás és még több gőz jellemezte a Volt módust, de a Bypass-al ugyanez méginkább elmondható. A gőz nem sokkal lett melegebb, de még pont a tűréshatárom alatt maradt, így azt kell mondjam szálhuzalhoz a Volt módus, vagy a Bypass passzol a leginkább. Ezekkel abszolút nem elvetendő a gondolat, ha mégis inkább a megszokott szálhuzalunkat tennénk az RBA-ba. Viszont az MTL Clapton adott egy nehezen megmagyarázható kis pluszt az élményhez, ami miatt azt kell írjam, hiába megoldható a szálhuzallal való használat Voltban és Bypass-ban, én inkább a Pulse AIO V2 esetében maradnék az MTL Clapton-nál.

Mint írtam is, akadtak azért nehézségek. Azt, hogy a lefogató csavar nehezen jött ki a helyéről, illetve, hogy a Boro alja tulajdonképpen szétesett, azt egyenlőre nem mondanám szériahibának. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy csupán ez a példány ilyen. De majd Ti úgyis beszámoltok róla, ha nincs igazam! A 2mm-es AFC betétet és a legkisebb drip tip szűkítőt használtam végig a teszt során. A szálhuzallal is jól összeférhetőek voltak a levegőzési beállítások és az MTL Clapton-nal is. Igyekeztem a hozzám közelálló felhasználási módot és a készülékhez legjobban passzolót belőni. A többi AFC és szűkítő számomra vagy túl levegősnek bizonyult, vagy túl szűknek. Ha a drip tip szűkítő volt túl levegős akkor a gőz intenzitása eltűnt, ha pedig az AFC volt levegős, akkor nemes egyszerűséggel túlhűlt a huzal és nem volt íz. Fordított esetben, mikor túl szűk volt az AFC akkor pedig meleg gőzt kaptam ami egyáltalán nem tetszett, így ezt hanyagoltam.

A levegő az oldalpanelen és a mod oldalán keresztül úgynevezett honeycomb stílusú levegőzőlyukakon keresztül jut be, aminek az előnye, hogy lágy és sima lesz tőle a beáramlás. Ezt másnéven lassúságnak is nevezhetném, de tény, hogy pont azért lesz lágy az élmény mert olyan levegőbeömlőket kapott a készülék amin keresztül nem tódul be nagy sebességgel a levegő. Még DL-ben is szép komótos slukkokat eredményez. Emellett még meg kell jegyeznem, hogy akku nélkül pehelykönnyű a készülék, de akkuval sem nehéz, így, ha valaki zsebbarát készüléket szeretne, annak ez a könnyű és picike Pulse AIO V2 jó választás lehet a maga 77.3mm hosszúságával, 51mm szélességével és 23.4mm vastagságával.

Nehezen sikerült megszoknom, hogy a kijelző nem a gomb felöli oldalon van. Okozott pár röhejes pillanatot, mikor vártam, hogy a gomb alatt villanjon fel, majd észbe kaptam, hogy meg kéne fordítani a készüléket. Egyébiránt a menü nagyon könnyen szokható és tanulható, ez annak köszönhető, hogy tulajdonképpen két menüt kapunk, így nincs összezsúfolva minden, hanem szépen külön vannak válogatva a menüpontok. A fényerőn nem lehet állítani, de abszolút nem zavaró még sötétben sem. És most foglaljuk össze a prókat és kontrákat!


Pró :white_check_mark:

  • Vandy Chip 3.0.1. Ez a készülék szíve és lelke! Nem elég, hogy könnyen kezelhető, gyors az izzítás, akkukímélő, pontosan mér, de még a módusok közötti összhangot is dícséretesen összehozták. A Volt és a Watt módus ugyanis tökéletes összhangban vannak egymással, a készülék által kiírt értékek ugyanis mindkét módusra átvetítve pontosak maradtak.
  • Alumínium ötvözet ház és PCTG panelek. Az alumínium ház sérthetetlen, a PCTG sajátossága pedig a szívósság. De úgy is fogalmazhatnék, hogy jól bírja az erőhatásokat és a liquid-et. Ezek a panelek nem fognak egyhamar bármi miatt eltörni.
  • Festékkopás nem jellemzi. Nem kíméltem amíg használtam, de a festésen semmi nem látszódik. Nem szedi a karcokat, nem kopik, egyszóval időtálló. Bár tény, hogy nem próbáltam focizni vele, de ha a cipzár nem kapta le a festéket, akkor talán más sem fogja.
  • Könnyű a Pulse RBA-t megépíteni és vattázni. A legegyszerűbb bekötési elvet választotta a gyártó, ami a kezdőknek is kedvez. A vattázása is egyszerű, már szinte igénytelen.
  • Könnyű szétszedni és tisztítani. Lesz olyan alkalom amikor bizony beszökik némi liquid, vagy pára a két panel közé, ezért egy idő után elengedhetetlen lesz a tisztítás. Szétcsavarni első alkalommal kicsit nehéz, de utána már minden megy könnyen. A kialakítás miatt nehéz bármit is fordítva rárakni vagy épp megcserélni. A tisztításnál sem kell óvatoskodni, a hődiffúziós ragasztó sok mindent kibír. Pontosan ezekben rejlik a könnyedsége.
  • Könnyen cserélhető AFC és drip tip szűkítő betét. A Boro tankot nem kell szétszednünk ahhoz, ha AFC-t szeretnénk cserélni, ugyanis az alján kikandikáló érintkező az AFC is egyben. Ezt egyszerűen kicsavarjuk, majd becsavarjuk a másikat és mehet is a helyére a Boro. Persze ezt érdemes üres Boro-val megtenni, ugyanis a tömítések nem fognak elég erősen, hisz mint írtam feljebb a felső anyacsavar tartja össze. A drip tip szűkítővel még ennél is egyszerűbb dolgunk akad, ugyanis a drip tip-et levéve egyszerűen megfordítjuk az AIO-t, ennek hatására ki is esik a szűkítő és cserélhetjük is egy kedvünknek megfelelőre. Ha a kondenz kissé odafogja a szűkítőt akkor egy enyhe rázó mozdulattal jön csak ki, de ez sem nagy erőfeszítés.
  • Jól bánik az akkuval. Mivel az elektronika csak akkor ketyeg (közvetlen közelről hallani is) amikor a kijelző is ébren van, ezért feleslegesen nem meríti az akkut. Hasonló a Dicodes-hez, ahol lehetőségünk van 1-60 perc között megadni az SwOff Time-ot mielőtt szundiba teszi az elektronikát, ha nem használjuk. Viszont a Dicodes-el szemben a Pulse AIO V2-nél ez az idő csupán 10 másodperc. De használat közben sem sajtolt ki az akkuból 3.5 Voltnál többet. Persze ez utóbbi nagyban függ a huzaltól és a Wattól is.
  • IP67 besorolást kapott. A vízállóság nem csak azt jelenti, hogy bátran használhatjuk esőben is, hanem azt is jelenti, hogy teljesen védve van a befolyt liquid-től és az esetlegesen benne lecsapódó párától. A többi modnak sem ártana egy IP67-es besorolás. Ezzel ugyanis a Pulse AIO V2 mondhatni örökéletű lett, hisz mindegyik mod legnagyobb ellensége a liquid.
  • Nagy liquidkapacitású Boro tank. A maga 6ml-ével személy szerint elég volt naponta 2-3x töltenem. Akár hosszabb útra is elvihetjük magunkkal, hisz a 6ml nem kevés. De, ha MTL Clapton-nal szereljük, azért vigyünk tartalék liquid-et is.
  • Könnyen kezelhető menü(k). Picit fura volt számomra, hogy két helyről lehet a menüket megközelíteni, de úgy gondolom így jobban átlátható és könnyebben megtalálható minden, mintha össze lenne zsúfolva. A lényeg úgyis a főmenü, amit a tűzgomb gyors háromszori megnyomásával lehet elérni, a kezelhetősége pedig pofonegyszerű. A többi menüpont sem kevésbé fontos, de mégis másodlagos. Zseniális, hogy a TCR nem a főmenüben kapott helyet. Jó dolognak tartom, ugyanis így nem babráljuk ész nélkül (legalábbis én), ha nincs közvetlen a szemünk előtt. A TCR-el szemben felhasználóbarátabbnak tartom a sima TC-t, ami viszont ott van a fontosabb menüpontok között a főmenüben.
  • Fix gombok és panelek. Szépen (és hangosan) kattan mindhárom gomb. Nem lötyög egyik sem, a tűzgomb forog ugyan, de ez kevésbé zavaró mint a Centaurus B60 esetében. A nyák gomb alatt lévő eleve rögzített panelt megmoccantani sem lehet, tökéletesen a helyére rakták. A cserélhető panelek is fixek, még akkor is, ha véletlen nem csavarjuk be teljesen a csavarokat, maximum a mágneses külső panel fog elállni, de másból észrevenni nem lehet, ugyanis nem kotyog, nem mozog. Ha a helyére van csavarva rendesen akkor meg pláne. A panelek mágnesei tökéletesen és erősen fogják a paneleket, ezekbe belekötni lehetetlen!
  • Kényelmes drip tip-ek. Azért használtam a fekete (delrin) drip tip-el, mert színben ez passzol a legjobban a piroshoz. Viszont a fehér (teflon) drip tip sem nyújtott rosszabbat azalatt a kevés idő alatt míg azzal használtam. Mindkettővel kényelmes használni. Ami számomra fontos, hogy egyáltalán nem is melegszik egyik sem. (Ebből látszik, hogy nem kérdőjeleztem meg, hogy sima műanyag e, vagy delrin és teflon.)
  • Mágneses pozitív akku érintkező. Az IP67 besorolás, és a menük elrendezése után ez a másik zseniális újítás, amit talán máshol még nem is láttam. A mágneses érintkező sok kellemetlen pillanattól ment meg bennünket, mert nem engedi kiesni az akkut, ha épp figyelmetlenek vagyunk. Szerintem ilyen is kéne minden modba, persze amelyiknél a kialakítás lehetővé teszi.
  • Másik modon is könnyen újraépíthető. Ha nem jön be a gyári 510 adapteren való tekerés, akkor simán rátekerhetjük bármelyik másik modra a Pulse RBA-t. Tény, hogy túl keskeny a mod ahhoz, hogy azonnal ráálljon a kezünk az ezen való tekerésre.

Kontra :negative_squared_cross_mark:

  • Érzékeny a vattázásra. Mindig tartsuk szem előtt, hogy egy Boro RBA teljesen más felépítésű, mint egy RTA. Ennél nem lehet kivitelezni sem a szétterített vattázást, sem a vattagátat, csakis a bajszos vattázást lehet alkalmazni. A hármas magméret adja ugyan az elegendő vastagságú vattát, de, ha túl rövidre vágjuk, sajnos folyni fog. Ebbe inkább a VG többletű liquid való!
  • Érzékeny a huzal típusára. A szálhuzal ebben nem lesz 100%-ig megfelelő választás. Persze lehet növelni a megméretet és lehet variálni Volt módus és Bypass között, hogy hasonlót hozzon, mint egy MTL Clapton, de az sosem lesz ugyanaz. Aki a Pulse AIO V2-t választja, az pakoljon a kosarába némi MTL Clapton-t is.
  • Gyűjti a hajszálkarcokat és az ujjlenyomatokat. Ha ránézel nem látszik, de amint a napfény rávetül, vagy közvetlenül a lámpafény felé tartod, már ott éktelenkednek rajta a hajszálkarcok. Persze ezzel is együtt lehet élni, sőt, lehet kapni szintén alumínium ötvözet paneleket is hozzá, de azért mégis szebb lenne, ha nem nézne ki már 1 hetesen úgy a PCTG panel, mint más készülék 3 hónaposan.
  • Nincs lefogató csavarhoz való imbusz. Végtelenül sajnálatos, hogyha már nem a megszokott csavarméreteket alkalmazzák az RBA-ban, akkor nem adnak hozzá megfelelő imbuszos csavarhúzót. De semmi vész, lehet kapni hozzá valót akár az OBI-ban is a barkács osztályon, sőt, helyettesíteni is lehet T5-ös Torx-al, de azért sokkal komfortosabb használni valamit, ha megvan hozzá minden tartozék.
  • Hő hatására enyhén kondenzel. Bár ez nem nagy tragédia, abból a szempontból kissé bosszantó volt számomra, hogyha nem engedtem el a tűzgombot a szívás befejezte előtt 2 másodperccel, akkor néhány nap után a Boro alatt megjelent egy csekély mennyiségű liquidpára, ami, ha szerencsém volt nem szivárgott be a gomb alatt található panel mögé. Erre egyszerű a megoldás, szívás befejezte előtt 2 másodperccel már elengedjük a tűzgombot, így teljesen vissza tud hűlni a tekercs. Ha így teszünk akkor nem kell levenni a paneleket és mindent teljesen kitörölni. Azt anélkül is fogjuk párszor.

Minden rossz tapasztalás ellenére, így a végén azt kell írjam nem ért akkora csalódás, hogy mindenkit lebeszéljek erről a termékről. Nincs olyan gond, vagy probléma ami velünk ki tudna babrálni! Olyat még nem találtak ki, amit ne lehetne valahogy szerethetővé varázsolni! A Vandy Vape Pulse AIO V2 pontosan ilyen számomra. Attól függetlenül, hogy beragadt csavar, és szétesett a Boro alja még nem egy rossz készülék, mert ezek olyan apró kis problémák amikért kárpótol az élmény. Igaz, nem pont szálhuzal mellett fog kárpótolni, de ki lehet hozni ebből is a maximumot, hogyha kellő időt szánunk a megismerésére és a hibaelhárításra, ami egyébként utólag nem is tűnik olyan veszedelmes feladatnak. Ráadásul benne van a pakliban, hogy csak az én példányom ilyen háklis, és másoknál ezek a hibák nem fognak előjönni. Mindenesetre megéri aludni rá egyet mielőtt valaki lenyomná az enter. Ha pedig biztos vagy a dolgodban akkor RTA után egy teljesen új világ fog kinyílni előtted!

Azok számára, akik kedvelik az RDL, vagy DL felhasználást, illetve egy cserélhető akkus kompakt készüléket keresnek aminél nem kell aggódni, hogy tönkre megy, ha beázik, azok számára tökéletes választás lehet a Vandy Vape Pulse AIO V2!

A készüléket az alábbi linken tudjátok megvásárolni:

Köszönöm, hogy elolvastátok! Legyen szép napotok! :hugs:

12 kedvelés

Nagyon jó írás, átéreztem a műveleteket :grin:személy szerint az én kedvem nem hozta meg, viszont az eddigi legátfogóbb, legnormálisabb leírás vagy ismertető, amit erről a kütyüről olvastam. :+1::wink:köszi

3 kedvelés

Már vártam a cikket! :slight_smile: Nagyon rajta voltam, hogy berendeljem de ezután inkább elengedem. Maradok a kis világomnál ami bevált.

Köszönjük a beszámolót!

4 kedvelés

Profi cikk, ismét amit olvasok! :heart_eyes:

A mod sose fog nálam járni mert nem jön át, de ilyen cikkeket napestig szívesen olvasok! :sunglasses::sunglasses:

4 kedvelés

Köszi az összefoglalót, nagyon szemezek egy AIO-val (az még nem volt). Többek közt a Vandy Vape is felmerült bennem, hogy az lesz. Most megint vívódhatok :slight_smile:
Na nem baj, elolvasom még kétszer meg kalkulálok kicsit :smiley:

4 kedvelés

Ismét gratula az őszinte és aprólékos teszthez. :+1:
Maximálisan meggyőztél…arról, hogy jól döntöttem a Centaurus B80 mellett :grin:
Lehet venni is kéne belőle még egyet :thinking:

4 kedvelés

Hát Kinga,ez megint egy incsiklandozó bemutató teszt lett! :slightly_smiling_face:Gratulálok a kimritő bemutatóhoz,nagyon tetszett!!! :+1: :ok_hand:Az az 1 szerencsém van,hogy sosem vonzottak az AIO-BORO készülékek,így nyugodtan fogok aludni! :grin:Mégegyszer köszi a beszámolót!!! :clap: :dash:

3 kedvelés

Jó lett a teszt, nagy köszönet érte! Vártam, hogy Vandy letesz valamit az asztalra. Hát nem ez az eszköz ami felkorbácsolja az állóvizet, ráadásul a cerkát is jól kihegyezték!:grin: Pár hónapon belűl beesik az ára 20-40 dodo környékére. Akkor talán bevállalható lehet.

3 kedvelés

Látod, hiába az 1.5ös afc ha 2es afc-vel 3as magra kellett claptont tekernie MTL fílingért :thinking:
Én nem adnék érte annyit sem…ha MTL a cél

4 kedvelés

Teljesen igazad van, de a Boro a legkisebb problèma. Abból hatalmas választék van a piacon. De ilyen modot megálmodni, nem is értem mire gondolt a költő! :thinking:

3 kedvelés

Köszönöm mindenkinek! :smiling_face_with_three_hearts: Örülök, hogy tetszett a teszt! :heart_eyes: Kihívás volt asszem minden szinten. De összességében tényleg nem rossz holmi, csak RDL vagy DL fanoknak. :slightly_smiling_face: Azért kíváncsi lennék, hogy ezek a hibák csak nálam jöttek e ki. :thinking: De ezt majd az idő eldönti. :slightly_smiling_face:

7 kedvelés