Itt olvashatod Aga sikeres átszokását cigarettáról, elektromos cigarettára. Az e-cigi képes jobbá tenni az ember egészségi állapotát, mivel köztudottan 95% -kal egészségesebb a dohányzásnál! Ha Te is érintett vagy, küld be a történeted az oldal alján látható űrlap kitöltésével vagy az oldalon található 
Jobban vagyok! gombra kattintva! Ha csupán érdeklődő vagy akkor ez segíteni fog a tisztánlátásban. Ha teheted oszd meg, hogy felnyissuk az emberek szemét, miszerint az ellenség nem az elektromos cigaretta! A történeteket érkezési sorrendben osztom majd meg veletek minden kedden, pénteken és szombaton 18:00-kor.
“Hogyan lett a gőz, az életem része
1. Emlékképek
Belépek a kedvenc klubbomba, a pultnál töltök magamnak egy italt, leülök egy asztalhoz, hallgatom a zenét, mint egy kellemes háttérzajt. előveszem a noteszem, majd nekikezdek a gondolataimnak.
Szokásaim folytatva, a kellemesen lassú jazz zene vezeti a kezem a táskám felé, előveszem a pipám.
Megtöltöm a nálam lévő legjobb ízű matériával, beindítom, elmerülök a gondolataimban, méretes homályba burkol a pipából kijövő entitás.
Ezek a legnyugodtabb pillanatok a héten.
A fenti történet valós. Valójában olyannyira ismétlődő, hogy húsz év elteltével is ugyanez történt. A különbség mégis jelentős, ugyanis a mai klubnak én vagyok a vezetője, a mostani pipámban liquid van, elektromossággal működik, és nem füstöt, hanem párát ereget magából. Az egykori papírnoteszem ma már szintén elektronikussá vált, és a levetett gondolataim most éppen itt olvasható.
2. Az én történetem
Pár évvel ezelőtt amikor először hallottam arról, hogy létezik elektromos cigaretta, oltári nagy hülyeségnek tartottam. Mi az oka? Egyszerű. Én soha nem akartam leszokni a dohányzásról. Akármennyire is sajnálatos, az én családomban mindenki dohányzott. Akkoriban ez nem volt ritka, a nyolcvanas években mindenhol dohányoztak. A munkahelyeken, az irodákban, szórakozóhelyeken, de még a metróaluljárókban is megszokott volt, hogy valaki rágyújt. Nálunk állandóan állt a füst, megszoktam, szerettem a látványát. Másképp gondolkodtak akkor az emberek. Tulajdonképpen passzív dohányosként nőttem fel.
A fentiek miatt nem nagyon zavart sosem a dohányfüst, természetes volt már fiatalként, hogy én is dohányzom. Időnként pipáztam, de amikor nem, akkor is mindig igényesebb, ízesített dohányt vásároltam a ritka, de nagyon jó hangulatú (még bőven nem nemzeti) trafikokban. Bevallom, gyakorlatilag láncdohányos voltam. Családi vonás.
Ismerőseim körében már terjedt a vape, beszélgettek róla, néha kipróbáltam mint érdekesség, volt pár olyan ami már elcsábított volna, de az alakja egyiknek sem tetszett. Poénból robotzsaru péniszének csúfoltam mindet 
Majd a klubban az egyik kedves, jómódú tag vett a régi vape pipája helyett egy újat, és felajánlotta a közösségből valakinek, mondván rossz, úgyis meg kell javítani. Én voltam legközelebb, és amúgy is állandóan bütykölök, így vigyorogva kikaptam a kezéből megköszönve a felajánlást.
Akkoriban már nem léteztek a nem nemzeti trafikok, szenvedtem attól, hogy megszűntek a jobb dohányok, és tudtam róla hogy ízesítések sem lesznek sokáig.
3. Vapelek
Az említett pipa nem működött rosszul. A probléma mindössze annyi volt, hogy a srác a tankban lévő porlasztót folyamatosan beégette, emiatt természetesen rosszízű lett. Ő nem értett hozzá, nem tudta, hogy a pipa DL-es. Én ekkor már utánanéztem gyakorlatilag mindennek ami könnyen elérhető volt a témában. Később másnak is. Miután szereztem liquidet, elkezdtem használni. Nagyon bejött, három napon keresztül csak azt használtam, észre sem vettem, hogy nem gyújtok rá. Harmadik nap a klub előtt, szokás szerint kimentem a többiekkel dohányozni, én már a pipámmal. Pár perc után észrevettem, hogy engem, aki tulajdonképpen világ életében dohányzott, zavarni kezdett a többiektől áradó cigifüst. Engem, aki ezt soha korábban nem érezte. Gyakorlatilag azonnal vaper lettem úgy, hogy ezt nem is akartam. Gyorsan megtanultam coilt tekerni, liquideket keverni, tetszettek az előnyei, hogy ismét jó ízű, sőt bármilyen ízű felhőket eregetek, nem kell megvárni a végét, bármikor elővehető, elrakható, és a környezetemet sem zavarja, akkor sem ha nem dohányoznak.
4. Változások
Bár a legtöbb vaper olyanokról számol be, hogy visszajött a szaglása, az ízérzékelése, nem köhög, nem beteg, ezek nálam nem jöttek elő, mivel amúgy sem voltak jelentősek. A szaglásom jó volt, ízeket is erősen éreztem, bár igaz ami igaz, az időnként előjövő köhögésem megszűnt, és az addig természetesnek gondolt minimális „tűdősípolásom” is. Aktív sportoló vagyok, így ebben talán érezhettem némi teljesítménynövekedést, de ez a korom és a más fizikális jellegű problémák miatt amúgy sem volt jelentős. Viszont a folyamatos átható dohányszagom megszűnt. Ahogy a régóta létező visszereim a lábamon is megszűntek. A dohányzási kellékeim lecserélődtek vaper cuccokra, gyújtó helyett liquides palackok, dohánytartók helyett töltök, akkuk. Talán a legpozitívabb változás, hogy az addig mindenhol ott lévő dohánymaradványok, a nehezen lemosható sárga foltok a kezemről, vagy hamu nincs többé. Utóbbit utáltam a legjobban, mert mindenhová eljutott, rendkívül nehéz a billentyűzetből kitakarítani. 
5. Közösség
Szinte az elejétől terjesztem dohányos ismerőseim között, akik kicsit is érdeklődnek a vape után, hogy mennyi előnye van, mennyivel jobb és összességében olcsóbb a dohányzásnál. Megmutatom, kipróbáltatom és segítem őket bevezetni a vape-elés világába. Természetesen netszerte is segítek ahol csak tudok. Egyik fő célom, hogy az ártalomcsökkentés ezen formájának nívóját, a közösségi tapasztalataimat felhasználva, visszahelyezzem az azt megillető pozíciójába. A jelenlegi elnyomott, ellehetetlenített helyzet egyikünk számára sem lehet jó.
Régóta mondom, jelenleg a külső szemléló számára mi csak egy szekta vagyunk, akik csak sírnak az elvett drogjukért. Ezen mindenképp változtatni kell.
AGA”
A történetet beküldte :
Aga
Donát megelőzött, de így akkor megfelel? 