KEZDŐK NE UGORJANAK A MÉLY VÍZBE! INFORMÁCIÓGYÜJTÉSNEK TÖKÉLETES, DE MIELÖTT EGY KEZDŐ NEKIÁLL LIQUIDET KEVERNI, KÉRJÜK KÉRDEZZEN! KÖSZÖNJÜK!
A házi liquid készítése gyakori feladatunk. Az hogy milyen gyakran keverünk, az a felhasználás módjától is nagyban függ. DL felhasználással természetesen több fogy, mint MTL felhasználással. Az alaplé arányai is változhatnak, ahogy az aromáké is. De most hagyjuk az arányokat, és azt is, hogy DL, vagy MTL tankunk van. Egyszerűen csak nézzük meg magát a liquid keverést közelebbről. Sokkal közelebbről…
Ahhoz, hogy belekezdjünk otthon a liquidkészítésbe nem kell más mint PG, VG, és aroma. Sokan rázogatják, szellőztetik, érlelgetig napokig, hetekig. Ami természetesen teljesen rendben van, bevállt módszer. Mások pedig keverőgéppel készítik el a napi betevő liquid adagjukat. Ezzel időt is spórolnak. Ez a cikk most ezt a két eljárást hivatott összehasonlítani.
A VG (Vegetable Glycerin), azaz növényi glicerin a liquidünk oldószere. Ez fontos, ugyanis a gyakorlatban az oldószer képezi az elegyünk, ezesetben a liquidünk alapját. A VG-ben oldjuk a PG-t (Propylene glycol), azaz propilén-glikolt, és az aromát. A PG mint hordozóanyag van jelen a liquidben. A nikotin és az aroma hordozóanyaga. A nikotin, és az aroma könnyebben oldódik PG-ben. A PG TH-ja (torokhatás) nagyobb a VG-éhez képest, és az ízeket is szépen kihozza. Ezért célszerű, hogy legyen PG is a liquidünkben. Természetesen van olyan eset, amikor PG érzékenység áll fenn. Ilyen esetben VG többlet, vagy 100% VG a megoldás. Amihez több aroma szükségeltetik. Ezek az anyagok különböző viszkozitásúak. Ezért elő kell segíteni az elegyedésüket. A VG 1.5x sűrűbb a víznél. A PG a vízhez hasonló viszkozitású, csupán 0.042x sűrűbb. Ami alig észrevehető különbség. Az aroma erre vonatkozó adatai sajnos nem ismertek, de mivel PG alapúak az aromáink, így ahhoz közeli lehet a viszkozitása. A tapasztalatok is ezt mutatják.
Ahhoz, hogy mi ezekből az anyagokból otthon liquidet csináljunk kimérés után össze kell öntenünk, és elegyítenünk kell az összetevőinket! Ezt rázással próbáljuk elérni. Azért jó, ha rázogatjuk a liquidünket, mert az atomok súrlódásának hatására, bár nem észrevehetően, de felmelegszik. Ami elősegíti az egyneművé válást. Ha úgy jobban tetszik, homogenizáljuk az összetevőket. De mivel ezt a keverési módszert csak időközönként (napi pár alkalommal) alkalmazzuk, így be kell tartanunk az érési időt, és ez alatt a rázogatást is, hogy tökéletes liquidet kaphassunk. És persze nem szabad elfeledkezni a szellőztetésről sem. A liquid gázokat termel, amiket ki kell szellőztetni a palackból. Így nem lesz csípős a liquidünk. Összeöntés után, ha rázás nélkül állni hagyjuk az összetevőket, nem elegyednek el megfelelően. Nem hozza majd a kívánt eredményt. Nem elég az sem, ha összeöntést követően csak egyszer rázzuk fel. A liquid „kézi” elegyítéséhez rendszeresség szükséges. Még ha az a rendszeresség csak bizonyos időpontokra korlátozódik, akkor is fontos, és elengedhetetlen. A napi időközönkénti rázogatással ezt az elegyedést segíted elő. Így az érési idő végére egyneművé válnak az összetevők. Amit pedig már liquidnek nevezünk.
Arról a folyamatról amit a keverőgéppel csinálni kell nem tudnék olyan részletességgel írni. Hisz csak beleöntjük a kimért összetevőket az edénybe, és bekapcsoljuk a keverőgépet. A folyamat amit a user elvégez, az ennyi. A többit a gép végzi, ami viszont már kicsit érdekesebb. Most nem lövöm el a poént, hogy feltéve ha a mágnes is benne van az edényben… Nade, ha a mágnes is benne van az edényben, akkor a keverő a mágneses mezőt használva egy mágnesbabát forgat az edény alján. Ami ez által keveri a liquidet. Ezzel ki is váltottuk a rázogatást. Ha nem takarod le akkor a szellőztetést is. Innentől kezdve nem kell vele különösebben foglalkozni. A keverőgép tökéletesre kever. Viszont nem mindegy meddig hagyjuk a keverőn a liquidünket. Van ami beérik teljesen 8 óra alatt, de van olyan aroma (leginkább dohányosok között) aminek minimum 72 óra kell. Ezért mindenképp érdeklődjünk olyan Vaperektől, vagy Vaperináktól akik régebb óta használnak keverőgépet, és már sikeresen kitapasztalták melyik ízvilágnak mennyi időt kell a keverőn töltenie. A fokozatot érdemes lassúra állítani. A túl gyors nem jó. Ha örvény keletkezik a liquid nem keveredik, inkább csak kipréselődik az edény falához, és csak az örvény mentén lesz meg valamelyest az elegyedés. Így nem lesz teljesen egynemű a kész a liquid. A melegítésre is képes keverő sokkal hamarabb homogenizál, mint a melegítés nélküli keverők. Ám arra ügyelni kell, hogy bőven 50 celsius fok alatt maradjon a liquidünk. Ugyanis 60 fok közelében, és persze felette, már jobban bomlanak az összetevők. Így biztos ami biztos a nagyon plafon az 50 celsius fok. Sokan a 40-re esküsznek. Én is ezt támogatom! A nikotin különösen érzékeny a magas hőmérsékletre. Illetve előfordulhat, hogy a sok órás 40 fokon való keverést megsínyli a nikotinerősség. De erre is van megoldás! Nullás alapból készítjük a liquidbe, az utolsó órában adagoljuk bele a nikotint. Persze olyan nagy erősségűt, aminek ha leredukálja a nullás liquid az erősségét, akkor a nekünk megfelelő erősségű liquidet kapjuk. Fú, ennyi szóismétlést… De az talán egyszerűbb, ha veszünk 100mg/ml nikotint, és csak a mennyiséget kell kimatekolnunk. Az már nem bonyolult. Hisz jól tudjuk, nullás és nikotinos találkozásánál, ha duplázzuk a mennyiséget, feleződik az erősség!
Mágneses keverő esetében is van azért kísérletezés. Lehet játszani a hőfokkal, illetve a keverés gyorsaságával. Letakart edényben kevered, vagy nem takarod le. Nikotinos alappal keversz, vagy a vége elött adod hozzá a nikotint. Ezek vagy javítanak az ízen, vagy nem. Mindenesetre minden kísérlet izgalmas. A végeredmény tekintetében mindenképp.
Szintén érdemes odafigyelni milyen keverőt tervezünk vásárolni. A legprofesszionálisabbak a laboratóriumi keverőgépek. A belső technopolimer borításuk miatt nem áznak be, és esés esetén nem sérülnek a belső alkatrészek. Némelyik laboratóriumi keverőt külsőleg epoxival is bevonják. Így minden tekintetben 100%-ig biztonságosak! Érdemes szem elött tartani azt is, hogy vannak fix sebességű gépek is, és különböző sebességűek. Nem az összes keverő fordul 1500-at percenként, van amelyik csak 1100-at. No meg nem mindegyiken van melegítőlap sem. Így nem érdemes hasra ütve vásárolni.
Igen! Tudjuk mi is, hogy otthon is össze lehet barkácsolni egy keverőt! Nincs azzal sem semmi baj, ha tudod mit csinálsz! Szeretjük, ha valaki ügyes, és kreatív. De fő a biztonság!
Összességében annyit írhatok, hogy lehet jól csinálni egy kézi keverést is, és lehet rosszul csinálni egy gépi keverést is! Nem szabadna különbséget tenni két Vaper között azért, mert egyik géppel kever, a másik meg kézi keveréssel készíti a liquidjét! Részemről még ízben sincs különbség. Esetleg időben lennék beljebb, de nem sietek sehova…
A baba is mágneses és a lap alatt meg szintén. Így forog a baba. Arra is kíváncsi lettem volna, hogy tudja a babát forgatni, de arra nem tértek ki. De úgy hiszem a két végén vannak a pólusok. A lap alatt pedig szintén két helyen fogja csak. Egy olyan dolgot mágnesezhettek ami forog. Na ezt jól elmondtam bakker. 
Van teóriám sok, de olyan kezdetlegesek, hogy csak egetném magam velük. 