Sok szóbeszéd kering a mechanikus modokról és a használatukról. Elég vegyes véleménnyel vannak az emberek ezekkel az eszközökkel kapcsolatban. Akad szépszámmal mechanikus mod használó a Vaperinán is. Épp emiatt írok most. Nem szeretném, ha bárki is veszélybe kerülne egy mecha miatt! Mindig a biztonságot kell szem előtt tartanunk! Tudom, hogy sokat kérnék azzal, ha azt mondanám ne mecházzatok, ezért inkább azt mondom tanuljunk meg együtt mecházni helyesen! A mecházás alapjai a fizikán nyugszanak, ezért most nincs is más dolgunk mint fizikázni egy kicsit. Frissítsük fel az iskolában tanultakat. Nem mellesleg ez a tudás akár a helyes akkuválasztásnál is jól jöhet. Ahhoz, hogy az elejéről kezdjük, vissza kell mennünk egészen az 1700-as évekig…
Mecházzunk helyesen!
Akiket a fenti képen láttok (fentről lefelé) Alessandro Volta (1745-1827), André-Marie Ampére (1775-1836) és Georg Simon Ohm (1789-1854). Ők, bár nem ismerték egymást, de a tudomány mai állása szerint egyik sincs a másik nélkül! Így én sem tehetek mást, mint sorra veszem Őket.
Volta volt az elektromos áram elméletének kidolgozója, a víz elektrolízisének felfedezője és a kénsavoldatba merülő cink és rézelektródból álló Volta-elem (galvánelem) feltalálója. Azt is felfedezte, hogy bármely fémekből álló lánc elektromossági állapota ugyanaz, mint ha végpontjaik közvetlenül érintkeznének. Ez a Volta-féle elektromossági alaptörvény. Zárt fémlánc nem idézhet elő tartós áramlást, ahhoz elektromotorok, azaz folyadékok szükségesek. Ha egy ekként keletkezett kombináció végpontjai érintkeznek, az elektromosság folytonosan kiegyenlítődik, feszültsége azonban az érintkezési ponton azonnal helyreáll. Ez a galvánáram. De ami ezek közül számunkra fontos az az elektromos áram, vagyis a feszültség, aminek definíciója a következő:
Villamos áramkörben két tetszőlegesen kiválasztott pont közötti potenciálkülönbséget feszültségnek nevezzük.
A feszültség jele: U
SI-mértékegysége: volt (V)
Kiszámítása: 1 Volt = 1 joule/coulombTehát egy elektromos vezetőn (ami a huzalunk a tankban) van két pont (a huzal lefogatása) amik között fennálló és mérhető feszültség van. Akkor ad le 1 voltot a vezető, ha 1 joule munkával 1 coulombnyi töltést viszünk át a lefogatás egyik pontjáról a másikra. Az is 1 joulenyi munka, ha 1 másodpercig 1 wattal izzítunk.
Ampére volt az aki kölcsönhatást fedezett fel az árammal átjárt vezetők és az azok által gerjesztett mágneses mezők között. Egy sor zseniális kísérlet után bebizonyította hogy két azonos feszültségvektorú (párhuzamosak és egyirányúak) vezető vonzza egymást. Ha a feszültségvektorok párhuzamosak de ellentétes irányúak, akkor a két vezeték taszítja egymást. Évekkel később pedig kimutatta a nem párhuzamos áramok kölcsönhatását is. De mivel nem csak fizikus, de többek között kémikus is volt, így ebben a tudományágban is jócskán tett az asztalra. Az elsők között volt azok közül akik különbségeket találtak az atomok és molekulák között, innentől kezdve a tudósok meg is tudták különböztetni azokat. Ampére arra is rájött, hogy minden azonos nyomású és térfogatú gáz ugyanannyi részecskét tartalmaz. Így aztán számos fizikai és kémiai törvényszerűséget fémjeleztek a nevével. De ami ezek közül számunkra fontos az az áramerősség, aminek definíciója a következő:
Az áramerősség a vezető keresztmetszetén egységnyi idő alatt áthaladó töltésmennyiséget jellemző fizikai mennyiség.
Az áramerősség jele: I
SI-mértékegysége: amper (A)
Kiszámítása: I = Q/t (Q (coulomb) töltés (osztva) t (másodpercben, azaz secundumban) idő)Akkumulátorok esetében az egy amper azt jelenti, hogy egy másodperc alatt egy coulomb töltést vesz fel, vagy éppen ad le az adott töltéshordozó. Attól függ töltjük, vagy használjuk az akkunkat.
Képlettel: 1A = 1C/1s
Volta és Ampére kortársak voltak. Nem ismerték egymást, de egymás munkásságát igen. Amíg csak ez a két tudós volt jelen a történetben addig csak annyi volt ismeretes a tudomány számára, hogy egy vezetőn egységnyi idő alatt egységnyi áram halad át. Illetve az elektromos vezetőn a két végpont között áthaladó áramnak meg tudták határozni a rajta eső mérhető feszültségét. Egészen 1826-ig, amikor is jött…
Georg Simon Ohm aki 1826-ban ismertette először az általa felfedezett és róla Ohm törvénynek nevezett fizikai törvényszerűséget, amiben megállapította, hogy az áramerősség az ellenállással rendelkező vezeték két rögzített pontja között mérhető feszültséggel egyenesen arányos. Vagyis az ellenálláson kétszer, háromszor, négyszer nagyobb feszültség hatására kétszer, háromszor, négyszer nagyobb áram folyik át.
A törvény kimondja, hogy az elektromosan vezető anyagok a bennük áramló töltések mozgásával szemben a közegellenálláshoz hasonlítható elektromos ellenállással rendelkeznek.
A törvény nem csak vezetékszakaszra, hanem általában bármilyen villamos ellenállást tanúsító fogyasztóra érvényes. A fogyasztó ellenállása megegyezik a sarkai közt mérhető feszültség és a rajta átfolyó áram hányadosával.
Az ellenállás mértékegysége: ohm
Kiszámítása:
Egy vezető ellenállása akkor 1 ohm, ha benne 1 volt feszültség 1 amper erősségű áramot hoz létre.
Ha mind a három értéket (ellenállás (R), volt (U), amper (I) ) ki szeretnénk számolni akkor a következő képletekkel lehetséges:
Ohm törvénye az amit egy mecházó gőzlérnek nagyon fontos megjegyeznie! Ebből ugyanis ki tudjuk számítani hány ohmos tekerést kell tennünk abba az RDA-ba amit majd egy védelem nélküli mechanikus modra teszünk rá! Csupán az akku specifikációira van szükségünk. Ami a volt és az amper! A milliamperóra (mAh) csupán a tárolókapacitás mértékegysége ami az üzemidőért felel. Azzal nem lesz dolgunk a számítások során! És itt említeném meg, hogy 70-75%-os biztonságos értékkel kell végezni a számítást! Ugyanis ha a maximális áramerősséggel kezdünk el számolni akkor az a bizonyos cella túl alacsony ellenállás mellett már 50%-os töltöttségnél is életveszélyessé válhat!
Első lépésként vegyük a maximális áramerősség mondjuk 70%-át. A maximális kapocsfeszültség az a már jól ismert 4.2 volt. Ezt az érték nem változik. Amit meg kell szoroznunk 0.7-el az a 25A. 17.5-öt kell kapjunk eredményként. Tehát ahhoz, hogy biztonsággal tudjuk hajtani a tekerésünket ahhoz a maximális kapocsfeszültség mellett, ami 4.2v, 17.5A áramerősség fog kelleni. Ezek mostantól ismertek. Mivel fizikailag egyenes arányosság van, ezért osztani kell, hogy megkapjuk a mechába szánt akkuhoz a vélhetően ideális ellenállást. Ezért a feszültséget el kell osztanunk az áramerősséggel. Ahogy a képlet is mutatja:
Szám szerint a 4.2-t fogjuk osztani a 17.5-el, a végeredmény pedig 0.24 ohm. Ilyen kevés ellenállás veszi ki az áramerősség 70%-át az akkuból minden egyes slukkal. A kapocsfeszültségen nem változtathatunk, az mindig marad 4.2v. Ez a megszokott számítás ami matematikailag helyes ugyan, de a gyakorlatban már okozhat problémákat!
Oké, kiszámoltuk. 0.24 ohm. De egy ilyen kis ellenállás olyan nagyon megterheli az akkut, hogy mikor merült állapotban már nincs benne annyi áramerősség és feszültség attól még az a kevés kis ellenállásnak igénye lenne rá! De mivel a tekercsünk nem egy észkombájn, ezért az utolsó cseppet is kifacsarja az akkuból, ami nem egészséges! Az akkunak nem egészséges, az emberre nézve pedig életveszélyes!
Észrevetted már valaha, hogy a mechád egy apró slukktól is melegszik? Nos, képzeld el, hogy a mechanikus modban az akku olyannyira le van terhelve a kis ellenállás miatt feltöltött állapotban és még merülésben lévő állapotban is, hogy az a melegség amit érzel, az már a felforrt savat (elektrolitot) jelzi! Az akkumulátorsav kénsav és víz keveréke, ami erősen maró anyag. Azt próbáljuk meg mindenáron az akkuban tartani! Ám mikor a belső nyomás egyre csak növekszik az akkuban a felforrt savas vízből gőz keletkezik, ami nem tud hova távozni ezért elkezdi feszíteni az akkut… Gondolom a végét már tudjátok. Ez az ami miatt veszélyesek a mechák! Azt hiszem abban mindannyian egyetértünk, hogy egy ilyen baleset oka a hozzá nem értés!
Most joggal jön a kérdés, hogyha az ohm szám még törvényszerűséggel alátámasztva is ennyire kevés akkor miért is aggódunk mi? Hisz ez a normális, nemigaz? Nos, nem éppen. Írom is, hogy miért nem…
Élnék egy példával:
Ha egy LG HG2-es akkunak 25A a folyamatos kisütési árama és 35A a szakaszos akkor nyilván a folyamatos 70%-át érdemesebb alapul venni, hogy biztonságos maradjon a mecházás! Mivel az e-cigik szakaszos árammal működnek (mivel 2 slukk között nincs használatban az akku). A feszültségnél is ugyanez a helyzet, a maximális kapocsfeszültség 4.2v, ám ha nem használod akkor 0. Na szóval…
Most jön a rossz példa:
Ha ohm törvénye szerint akarok laikusként számolni, akkor itt is elosztom a feszültséget az áramerősséggel. Tehát mint hozzá nem értő ámbár túlokos blogger a 4.2-t osztom a 25-el. Ami csupán 0.16 ohm! Ez borzasztó kevés! A szakaszos árammal (35A) számolva pedig csak 0.12 ohm! Ez egyszerűen nem elég! Túl kicsi az ellenállás! Szinte már nincs! - Aszittem jó lesz, oszt mégse! Gondolta a laikus blogger…
De ha a számítás helyes akkor hol hibádzik a dolog?
Ott, hogy nem gondoltunk az ellenállás okozta egyenes arányosságra!
Azonos ellenállás esetén minél nagyobb a feszültség, annál nagyobb az áramerősség, azonos feszültség esetén minél nagyobb az ellenállás, annál kisebb az áramerősség.
Tehát ahogy csökken a feszültség (merül az akku) úgy vele arányosan csökken az áramerősség is, illetve nagy ellenállás mellett kevés ampert vesz ki a tekerés az akkuból.ami pedig kevesebb áramerősséget jelent.
Ha az áramerősség nagyobb mint az ellenállás akkor iszonyatos sebességgel fogja áttolni a huzalon az elektronokat! Az egyenes arányosság hányadosaként létrejövő ellenállás feladata lenne ezt a sebességet lefékezni! Ezért veszélyes egy mechanikus mod, ha avatatlan kézbe kerül!
Viszont nem feltétlen kell lemondania senkinek a mecházásról, csupán időt kell rá szánni, hogy megértsük a működését! Idő kell ahhoz is, hogy meg tudjuk ismerni és alapul tudjuk venni Ohm törvényét.
Hogyan mecházzunk helyesen?
Most jön az, hogy kicsit fordítanunk kell a számításon. Ha valaki 1 ohmos ellenállást kíván használni, akkor matematikailag és a gyakorlatban is ugyanannyi áramerősség fog átfolyni a tekercsen mint amennyi feszültség éri. Tehát, ha van egy 1 ohmos tekerésed, és a 4.2 voltot nézem, akkor 4.2 ampert fog kivenni az akkuból másodpercenként! És így válik érthetővé számunkra is Ohm törvénye. Ugyanis:
Az adott ellenállás megfelel annak, hogy egyenesen arányosság jöjjön létre az áramerősség és a feszültség között!
A számítasok alapján a mechanikus modokkal való akkuhasználathoz szükséges biztonságos ohm érték 0.5 és 1.3 közé tehető!
Hogy ne nyúzzuk az akkut és ne essen senkinek semmi baja, csupán arra kell figyelni, hogy bizonyos érték alá ne tekerjünk, ha mecházni szeretnénk. És mindenféleképpen olyan akkut tegyünk a mechánkba ami biztos helyről származik és nagy áramtűrésű. Ezt a tulajdonságát az amperszámból deríthetjük ki.
Ha idáig megvagyunk akkor ideje picit az akkumulátorok teljesítményéről is beszélnünk.
A teljesítmény (aminek a mértékegysége James Watt-ról kapta az elnevezését) nem egy elhanyagolható dolog! Mechák esetében az akkumulátor maximális teljesítménye zúdul a tekercsre ami nagyon sok! Az energiaváltozás sebességéről beszélünk amikor a teljesítményt próbáljuk körülírni. Minél rövidebb ideig tart egy munkát (ez esetben porlasztást) elvégezni annál nagyobb a teljesítmény. Ez pedig már az üzemidő definíciója, amit az ellenállás is befolyásol. A mechák maximális teljesítménnyel dolgoznak (elektronika hiányában ugyebár) ezért kevesebb az üzemidejük a bennük lévő akkuknak. Ez a másik ok, ami miatt minél magasabb ellenállásra kell törekednünk.
A teljesítmény jele: P
SI-mértékegysége: watt (W)
Kiszámítása: P = W/t (watt (elvégzett munka) osztva t (az ahhoz szükséges idő) )
Ez a fizikai teljesítmény, ám ami nekünk kell az magának az akkunak a teljesítménye, ami watt értékben van megadva.
Mi a következő képlettel számolunk: W = A*V vagyis watt = amper szorozva a volttal.Egy teljesen feltöltött akkumulátor 4.2 voltnyi feszültséget ad le. Az pedig, hogy mekkora erővel teszi ezt, azt mindig az ohm érték dönti el. Ha már rátettük az ELLENŐRZÖTT tekerésünket a mechára, utána kezdhetünk számolni, hogy mégis hány ampert vesz ki belőle, és azután a fenti képlet alapján már ki tudjuk számolni, hogy hány wattal van hajtva a tekerésünk.
Minél kisebb az ellenállás annál nagyobb a teljesítmény. Itt már fordított arányosság van. Az ellenállás képes lassítani az áramerősségen, ami azt fogja eredményezni, hogy kisebb feszültség fog áthaladni a tekercsen. Így a teljesítmény is kevesebb lesz. Azt már tudjuk, hogy az egyenes arányosság miatt az 1 ohm maximum 4.2 volt és 4.2 ampert igényel. Ennek a teljesítményigénye pedig (a fenti szorzat alapján) 17.64 watt. Akár egy VW moddal le is tudod ellenőrizni, hogy az a 17.64 watt soknak számít 1 ohmhoz képest. Ebből pedig az következik, hogy 1 ohmnál is megmarad a mecha feeling. Az pedig nem más, mint érezni az akku erejét! De vigyázz! Ez az erő nagyon veszélyes!
Csatolok két weboldalt. Mindkettő pontosan számol! Így, ha esetleg mégsem menne a matek, de mecháznál, akkor ezekkel tölts el pár percet:
https://www.lemoda.net/physics/ohms-law/index.hu.html
DE! Mielőtt számolásba kezdtek az is nagyon fontos egy mechanikus ketyerénél, hogy 1 vagy 2 akkus. Az 1 akkus verziót már bőven elmagyaráztam. Most jöjjön a „Mi van akkor, ha 2 akkus a mechám?” rész. A képletek nem fognak változni, csak az értékek és a végeredmény, illetve szükséges némi előszámolás. Először is fontos tudni egy 2 akkus mecha esetében, hogy sorban vagy párhuzamban vannak e kötve az akkuk. Általában a csőmodok sorosan vannak kötve. Ez abból látszik, hogy egymás alatt-felett vannak az akkuk, a fizika ezt úgy jegyzi mint elágazás nélküli áramkört. Ami fizikailag egy végtelenül egyszerű dolog és tökéletesen igaz is a csőmechákra. Ha párhuzamosan vannak kötve a mechádban az akkuk akkor rend szerint egymás mellett vannak, és van az áramkörben legalább 2 elágazás mire eljut a fogyasztóig (tekerésig) az áram. Ezek az elágazások az akkuk végeinél találhatóak. Nagyon fontos ezt is tisztázni, ugyanis 2 akkunál már duplázódik a teljesítmény.
Sorba kötött akkuknál (de bármilyen másik soros kapcsolásnál is) az áramkörön ugyanakkora erősségű áram folyik át. Ebből következik, hogy az áramerősség állandó viszont a feszültség összeadódik.
Párhuzamosan kötött akkuknál (de bármilyen másik párhuzamos kapcsolásnál is) ugyanannyi feszültség jut a fogyasztóra. Ebből pedig az következik, hogy a feszültség állandó viszont az áramerősség feleződik.
Mivel a feszültség és az áramerősség szorzata a teljesítmény, ezért mielőtt összeszorozzuk őket előbb ki kell számolni az ellenállás alapján az áramerősséget, hogy tudjunk mire alapozni. Majd a soros kapcsolás esetében duplán kell számolni a feszültséget, párhuzamos kapcsolás esetén viszont az áramerősséget felezni kell. Egyszerűbben leírva, meg kell szorozni vagy épp osztani kettővel.
És még ott a zárlatveszély is!
Egy általunk használt tekercs (nevezzük coil-nak vagy ellenálláshuzalnak) esetében nem marad állandó az ellenállás. Akkor sem, ha a modod mindig ugyanazt az értéket mutatja. Valószínűsíthetően a mod csak a hideg ellenállást mutatja, a hideg-meleg ellenállás váltakozásást nem. Szerencsére ez a biztonságát és a használatát nem befolyásolja. Ami azt illeti Ohm törvénye nem csupán az e-cigire korlátozódik, hanem olyan villamos árammal működő tárgyakra vagy vezetőkre amikbe rezisztort szereltek. A rezosztor, más néven ellenállás ami a fizikában egy áramköri alkatrész, egy kerámiahengerre több menetben feltekercselt szigetelt vezető. A rezisztor ellenállása mindig állandó!
Ezek a rezisztorok (ellenállások) vannak elektromos műszerekben. Ezek ellnállása állandó.
Na de vissza a zárlathoz… Mivel a tekercsünk ellenállását nagyban befolyásolja a hőmérséklet, a huzal anyaga, a hossza és a keresztmetszete ezért semmiképp sem állandó! Ha az ellenállásunk egy pillanatra megváltozik azt átmeneti ellenállásnak nevezzük. Ha kicsi az ellenállásunk és az átmeneti ellenállás az eredeti érték alá megy, na az baj…
A kis átmeneti ellenállás miatt zárlati áram indul meg, ez a tekercs áramfelvételénél nagyságrendekkel nagyobb is lehet. Emiatt a tekercs szétpattanhat, elolvadhat, de akár tüzet is foghat a vatta. Rosszabb esetben akkora erővel pattan szét a tekercs ahány amper éri abban a pillanatban. Ha ez egy mechánál bekövetkezik, nem véd meg semmi!
Én amondó vagyok, hogy a VW modok teljes biztonságot nyújtanak egy user számára. És mivel itt a Vaperinán a biztonság az elsődleges szempont, ezért én nem fogok senkit mecházásra bíztatni. De azt is tudom jól, hogy senkit nem is gátolhatok meg ebben. Így arra jutottam, hogy jobb lesz nekem is kicsit beletanulni, átismételni amit már közel 20 éve tanultam. De, ha nekem ment akkor Neked is fog! Csak arra kérlek Titeket, legyetek belátóak és vigyázzatok magatokra! Mecházzatok helyesen!
Kis érdekesség
Ohm Münchenben halt meg 1854. július 6-án. A sírjára ráírták az Ohm jelet, azaz a görög ABC utolsó betűjét.
Gőzben gazdag szép napot Nektek! 
Linkeket csatolnak és szerintem ez szuper!
Only vaping!
Gondolom azt már Te is és talán mindenki látja, hogy a faszbukra (én is így hívom 
Ha a nagy kék F betűs oldalról nem kapnak elég vagy kellőképpen kielégítő információt akkor úgyis átjönnek ide. Itt minden egy helyen van. Sokkal könnyebben megtalálható itt bármi mint a face csoportokban.
Az ahogy bánnak egymással az emberek, a szívem szakad meg… 
Na de ez már más téma, maradjunk a mecházásnál. 
Így ezzel most frankón be is égtem. 
A fizika ment ugyan valamennyire, de az 20 éve volt. Baaaah, de bazi régen… Meg amúgyis én mindig is a humán tantárgyakban voltam kiemelkedőbb. Történelem, irodalom, idegen nyelvek s.t.b… Az évek telnek, az agy meg csorbul… Nem érdekelt a fizika olyan mértékig, hogy én most belevágjak egy ilyen cikkbe. De annak a hatására tettem így, hogy ismét egyre szaporodnak azok az emberek akik többet mernek mint amennyit szabadna. Ezért gondoltam, hogy megpróbálok írni egy ilyen cikket… Én valahogy nem éreztem elégnek egy mecházóval szemben azt a mondatot, hogy “Ennek nincs értelme.” Mindent alaposan meg kell indokolni, hogy az ember tanulni tudjon a másik hibájából, vagy épp okuljon a tanacsából. Egész végig ezt szerettem volna a cikkel, csak jól elcsesztem. Hetekig tanultam ezek szerint feleslegesen. 
A reál az nem megy sajnos, ez van. Nem élek vele/benne, nem alkalmazom a törvényszerűségeket és ezért nem is csoda, hogy nem értettem meg és így bebuktam ezzel. De már javítva van. 
De ez akkor sem mentség… És most joggal kérdőjelezhetnétek meg a korábbi cikkeimet. De azok amik nincsenek ilyen durván elszúrva, annak az oka annyi, hogy azokat a dolgokat már 7 éve minden nap gyakorlom. 
