Majdnem minden aromának, vagy épp koncentrátumnak van alapszíne. Ez azért van, mivel mindegyik természetazonos. Ami azt jelenti, hogy mesterséges úton kivonják a gyümölcsökből és egyéb hozzávalókból az ízt. Persze nem mindegyikből lehet, de amiből ki tudják vonni, abból kivonják. Ezzel együtt jár az is, hogy általában az ízzel együtt a szín is kioldódik az adott hozzávalóból. A bekevert liquid is olyan színű lesz, mint amilyen az a gyümölcs vagy hozzávaló amiből kivonták az ízét. Igaz, hogy kezdetben halványabb mivel hígításról van szó, de idővel elérheti az aroma színintenzitását is. Itt is van kakukktojás. A vörösszőlős (grape) koncentrátumok ami lilás színűek, ám csak ultraibolya fény alatt látszanak annak. Ergo ha kiviszed a szettedet a napra, akkor ölt átlátszós-lilás színt a tankban lévő szőlős liquid. Minden e-cigi felhasználó megtapasztalhatta már ezt, hogy idővel sötétebb lesz a liquid a flaskában vagy épp a tankban. Hogy ez hogyan lehetséges? Ennek elég egyszerű oka van. Ezúttal erről (is) fogok bővebben írni. Mi, mit, miért, hogyan, ésatöbbi…
De mielőtt belecsapunk a lecsóba azt tudnunk kell, hogy a gyári kész nikotinos liquidekkel is ez a helyzet. Azok is besötétednek idővel. Ám van egy határ ami után már nem sötétedik a liquid. A végső szín többek közt az íztől is függ. Nyilván egy csokis ízvilágú liquid nem piros lesz, és egy pirosbogyós ízű liquid sem lesz fekete. Bizonyos fajta nikotinos liquidekbe, különösen a trafikos „pancsokba” (én azok közül nem sokat neveznék minőségi liquidnek) szoktak tenni egy kevés stabilizálószert, hogy ezt az elszíneződést avagy sötétedést megakadályozzák. De erre nem csak a stabilizálószer képes. Tartósítószer hozzáadásával is meg tudják akadályozni a besötétedést. Vajon indokolt, hogy megakadályozzanak egy természetes kémiai folyamatot? Én nem hiszem.
Üdv a keverés módszertan harmadik óráján! Foglalj helyet, és tessék szépen figyelni!
Egy természetes kémiai folyamatról van szó, amibe nem kéne, vagy nem szabadna belenyúlni! Régen ezt a folyamatot úgy jellemezték, hogy minden anyaggal idővel ez történik, ha oxigénnel reakcióba lép. Azaz, ha valamit „kiteszünk” a levegőre. A kapuk fém szerkezete is ezért rozsdásodik az idő előrehaladtával. Ez alól az arany a kivétel! Ugyanis, ha egy aranyrudat kiteszünk a levegőre, azt nagy eséllyel ellopják… A liquid esetében kicsit másképp működik a dolog, de akkor is ugyanarról beszélünk. Ami nem más mint az…
Oxidáció
A nikotin egy nagyon reagens anyag. Érzékeny a fényre, hőre, levegőre. A tiszta nikotin egy színtelen, szagtalan, olajos állagú folyadék. Levegő hatására bebarnul és megkapja a jellegzetes „dohányszagot”. Nem sokan próbálták megkóstolni a tiszta nikotint, mivel erős idegméreg. Ne aggódj, mi e-cigisek nagyon kis mennyiséget viszünk be a szervezetünkbe! No de, a tudósok szerint levegő hatására csípős ízűvé is válik. Ez a nikotin oxidációja szabad levegőn. Egy jól oldódó anyagról beszélünk, ami az alaplé alkotóelemeivel is jól összeférhető.
Mikor a nikotint az alapléhez adagolják már reagenssé is válik! Ezt a fajta (amúgy is lassú) oxidációt csak lassítani tudjuk. És lassítanunk is kell! Ezért is kell a nikotinos alaplevet hűs, napfénytől elzárt helyen tartani! A tiszta nikotint a mesterséges fény is képes oxidálni, ezzel szemben a nikotinos alap oxidációját csak a napfény és a hő tudja gyorsítani, mivel tulajdonképpen hígított nikotinról beszélünk így már nem olyan nagyon érzékeny ezekre a behatásokra. A nikotinos alapban a nikotin reakcióba lép a propilén glikollal és a növényi glicerinnel, ez a folyamat is oxidáció! Ezért van az, hogy idővel a jól tárolt nikkes alap is besárgul, magas nikotintartalom esetén akár barna színűvé is változhat. Az alaplében létrejövő oxidáció gyorsasága függ a nikotinerősségtől is. Ugyanez igaz az adott alapból készített liquidekre is. Ha még csak érleljük a nikotinos liquideket észrevehető, hogy az érési idő végére érve sötétebb mint az elején volt. Az oxidáció nem áll meg! Napról-napra, hétről-hétre folyamatosan sötétedik egészen addig lesz egyre sötétebb a liquidünk amig a nikotin nem kezd el szép lassan lebomlani. A nikotin ugyanis könnyen bomlik. Akár álló helyében is képes idővel elveszíteni az erősségét. Könnyen bomlik más anyagokhoz képest. Fontos tudni, hogy könnyen, de nem gyorsan!
Ha a nikotin idővel bomlásnak indul a megfelelően tárolt alapban vagy liquidben mi csak annyit érzünk, hogy nem olyan erős mint régen volt. De mint írtam, ez szerencsére lassú folyamat. Ez a nikotin természetes reakciója az alapra, liquidre. Bajunk nem lesz tőle. Fontos, hogy minél tovább meg tudjuk őrizni az alap és a liquid általunk használt erősségét, de ehhez jól kell tárolni. Az alapot tárolhatjuk akár hűtőben, ha túl sok van akkor akár fagyasztóban is. Nem fagy meg, csak iszonyatosan besűrűsödik! A bekevert liquid is mehet akár hűtőbe is, de akár a szoba egyik polcának a legbelső sarkába is. Nyáron különösen fontos a megfelelő tárolás!
Ügyelj rá, hogy akaratlanul se gyorsítsd a nikotin oxidációját!
Ha a nikkes alapot sokáig nem használjuk és ezért indul bomlásnak benne a nikotin akkor szokták kicsit „vegyszerszagúnak” titulálni. Ez egy szellőztetéssel simán orvosolható. Még így is el lehet használni, ha gyengévé válik akkor is. Viszont a rosszul tárolt alapot már nem igazán! A huzamosabb ideig melegben tárolt, vagy nyáron a napon felejtett alapot, liquidet tönkre teszik a benne meleg hatására keletkező gázok! A PG-re és VG-re sincs jó hatással a közvetlen erős napsugárzás vagy a nagy hőség, a nikotinnak pedig egyenesen az ellensége! Az ilyen módon „megromlott” alapból finom liquid nem hinném, hogy készíthető!
Az oxidációnak nem mindegy, hogy tél van vagy nyár! Télen szinte mindegy hova pakoljuk őket, nem éri erős napsugárzás sem pedig forró hőség! Nyáron azonban a tartós meleg hatására felgyorsul ez a kémiai folyamat. Ám az érdekesség az, hogy csak a nikotin tud oxidálódni! Nullás, azaz nikotinmentes alapban nem termelődnek gázok. Nem fog sem besárgulni, sem bebarnulni. És a nikotinmentes liquidek sem fognak durva sötétedést produkálni. Természetesen az aroma illetve koncentrátum színét azért hígítás után felveszi a liquid, de nikotin hiányában halvány marad.
Tehát így oxidálódik a nikotin a palackban. Többször is írtam, hogy a meleg felgyorsítja ezt a folyamatot. Így a tankban sem történhet ez másképp. Mivel a fűtőszál extra forró hőt termel így ennél jobban semmi nem tudja felgyorsítani az oxidációt. Ahogy fogy a tankunkból a liquid egyre sötétebbé válik. A nikotin pedig már javában bomlásnak indult, ezért mire leürül a tank addigra gyengébben hat, mint friss tekeréssel. De ne aggódj, ez teljesen természetes.
A keverőgép minimálisan, de gyorsítja az oxidációt!
Aki melegítős keverővel keveri a nikotinos liquidet, az a felhasználó gyorsít az oxidáción! Mint említettem a nikotin könnyen bomlik a többi anyaghoz képest. 60 celsius fok felett viszont rohamosan felgyorsul a bomlás. Ezért szoktuk javasolni a keverőgép tulajoknak, hogy a liquid minősége érdekében maradjanak 40, nagyon maximum 50 fok körül. De mivel van, hogy napokon át keverődik azon a 40 vagy 50 fokon a liquid, így is roncsolódhat valamennyire. Úgy gondolom bár kis mennyiségben roncsolódik a nikotin, ám ahhoz ez a kis roncsolódás is elég, hogy később a tankban hamarabb lebomoljon és hamarabb elveszítse az erősségét!
Erre van egy szuper tipp!
Ehhez magas nikotin koncentrációjú (20mg-os vagy erősebb) alapot vagy booster-t szükséges vásárolni. A liquidet nikotinmentesből kell kikeverni a keverővel. Mielőtt letelik a keverési idő, ami akár több nap is lehet, a keverő lekapcsolása előtti utolsó 1-2 órában javasolt hozzáadni a kimért nikotin, ezzel ugyanúgy megkapjuk az általunk szívott nikotin erősségű liquidet. És a liquid, pontosabban a nikotin minőségét is megóvjuk.
Most, hogy kitárgyaltuk az oxidációt tekintsünk bele a tankokba. Pontosítsuk kicsit, hogy melyik felhasználási mód mit nyújthat számunkra. Vajon szükséges felhasználási mód szerinti keverést készíteni?
MTL setup
1 ohm feletti ellenállás, lassú izzás, kevés levegőbeáramlás, jobb ízélmény jellemez egy MTL setup-ot. Valljuk be, ehhez nem mindig tartjuk, illetve nem mindig tudjuk tartani magunkat. Ugyanis a tankunktól függ mit tudunk belefabrikálni. A szűk kazántérhez szűk levegőbeömlő és kis deck szokott párosulni. Minden esetben a levegőhöz igazítjuk a tekerést! Ez azért van így mert fontos, hogy számunkra kényelmes legyen szívni, használni a tankot. Ha már kialakult milyen levegőzés a legmegfelelőbb számunkra, ahhoz kell igazítani a tekercset. Ne legyen túl kicsi, mert túlhűl, nem lesz ízes. Ne legyen túl nagy, mert nem hűl rendesen forró lesz a gőz, esetleg égett ízt is adhat. Kicsit játszani kell vele, hogy jó legyen. De az élmény majd kárpótol a tanulóidőszakért. Ha megvan a megfelelő tekercs és be is vattáztuk, akkor már csak az íz van hátra.
Az MTL tankok a kis kazántér miatt intenzívebb ízeket produkálnak, ezért annak, aki nem szereti a túlzó ízeket, érdemes lehet kis keverési százalékról indulnia, ha MTL kazánba szánjuk a liquidet. Nem feltétlenül kell homlokhorpasztónak lennie annak a kazánnak, ám az MTL tankok többsége (azért akad kivétel) tekercsorientált levegőzésűek, ehhez még társul a kicsi kazántér és ki is jön végeredmény gyanánt, hogy azért ízesebbek az MTL kazánok, mert a kis hely miatt nem hígul pluszban az RTA paláston belül a gőz a fals levegőtől.
DL setup
1 ohm alatti ellenállás, gyors izzás, bőséges levegőbeáramlás jellemez egy DL setup-ot. Úgy gondolom ehhez az építési fajtához könnyebb tartania a felhasználónak magát. Viszont nem mondanám egyszerűbbnek mint egy MTL setup-ot összedobni. A nagy kazántér és nagy levegőbeömlőnek köszönhetően ebbe valók a több huzalból álló claptonok. Ezek tudnak megfelelően hűlni egy DL tankban. Ha sima huzallal próbálkozunk, azzal is meg lehet tekerni egy DL tankot, de nem biztos, hogy a sok levegő miatt finom ízeket fog hozni. Ugyanis egy DL tank esetében is a levegőbeáramlás a kulcs. Itt is fontos a saját ízlésünkhöz állítani a levegőzést, pont mint MTL-nél. E szerint választunk bele claptont, ami nagyban befolyásolja az ízt. Csak itt olyan sok levegő tódul be, hogy túlhűti a vékony huzalokat. Ezért ideálisak ebbe a DL claptonok, akár 1db, 2db, ritkán 3db. Ezt tankja válogatja. Így sűrű gőzfelhőket kaphatunk, és a megfelelő ízt is elérhetjük. Fontos itt még a huzal/huzalok felülete is. Egyszerre sok liquidet tudnak elporlasztani magas watton. A claptonok felülete miatt kell az a sok levegő. Ugyanis a magas wattal társulva azért rengeteg hőt is termel ám az a sok fém. Ha megvan a DL tankba passzoló huzal, be is van vattázva térjünk rá itt is az ízre.
A DL tankok a nagy kazántér miatt sajnos képesek annyira felhígítani a gőzt a plusz fals levegő miatt, hogy nem árthat, ha kicsit feljebb visszük a keverési százalékot, ha DL-be szánt liquidről van szó. Minél több levegő halad át a DL kazánon annál jobban hígul a gőz. Ezért az is okozhat ízbeli javulást, ha kicsit visszább vesszük a levegőzőt. DL tankok esetében nem tudom magabiztosan kijelenteni azt, hogy mindegyik jó ízű. Akadnak természetesen kis kazánterű DL kazánok amivel ilyen probléma nem áll fenn. Így most lehet, hogy sokan rám fogtok cáfolni, ami nem baj. Sőt! Szeretek tőletek tanulni! Ám az én meglátásom szerint még mindig rengeteg olyan DL tank van használatban amiből a nagy kazántér és a nagy levegőbeáramlás miatt nehézkesen lehet jó ízeket kicsalni. Így két lehetőséget látok, vagy a liquid ajánlott keverési arányát növeljük, vagy a fals levegőt küszöböljük ki.
És persze a huzal anyaga sem elhanyagolható. Ha valami mondjuk kanthállal nem olyan ízes az pont nem a tank hibája, és nem is a fals levegőé. MTL és DL felhasználási mód esetében is igaz az, hogy a megfelelő huzal és vatta kiválasztása (természetesen sok kísérlet árán) is sokat dobhat az ízélményen. De ha csupán a tankok felépítését, kialakítását veszem alapul, akkor a levegőbeáramlás és annak személyre szabása a kulcs a jó ízekhez!
(Egyébként ezt a fals levegő általi hígulást úgy kell elképzelni, hogy pl. van egy pohár üdítőd (ez a liquid a tankban) amiben mikor épp iszod, vizet csurgatnak (ez a fals levegő), így hígul az íz.)
Ez volt az utolsó keverés módszertan óra! Köszönöm, hogy velem tartottatok!