A múltkori, laza vattázást elméleti síkon elemző majd gyakorlatba átültetett metódust magyarázó cikket követően rákerestem, vajon van e olyan cikkem ami a tekerések gyakorlatiasságával foglalkozik. Azt azért be kell vallanom, hogy miután közel 100 cikket írtam már oktatási céllal, kissé feledékeny lettem az évek során. Néha bezavar az, ha csupán érintek egy témát viszont nem magyarázom el. Tehát rájöttem, hogy nincs cikkem tekerésekről a gyakorlatban. Jó hír: Most lesz!
Főbb tekeréstípusok a gyakorlatban
Írtam már sokszor arról, hogyan kell elkészíteni egy tekerést ám arról még nem, hogy bizonyos tekeréstípusok hogyan viselkednek a gyakorlatban. A célom ezzel csupán annyi, hogyha valaki vesz egy számára új tankot akkor könnyebben el tudja majd dönteni, hogy a tekerést illetően melyik irányba induljon el.
Összenyomott tekercs/Microcoil
Bármelyik tekercset összenyomhatjuk csipesszel izzítást követően, amíg még forró. Azért akkor célszerűbb, mert amint kihűl megmarad a microcoil forma. Microcoil-nak nevezzük azt a szálhuzalt amit a fent leírt módon összenyomunk. Ez a tekeréstípus főként MTL tankban használatos, de bármelyik DL tekerést is össze lehet nyomni, baj nem lesz belőle, sőt… Ezzel egyesítjük, pontosabban növeljük a tekerés hasznos fűtőfelületét, így nagyobb gőzre is számíthatunk. Évekkel ezelőtt a kanthal huzalt nem is tudtuk másképp elképzelni, csak microcoil formában. Ezzel természetesen nem csak a gőz lett nagyobb, hanem az ily módon történő felületnöveléssel picit (tényleg csak picit) jobb ízeket is ki lehetett sajtolni a kanthal huzalból. Képzeljünk el egy hézagos tekerést amiben van 5 menet. Most képzeljük el azt is, hogy ez az 5 menetnyi hézagos tekercs pont akkora, hogy befedi a levegőbeömlőt. Ha a tekerés méretét szeretném megőrizni akkor nagyjából 9-10 menet szükséges ahhoz, hogy a microcoil akkora legyen mint a hézagos tekerés. Amire itt érdemes figyelni, hogy nem törvényszerű, hogy dupla akkora legyen a microcoil menetszáma mint a hézagos tekerésé, ezt csupán azért írtam mert a 26/28ga-s (ezek a legelterjedtebb méretűek MTL-hez) huzalok természetes rugózása olyan, hogy két menet közé kb. pont beférne még egy menet. DL tekerések esetében, azoknál a coiloknál amik már előre vannak tekerve, a java össze van nyomva. Ez azért jó, mert a felületnövelt tekerésről ismeretes, hogy több liquidet tud porlasztani, ezért ízben és gőzben is kiemelkedőek. Viszont, ha spulniban vásároljuk meg a DL huzalt, akkor annak érdekében, hogy méretben igazodjon a levegőbeömlőhöz ezért célszerű a fentebb leírtak szerint eljárni.
A gyakorlatban az összenyomott tekercs/tekerés, avagy microcoil kicsit több wattot kér, mivel növeljük a felületet ami azzal jár, hogy több menetet kell tekernünk. Azok a userek akik mindig előretekert coilokat vásárolnak nem kell ilyenekkel bajlódniuk, azonban azok a DL-esek akik már tekertek hézagosan és az ahhoz képest ugyanabból a spulniból származó összenyomott tekercs, szintúgy több wattot fog kérni, ám itt nagy valószínűséggel több levegő is fog kelleni mivel szintén több menetet kér a microcoil. Nem kizárt, hogy MTL-ben a microcoil is kelleni fog plusz hűtés.
Hézagos tekerés
A Vaperinák és Vaperek többsége így teker. Ezt nem is nagyon kell (túl)magyarázni. Csupán annyit érdemes tudni a hézagos tekerésről, hogy így hasznosul magának a szálhuzalnak vagy claptonnak a teljes felülete. A microcoilnál előfordulhat, hogy annyira összenyomjuk, hogy az egymáshoz érő fém részekhez nem jut liquid. A szálhuzalból készült tekercs meneteinek minden oldalát éri a liquid. Ezt úgy kell érteni, hogy mivel a tekercs közepén van a vatta ezért a liquid közvetlenül eljut a menetek teljes felületére, a microcoil külső oldalát ezzel szemben csak közvetve éri liquid, bár ez használat közben nem észrevehető.
A személyes véleményem az, és én is igyekszem mindig így tekerni, hogy a kész tekercset mikor szabadkézzel összenyomom és befogatom a deckbe, utána még egy picit összenyomom csipesszel izzítás nélkül. Ettől ugyanúgy hézagos marad mert izzítás nélkül megmarad a rugózás, de a lényeg ott van a két menet között, ugyanis ahogy közelebb tolom őket egymáshoz, egyre kisebb a menetek közti űr ami előnyös a porlasztás szempontjából. A menetek között megülő liquid segítségével valamennyivel nagyobb gőzt kapok, tehát (csak minimálisan, de akkor is) több liquidet porlasztok el így. Szerintem nem mindegy, hogy meg tud e ülni a liquid két menet között úgy, hogy a sűrű liquidcseppett közre tudja fogni a huzal két menete, vagy olyan nagy a távolság két menet között, hogy inkább a vattába ivódik a liquid.
Még annyit hozzátennék a microcoil és a hézagos tekercs kapcsán, hogy a microcoil nem biztos, hogy jól tud működni picit kevesebb vattával, viszont a hézagos tekerés tapasztalatom szerint, ahogy korábban írtam is, jól tolerálja.
Vertikális tekerés
A már megszokott horizontális tekerés azt jelenti, hogy vízszintesen avagy a látóhatárral párhuzamos helyzetű. Ezzel szemben a vertikális függőlegest jelent avagy egyenesen felfelé menőt illetve elhelyezkedésűt. A vertikális tekerést porlasztókban alkalmazzák, mivel kisebb helyet igényel, de van olyan RTA amibe bele lehet trükközni egy vertikális tekercset is. Ebben az esetben a tekercs közepén halad át a levegő és kívül helyezkedik el a vatta. Ezért olyan tankkal célszerű próbálkozni, aminek alul van a belső levegőbeömlője mert őszintén szólva ezzel kevesebb a macera, mintha olyanba tennénk ami oldalról hűti a tekercset, de ettől függetlenül meg lehet próbálni csak tudjon hűlni rendesen. Itt is érvényes az, hogyha túl messze van a levegőbeömlőtől a tekercs akkor magas a TH, ha közelebb akkor pedig alacsony. Mivel a vattatakaró amivel bevonjuk a tekercset nem túl vastag ezért nem tesz meg nagy utat a liquid a tekercsig. Ez miatt olyan jóízűek a porlasztók. A deck kialakításából derül ki, hogy alkalmas e vertikális tekercs fogadására vagy sem. Legtöbbször a vatta levezetésének megoldása több gondot okoz, mint az, hogyan fogjuk befogatni a vertikális tekercset.
A vertikális tekercshez nem szükséges túl sok menetszám (véleményem szerint a 7 az ideális) és túl vékony huzallal sem érdemes próbálkozni, mivel így jobban tud hűlni maga a fűtőfelület ezért a túl vékony huzalokat könnyen túlhűthetjük ezzel a megoldással. Számomra a 0.4mm-es (26ga-s) SS huzal vált be a legjobban erre a célra. Vattatakarónak pedig tömör vattát ajánlanék, olyat ami nem esik össze.
Azt fontos még megjegyeznem, hogy RDA-kban a vertikális tekercsnek a belsejébe szokás a vattát húzni, mivel a paláston át közvetlenül kapja a tekercs a levegőt nem pedig alulról.
A magméret fontossága
Sokszor felmerül a kérdés, hogy hányas magméretre tekerjük a tekercset. Itt két variáns létezik. Normál levegőbeömlőlyuk esetén a legjobb az, ha nem haladja meg a mag átmérője a belső levegőbeömlő átmérőjét. Gondoljunk csak bele…ha nagyobb lenne, maga a tekercs állná a levegő útját így előfordulhat, hogy élvezhetetlenül meleg és TH-s lesz. Ha túl pici akkor pedig túlhűl, ezáltal íztelen lesz. A második variáns amikor Honeycomb stílusú (sok kicsi lyukacska) a levegőbeömlőnk, vagy pedig oldalról kapja a levegőt a tekercs. Ha Honeycomb stílusú a levegőbeömlőnk, akár DL akár MTL tank az alany, sokkal elszortabb és bőségesebb a levegőáramlás ezért ilyen levegőbeömlőhöz lehetőleg úgy igazítsunk tekercset, hogy a lyukas rész teljes szélességénél mindkét irányban a tekercs maximum ~ 1mm-el legyen szélesebb. Természetesen lehet kevesebb is, de a maximum az kb. ennyi, amit a Honeycomb stílusú levegőbeömlő rendesen le is tud hűteni. És ez ugyanúgy érvényes az olyan RTA-akra amik oldalról hűtik a tekercset, miven nem kimondott lyuk alak a levegőbeömlő ezért sokkal szerteágazóbban tódul be a levegő. Ezért a ~ 1mm itt is érvényes.
A levegőbeömlők alakjától és nagyságától függetlenül a tekercsek szélei (a vertikálisnál nem) maximum 2 menettel lóghatnak túl a levegőzőn. Ez azért lényeges, mert ha a szélein nem kap elég hűtést az elronthatja az egész vape élményt. Összességében még annyit fűznék hozzá, hogy sokféle levegőbeömlő létezik ezért érdemes többféle huzallal (mint méretében, mint anyagában) próbálkozni, ugyanis az sem mindegy, hogy lassan áramlik be a tankba a levegő vagy gyorsan és ezek meghatározzák a huzalt is amit majd beleteszünk.
Az mindenképp hozzá tartozik a fent leírtakhoz, hogy én a levegős MTL híve vagyok. Szűk levegővel nem lesz jó a 0.4-es SS, ilyen esetben a 0.32 jobb választás lehet.
Ezt a cikket egy jótanáccsal zárnám:
Ne a huzalt vegyük meg először “valamibe majd jó lesz alapon”, hanem az adott tank tulajdonságait figyelembe véve válasszuk ki a vélhetően hozzá legjobban passzoló huzalt! És a huzalt pedig az anyagának tulajdonságai alapján válasszuk ki!