Mikor már úgy érzem kifogytam az írnivalóból akkor jön valaki közületek és megdob egy témával amit még nem jártam körbe. Ez is olyan cikk lesz, aminek a hiányára @Agyhalottak világított rá. Ezúton is köszönöm. Időbe telt az infógyűjtés, de itt vagyok. Jövök. Hozom.
Sok szó esett már a huzalokról, azon belül is főként a szálhuzalokról. Azok pofon egyszerűen működnek. Készítesz egy tekerést, lefogatod, izzítasz. Szemmel látható miként muzsikál. Nincs túlmisztifikálva, ugyanis itt nincs is mit túlgondolni mivel egy darab huzalról beszélünk. Az egyel magasabb szint már a paralel tekerés. Amikor két huzalt egymás mellé fogunk és úgy kezdjük tekercselni. Ez azért nem annyira jó, mert nehezen hevül és nehezen is hűl vissza. Ennek oka az, hogy mivel két egyforma vastagságú huzalt fogunk össze ezért az izzás során nem egymás munkáját segítik, hanem tulajdonképpen megdupláznak mindent. Kétszer annyi teljesítményt és hűtést igényelnek. Ezzel együtt kétszer annyira is terhelik az akkut és az elektronikát is. Szerencsére volt valaki aki mert nagyot álmodni és megugrotta a paralellt.
Egy magasabb szint: Clapton Coil
A clapton huzalok azért jöttek létre, hogy javítsák a vapeélményt. Méghozzá úgy, hogy az ellnállásuk lehetőleg a sima szálhuzal ellenállásának közelében maradjon. Nos, ez hellyel-közzel össze is jött… A nagy felületük miatt több liquidet porlasztanak, és minél több liquidet porlasztanak annál ízesebbek tudnak lenni. A claptonok anyagát tekintve legtöbbször kanthalból, SS-ből vagy nikrómból készülnek.
A vape pontosan az a dolog amiben úgy tűnik jelen pillanatban nincsenek határok. A legelső clapton csupán két huzalból tevődött össze. De már vannak bizonyos claptonoknak olyan permutációi is amik akár tizenkét darab huzalból is állhatnak. De ahogy szokott lenni, kezdjük most is az elején…
Clapton
A sima avagy a legelső, legalapabb clapton tekercs csupán két huzalból áll. Egy vastag szálhuzalra van szorosan rátekerve egy vékonyabb huzal. A clapton esetében a rámpaidő közelít a sima szálhuzaléhoz. A nagyobb felület miatt pedig ízesebbnek mondható. A clapton tekercsek ellenállása nagy skálán mozog, ami leginkább a huzal anyagától függ. Tehát válogathatunk kedvünkre. Anyagától függően akár teljesítmény (power) módban, de akár TC-ben is használható.
Fused Clapton
A Fused Clapton-nál kettő, három de akár négy vastagabb huzalra van szorosan rátekerve egy vékonyabb huzal. Amelyiknek két huzalból áll a magja az a sima Fused Clapton. Ha három huzal adja a clapton magját az a Triple Fused Clapton, a négy huzalos pedig a Quad-Core Fused Clapton. Ezeknek már jobb a rámpaideje (a sima Fused-nek és a Triple-nek igen, a Quad-Core-nak már nem annyira) mint a sima claptonnak. És ízben is új kapuk nyílhatnak meg a még nagyobb felület miatt. A Fused Clapton tekercsek ellenállásai is nagy skálán mozognak. Anyagától függ, de szintén alkalmasak akár TC-re is.
Staggered Fused Clapton
A Staggered Fused Clapton két sima Clapton tekercs köré van egy vékonyabb huzal tekerve. A clapton alkotta magok és a spirális ívben körétekert huzal különleges külsőt ad ennek a tekercsnek. Itt a rámpaidő kicsit nagyobb, viszont ízben jobbat kapunk mint a Fused Clapton esetében. A Staggered Fused Claptonok mind alacsony ellenállásúak. A felület miatt nagyobb a rámpaidő az azonos ellenállással rendelkező Fused Claptonhoz képest. Ez már annyira nem alkalmas a TC-re. Nincs megtiltva, csak sok értelme már nincs.
Alien Clapton
Az Alien Clapton három darab vastag szálhuzal alkotta mag köré tekert hullámos vékonyabb huzal. Felépítésben hasonlít a Fused Claptonhoz. A rámpaideje viszonylag rövid, ízben jót produkál a nagy felület okán. Az Alien Clapton már erősen sub ohm kategória, RDA-ba jobban ajánlott. Az Alien nagyon vastag, a külsején horizontális lyukacskák találhatóak, így a ténylegesen hasznos fűtőfelület hatalmasnak mondható.
Staple Coil
A Staple Coil 8-10 szál lapos huzalból áll amit egy vékony huzal ölel körbe jó szorosan. A lapos huzalok miatt kicsi a rámpaideje. És a lapos huzalok közti barázdák segítségével nagyobb felületen párolog a liquid, így az íz is több mint jó. A Staple Coil elég alacsony ellenállású a kizárólagos DL felhasználáshoz. Különösen RDA-ba ajánlott.
Framed Staple Coil
A Framed Staple Coil szintén lapos huzalokból áll legbelül, amelyeket normál kerek huzalok tesznek egy úgy nevezett keretbe. A „framed” azaz „keretezett” szó is erre utal. És ezekre a lapos huzalokra melyeket sima huzalok fognak „keretbe”, még pluszba körbetekernek egy vékonyabb huzallal. A lapos huzaloknak köszönhetően még ilyen sok fém ellenére is kicsi a rámpaideje. Ízben ez a fajta kiemelkedően teljesít. Ezt a coil-t a standard Clapton után a legkönnyebb legyártani. Mindenképp sub ohm kategória, és már súrolja a CoilPorn határát. Clamp deck-be ajánlatos beletenni, hogy megmaradjon a tartása.
Tiger Coil
A Tiger Coil egyszerű de nagyszerű, ám annál kezelhetetlenebb. Összefogtak egy lapos és egy sima, kerek huzalt, majd egyszerűen összesodorták azokat. Mivel így a liquid a két huzal közé is könnyedén be tud jutni ezért sok liquidet párologtat, de cserében ízes is. Viszont gyakori a melegedés a Tiger Coil esetében. A sima Clapton és a Framed Staple Coil után a Tigert is könnyű legyártani. Viszont a deckbe helyezéskor szinte kezelhetetlenné válik, nagyon nagy a rugózása. Az ellenállása széles skálán mozog mivel kevés fém van benne. A rámpaideje rövid. Viszont a rugózásnak a hátránya, hogy nehezebb vattázni is. Ezért microclaptonná formálva a leghasználhatóbb.
Hive Coil
A Hive Coil összesen négy huzalból áll. Összefognak két huzalt, majd összesodorják. Ebből a két összesodort huzalból szintén összesodornak kettőt és kész is a Hive Coil. A gyártási elve hasonlít a sodronyéhoz. Ez valójában nem sorolható a Clapton-ok közé. Olyan egyszerű legyártani, hogy még fúrógép sem kell hozzá. Szabad kézzel is bárki képes Hive Coil-t csinálni. A felhasználók sajnos gyakori köpködésről számoltak be. Ez a legelavultabb tekercs a piacon. A statisztikák szerint még a standard clapton is több eladást ér el éves szinten mint a Hive. De ettől függetlenül jó is és hatalmas gőz jellemzi. A rámpaideje jónak mondható. Ízben átlagos, de semmiképp sem rossz.
Ahogy látjátok 8 fajtája van a claptonoknak. A fent felsoroltaknak elég beteg permutációi születtek. Egyiket ötvözték a másikkal annak érdekében, hogy minél jobb ízt és több gőzt kapjanak. Ezek már inkább trükközésre való coil-ok, és ezekről nem is tudunk annyi mindent mint az általánosan elterjedt és fentebb felsorolt 8 fajtáról. És még ezek mellett a szálhuzalokkal is játszadoztak a tervezők, no meg persze a lapos, azaz flat huzalokkal is. Ezeket fel is sorolnám, ilyenek mint a brutális:
Alien Framed Staple Clapton Coil – 2db alien huzal közé 3db lapos huzalt tettek, mindezt körbetekertek egy vékony hullámos huzallal.
Tortuosity Coil – Egy lapos spirál huzal, szorosan sodorva.
Clapton Paralel Coil – 2db szálhuzal egy vékonyabb huzallal körbetekerve, paralelben egy olyan vastag szálhuzallal mint amekkora a magként használt huzal.
Interlock Clapton Coil – Egy sima clapton coil egy ugyanolyan vastag szálhuzallal paralelben.
És pár a szálhuzallal való vadulás végtermékei közül:
Fused Twisted Clapton Coil – 2db 0.4mm-es huzalt összesodornak, és ezt tekerik körbe egy 0.2mm-es huzallal.
Flat Clapton Coil – A középen lévő huzal egy lapos huzal és az köré van egy sima vékony huzal tekerve.
Flat Twisted Coil – 2db lapos huzal van összesodorva.
Mix Twisted Coil – Egy szálhuzalt és egy lapos huzalt sodornak össze.
Quad Coil – 4db 0.32-es szálhuzalt sodornak össze.
És még ott van a már túlzásnak mondható és majdnem kimondhatatlan nevű Tsuka Framed Staple Clapton amiről szinte semmi infót nem találtam. Csak annyit tudni róla, hogy ez már az egzotikus coilok coilja, inkább trükkökre alkalmas a rengeteg barázda alkotta ténylegesen hasznos fűtőfelület miatt.
Illetve ott van még az egy taggal hosszabb nevű Framed Staple Staggered Fused Clapton amiről csak annyi biztos, hogy 6db lapos huzal alkotja a magját, amiből a középső kettő hullámos. Az, hogy belső keretként milyen huzalt vagy inkább coilt használtak arra sajnos nem derült fény. A külső huzalon amivel körbetekerték kb. 30 fokos dőlésszög figyelhető meg.
Sajnos az utólag felsoroltakból nem sok helyütt tudunk a kosarunkba pakolni, mivel azok már az egzotikus kategóriába tartoznak amik pedig inkább trükközésre használatosak. Akadnak még claptonok az egzotikus kategórián belül, csak sajnos pontos infó hiányában nem tudok írni róluk. 
Ahhoz, hogy meghajtsunk egy claptont sokkal több watt kell mint a sima szálhuzalhoz. A belső magként funkcionáló huzalok segítik a külső huzalt az izzásban. A szakértők szerint így alacsony és magas hőmérsékleten egyaránt párolog a liquid. A magas watt és az alacsony ellenállás miatt fokozza az ízélményt. A hasznos fűtőfelület az a része a claptonnak, ahova be tud jutni a liquid. Minél hézagosabb, azaz minél egzotikusabb egy clapton annál több rajta a barázda és az olyan kis hézagok ahova beszivárog a liquid. Ennek eredményeképp hatalmas gőzöket lehet vele eregetni. Emellett pedig tartósabbak is mint a szálhuzalok. Egyrészt azért, mert sok levegőt igényelnek. Ezért egy igazán levegős DL tankba, vagy RDA-ba olyannyira jól hűl, hogy nehezebben, vagy épp alig kokszolódik. Ha egy olyan deckbe teszünk claptont ahol rendesen át tudja járni a levegő (általában a DL RTA-k és RDA-k illetve RDTA-k mind ilyenek), akkor tökéletesen kivitelezett a hűtése. Másfelől pedig a kialakítása is szerepet játszik abban, hogy tartósabb mint a szálhuzalok. A belső huzalok izzanak először, ám a külső huzalhoz képest kisebb a rámpaidejük. Ezért nem hírtelen párologtatja a vattáról a liquidet. Ennek a következménye, hogy nem szokásuk égett ízt adni.
Ami talán visszatarthatja a Vapereket és Vaperinákat a clapton coilok használatától, az a szálhuzalhoz képest kisebb rámpaidő. Mindegyik lassabban izzik mint a sima szálhuzal, még az is amelyeket jó rámpaidővel jellemeztem, de ez teljesen természetes. Ebből kifolyólag magas watton működnek megfelelően, ahol már kiküszöbölhető a nagy rámpaidő, de mindenképp össze kell hangolni a tank vagy RDA levegőzésével, hogy megfelelően hűljön. Végül az energiafelvétel. Egy clapton már, bár nem mindig látszik, de sok tud lenni bizonyos akkuknak. Ezért gyorsan lemerülhetnek, melegedhetnek vagy épp letérdelhetnek használat közben. Ezért az a Vaper vagy Vaperina aki claptont szeretne használni, gondosan meg kell válogassa az akkumulátort amivel hajtani szeretné az említett coilok egyikét. Claptonok alá olyan akkut válasszatok amelyik minimum 25 ampert képes egyidejűleg leadni. Ha ennél kevesebbet tud az akkud akkor egyszerűen nem fogja bírni a claptonokban lévő sok fém általi terhelést. No meg persze ezekhez egy akkus cucc nem lesz elég…
MTL Clapton
És ha már claptonokról írok, akkor nem hagyhatom ki sokunk kedvencét, az MTL claptont sem. Ami tulajdonképpen egy microclapton. A magját 2db általában 0.32es huzal alkotja, a külső huzal amivel körbetekerik az pedig 0.1mm vastag. Ebből ez a legközkedveltebb méret, de fellelhető még néhány méretben. A funkcionalitását tekintve ugyanazt a célt szolgálja mint a nagytesók. Javít az ízen és a gőzön. Még a működése is ugyan az. A belső huzalok segítik a külső munkáját, így kétféle hőmérsékleten tud párologtatni. Itt sem jellemző a vattaégetés. A rámpaideje majdnem olyan kevés, mint egy sima szálhuzalé. Az MTL clapton esetében viszont már figyelni kell milyen MTL tankba is tesszük bele. Ugyanis a nagyon kis levegőzést nem szereti, a levegős MTL tankokban teljesít úgy ahogy kell. Nem ég oda, ritka a dry hit, csak épp íze nem lesz. Tapasztalataim szerint az MTL claptonok (függetlenül attól, hogy sima vagy fused) 15-25w között érzik jól magukat és adják azt az ízt és gőzt amivel már egy hozzám hasonló levegős MTL fan elvár. Ám 25 watton már egy szűkebb DL tankban mint lightos DL huzal is tud funkcionálni. A wattigénye változó, de kevesebb mint a fele annak amit a nagyobb claptonok elkérnek. Így ezt akár egy 1 akkus mod is ki tudja szolgálni csalódásmentesen.
És végezetül @Agyhalottak kérdésére válaszolva, hogy mi a különbség az MTL és a DL huzalok között arra csak azt tudom írni, hogy minden. Két legfőbb különbség van, ami hozza egyik dolgot a másik után. Tudjátok, ok és okozat…
Rámpaidő
Egy sima szálhuzal olyannyira kevés fémet tartalmaz, hogy gyorsan felizzik alacsony watton is a legmagasabb hőmérsékletig. Ha sokáig tartjuk a maxon a szálhuzalt akkor jön a vatta égetés. Ezért fontos a hűtés. Ha össze tudjuk hangolni a rámpaidővel a hűtést akkor nem lesz gond. Viszont a rámpaidőt nagyban befolyásolja a watt. Amit az alapján állítunk be, ahol olyan hőmérsékleten izzik a huzal, hogy a legjobb ízeket hozza. Ez viszont már függ a tanktól is, hogy mennyire tudja hűteni az adott huzalt.
Felület
A claptonok esetében a nagy felület és magas watt miatt ízesebbek és gőzösebbek. Kell a sok watt (30-40 vagy annál több), hogy az összes fémet megmozgassa viszonylag rövid idő alatt. Mivel ez a nagy felület több liquidet párologtat ezért koncentráltabb az íz. Ezt MTL-ben kicsi kazánterű tankkal tudjuk reprodukálni, ahol a kis tekercs is akkorának hat a kazántérhez képest mint egy clapton tekercs, így tulajdonképpen maga a kazántér az ami koncentráltabb ízt és tejesebb gőzt idéz elő… Illetve az MTL clapton is erre hivatott. Hogy az MTL-esek is úgy tudjanak egy ízt élvezettel pöfékelni mint egy DL felhasználó. És még itt hozzá kell tegyem azt is, hogy bizonyos aromák és adalékanyagoknak is megvan a maga forráspontja. Ami akár többszáz celsius fok is lehet, ilyen aromákat csak a clapton tud jól elpárologtatni.
Nos tehát, ezek voltak a DL coilok, illetve a DL és az MTL közötti jelentős különbség. De azért ne kapáljuk el így a cikk végére se az MTL tankokat, se pedig a sima szálhuzalt. Ugyanis van egy nagyon fontos dolog amit már említettem. A kazántér nagysága határozza meg azt, hogy mennyire ízes a tankunk. És persze még ott van a levegőzés is. Egy olyan tank aminek kicsi a kazántere arra azt mondjuk, ízkazán. De ez nem jelenti azt, hogy a DL tankok nem ízkazánok, csupán arról van szó, hogy akkora coilt kell belefogatni, hogy megváltozzanak az arányok. Kisebbnek fog tűnni egy DL tank kazántere, ha nagy clapton coilt teszünk bele, ezzel koncentrálva az ízt és a gőzt.
Csak egy gondolat a végére… Én személy szerint nem tennék különbséget MTL és DL kazán okozta ízélmény között. Mindkettőt ki lehet maxolni, de emellett mindkettőt el is lehet rontani. Mindenhez idő kell. Megtalálni a megfelelő setupot a tankunkba, ahhoz több. Éljen a DL és az MTL!
Kis érdekesség
Az első, avagy standard clapton tekercset egy mrdee3 nevű fórumozó alkotta meg. Az inspirálta ahogy a barátja gitározott. Egy elektromos fúróval csinálta. A végeredmény pontosan úgy nézett ki mint egy gitárhúr. A clapton elnevezés pedig Eric Clapton gitáros előtt tiszteleg.A huzaloknál a rámpaidő azt az időt jelenti amig a huzal vagy coil el nem éri a maximális izzási hőmérsékletet. Ezt elég nehéz meghatározni pontosan ugyanis minden mod más tempóban izzít. Ezért általánosságban szoktuk leírni az adott huzal/coil rámpaidejét. Ha kicsi a rámpaidő, akkor hamar izzik, hamar éri el a kellő hőmérsékletet. Ha nagy a rámpaidő akkor a huzalunk/coilunk lomhának mondható.
Gőzben gazdag szép napot Nektek! 
DANKE 
Köszönöm 
Jelöljük meg a C-t. 
(A többit is vastagnak találom mtlbe)