Az év első élménybeszámolóját picit késve hozom, de legalább végre ismét valami izgalmas szépség került a birtokomba a HealthCabin webshopjából. Még elég új a piacon, túl sok beszámoló nem áll rendelkezésre róla, ezért nagyon örülök, hogy ez lehet a következő tesztalany, ami név szerint nem más, mint a Lost Vape Centaurus G80 AIO! Az első és hátsó műanyag borítás azonnal erre a szépségre tereli az ember tekintetét. A borítások széles lyukakat kaptak, így az akku is tud hátul megfelelően szellőzni, elől pedig, ahonnan a tekercs kapja a levegőt, rásegít a sima és egyenletes légáramlásra, másképpen szólva úgy veszi a levegőt, mintha rajta sem lenne. Önmagában is elég impozáns darab, de hab a tortán, hogy olyan kialakítást kapott ami miatt az összes létező Boro tankkal kompatibilis. Ezért, ha a készülék megtetszik, de a Centaurus Boro RBA-val szerelt tartály nem lesz a kedvenced bármelyik másik általad preferált Boro tankkal használhatod, teljes mértékben szabad kezet kapsz! A cink és alumínium ötvözetből álló készülék 82,5 x 31,2 x 47,3mm-es méretekkel rendelkezik, tehát nem egy batár, de nem is túl vékony. A súlya akku nélkül 134g, ami miatt kényelmes hozni-vinni kézben is bárhová magunkkal. Természetesen a szokásos védelmekkel is ellátták amik a rövidzárlat elleni, túlmerülés elleni, túltöltés elleni, túlmelegedés elleni és az alacsony feszültség elleni védelem. Továbbá a maximális slukkidő 10 másodperc. Egy hangyányi meglepetés, hogy a megszokottól eltérően 0.12 és 2 Ohm között kezeli az ellenállást, de úgy gondolom ez bőven kielégítő így, hisz nem érdemes és egyben veszélyes 0.12 ohm alá menni (bár szerintem a 0.12 is eléggé veszélyes), 2 ohm fölé pedig majdhogynem értelmetlen. A nevében is benne foglaltatik, hogy 80 Watt-ig mehetünk el vele, az indulás pedig 5 Watt-tól kezdődik, tehát ez is a józan ész határain belül mozog. Az 5ml-es űrtartalmú Boro tartályok mindegyike PCTG anyagból készült, ami manapság már nem meglepő, bár az eredeti Boro tankok még boroszilikát üvegből készültek, de haladnunk kell a korral, a PCTG egyébként is sokkal könnyebb.
Ami a színeket illeti biztos vagyok benne, hogy mindenkinek lesz majd neki tetsző a 6db variáció közül, ami nem más, mint a fekete, szürke, gunmetal, rózsaszín, kék és a kék-rózsaszín színátmenetes. Mindegyik szín szemet gyönyörködtető, de személy szerint igyekszem a szürkéhez ragaszkodni, ami a Centaurus G80 felhozatalából ami talán a legjobban tetszik nekem. Ha lenne belőle piros, annak mondjuk örültem volna, így maradt a szürke ami élőben még szebb, mint a képeken. Előszónak ez talán még sok is volt, úgyhogy kezdjünk is bele!
Lost Vape Centaurus G80 AIO élménybeszámoló
A doboz tartalma és ismerkedés a készülékkel
Elég bőséges tartozékokkal érkezik hozzánk a G80 AIO. A gépezet alapból az UB Boro tankkal van szerelve, így mellette lesz megtalálható az RBA-val ellátott Boro tartály, közvetlenül ez alatt pedig 2db UB Ultra porlasztó, hogy a porlasztós Boro szerelmeseinek is eleget tegyen a gyártó. Továbbá találhatunk még a dobozban 2db drip tip-et, amik közül az egyik MTL és RDL közötti irányzathoz lesz megfelelő, illetve egy szélesebb darabot is kapunk, ami pedig az RDL és DL közötti irányzatot szolgálja. Természetesen nem marad el a zacskónyi pót tömítés, 2db pót csavar, 3db AirPin amiből egyik az RBA-ban van, egy kis kék (örökzöld) csavarhúzó, egy fémkulcs a felső anyacsavarhoz amibe a drip tip csatlakozik. Illetve egy másik kémény az RBA-hoz, ha esetleg egy másik Boro tartályba szeretnénk átrakni, és egy 510-RBA átalakító, hogy egy másik boxmod-on meg tudjuk építeni az RBA-t. Természetesen az USB kábel, a Warranty Card és a használati utasítások sem maradhatnak el, egy az RBA Boro-hoz, egy pedig a készülékhez.
Ha levesszük az első és hátsó mágneses műanyag burkolatot akkor igazából semmi extrát nem találunk, csupán elől a tűzgombot, a 0.42"-es OLED kijelzőt, végül alul a navigációs gombokat. A hátsó műanyag burkolat pedig az akkumulátort fedi, amit már nem is olyan szokatlan módon fejjel lefelé kell beletennünk, mert így rövidebb utat tesz meg az áram és ezáltal gyorsabb lesz a tűzgomb reakcióideje. Az alul található pozitív akku-érintkező rugós, így mikor behelyezzük az akkut magával az akkuval kell lenyomnunk az érintkezőt, hogy az beférjen a helyére.
A borítás alatt az oldalain szintén semmi nincs csupán a jobb oldalán a Lost Vape, illetve a bal oldalán a Centaurus G80 felirat díszeleg. Az már első szemrevételezésnél azonnal kézenfekvő, hogy a tartályt oldalra kell majd csúsztatnunk, hogy kivehessük, persze csak az után miután meglazítottuk a felső anyacsavart ami a helyén tartja.
A készülék tetején foglal helyet az a lyukas anyacsavar ami a drip tip-et fogadja és egyben a Boro tankot is leszorítja. Mellette pedig a Centaurus logó, más egyebet itt nem találunk. Az alján a Designed by Lost Vape felirat felett pedig néhány piktogram is kapott helyet, plusz az USB-C csatlakozó is itt található, aminek segítségével a G80 5V/1.85A-el képes tölteni az akkut, de szokás szerint felhívnám a figyelmet, hogy ez itten nem szokás! Akkut csakis ágyas-töltőben töltünk!
Itt pedig ismét a már sokat emlegetett lyukas anyacsavart láthatjuk, amit a képen szereplő fémkulccsal tudunk majd meglazítani. Nem elég 1-2 fordítás ahhoz, hogy kiszabadítsuk a Boro tankot, legalább háromnegyedig ki kell tekernünk az anyacsavart, hogy a Boro-t ki tudjuk venni.
Ha már az anyacsavarnál tartunk és említettem, hogy ebbe valóak a drip tip-ek, akkor egy picit beszéljünk erről is. A gyárilag mellékelt keskenyebb drip tip-et tudjuk beletenni, vagy ezen kívül igazából bármilyen másik 510-es drip tip-re is ki tudjuk cserélni. A szélesebb drip tip már picit más kialakítást kapott, bár ez sem újdonság a Boro-k világában. Hogy a drip tip belső körméretét növelni tudják tulajdonképpen fogtak még egy lyukas anyacsavart amire ráhúztak egy drip tip-et, így az anyacsavarnak a belső körméretét kapja meg a drip tip, ami jóval szélesebb, mint a másiké. Tehát ezzel lehet csapatni majd a DL-t, ha valaki arra érez affinitást. Ami szinte azonnal észrevehető, amint kipróbáljuk a drip tip-eket, hogy a szélesebb az fém ami nehezebb és hidegebb is a megszokottnál. A keskenyebb pedig valószínűleg delrin, mert kint a hidegben sem hűl át annyira, mint egy sima műanyag. Bár mindkettő kényelmes, nekem a keskenyebb nyerte el a tetszésemet, mivel egyrészt nem DL-ként használtam a készüléket, másfelől pedig, ahogy írtam is, az nem hűlt át kint a hidegben.
Gyárilag az UB Boro tank van a készülékben, amit első dolgaim egyike volt kivenni. Mivel már korábban volt szerencsém az UB Boro tankhoz és az UB porlasztókhoz, így úgy gondoltam ugorhatunk a lényegesebb részekhez. Annyit azért elárulnék, hogy remek ízvisszaadása van mindegyik UB porlasztónak, a gőzképzése pedig egyszerűen tökéletes. Nem mellesleg a dobozban a 0.2 Ohm-os M7 Coil, és a 0.15 Ohm-os M8 Coil lesz megtalálható. Az élettartamuk is kimagasló ezért érdemes lesz kipróbálnia annak aki majd úgy dönt, hogy beszerzi a Lost Vape Centaurus G80-at!
Az RBA-val ellátott, hivatalosan Centaurus Boro tanknak nevezett, a G80 leglényegesebb elemét itt lent láthatjuk. Abszolút nincs túlbonyolítva, talán a legegyszerűbb és legletisztultabb RBA-k egyike a piacon. A dobozban a csetreszek között találunk egy kéményt ami a Centaurus Boro tank tartozéka, ugyanis erre kell lecserélnünk a standard kéményt, ha másik Boro tartályban szeretnénk használni az RBA-t.
Ha már kivettük a tankot érdemes megállni egy pillanatra a dupla rugós csatlakozónál. A jobb oldali lesz a negatív érintkező, ugyanis azt minden esetben lenyomja majd valami. Ezt úgy kell érteni, hogy az UB Boro tank levegőállító gyűrűje porlasztó nélkül csak ezt tartja lenyomva, így nyitva hagyva az áramkört. Ha pedig porlasztóval együtt helyezzük a készülékbe az UB Boro tankot, akkor pedig a bal oldali pozitív érintkezőn keresztül lép működésbe a porlasztás. Azt érdemes itt megjegyezni, hogy az RBA-ban lévő AirPin szintén a bal oldali pozitív érintkezőt nyomja majd le, viszont aki levegősebben szereti, mint a 3mm-es AirPin, annak sem érdemes kihagynia a buliból magát az AirPin-t, ugyanis annak nem csak az a funkciója, hogy lenyomja az érintkezőt és áramot kapjon a tekercs, hanem az is, hogy egyben tartsa az RBA-t.
Összesen 3db AirPin-el érkezik a G80, amik pontosan 1, 2 és 3mm-es belső furattal rendelkeznek. Gyárilag a 3mm-es van az RBA-ba szerelve amin található egy O-gyűrű, viszont a másik két AirPin-en nincs, ezért érdemes lesz áttenni, ha nem a 3mm-essel fogjuk használni, mert O-gyűrű nélkül sokkal jobban kicsapódna a liquid párája, nem beszélve arról, hogy akár utat is találhat az AirPin felé a liquid. AirPin-t nem lehet menet közben cserélni, mivel ugye ez tartja össze az egész RBA-t. Vagy üresen (tekerés nélkül), vagy még a vatta itatása előtt célszerű cserélni, amikor még van lehetőségünk a helyén tartani az RBA pozitív érintkezőjét, ugyanis abba csavarodik bele az AirPin felső része. Tehát, ha nincs benne valamelyik AirPin akkor sajnos egyszerűen használhatatlan. Számomra ez picit csalódás, ugyanis megoldható lenne, hogy a pozitív oszlop a helyén maradjon az AirPin nélkül is. De mivel kiküszöbölhető a morgásom tárgya, ráadásul gyárilag ilyen, így ezt nem róvom fel negatívumként, bár azért erre igazán kitalálhatnának valamit.
Itt már az 510-RBA átalakítót láthatjuk amit először a modra tekerünk rá, majd abba tekerjük bele az RBA-t. Minden tekerésnél használni kell, ugyanis enélkül elég necces megfogni azt a parányi RBA-t és megtekerni, bár nekem már sikerült, még a B80-al és pont ezért írom, hogy az átalakító nélkül elég nehéz tekerni, tehát ezt ne tegyük messzire! Nos, a két alsó teli pin az, őszintén írom, hogy fogalmam sincs hova és mire való! Belepróbáltam pár helyre ahova gondolatom szerint passzolna, de tévedtem. Egyszerűen nem illenek sehova, mindenhova túl kicsik. Először azt hittem az átalakító cserealkatrészei (ezért is kerültek a képre), de hamar kiderült, hogy az átalakítóban lévő pin egy tű-pin, amibe az AirPin tekeredik bele RBA-val együtt. Szóval ez egy jó kis találós kérdés lesz. Ha bárki tudja a megoldást várom szeretettel hozzászólás formájában!
Elérkeztünk a szintén sokat emlegetett RBA-hoz. Maga a build deck egy nagyon egyszerű lefogatási elvet követ. A két oszlopban található egy-egy hernyócsavar alá kell fogatnunk a tekerést, ráhúzzuk a csavarokat, majd a lábakat levágjuk, picit behajlítjuk, hogy biztosan ne érjen hozzá a harang oldalához és kész is vagyunk. Oldal irányba van bőven hely a tekerésnek. Viszont, ha ráfektetjük a tekerősegédet a deck-re, akkor a tekercs alja hozzáérhet a levegőbeömlőhöz. Ezért mindig ellenőrizzük mekkora távolság van a tekerés és a levegőbeömlő között. Túl magasra sem érdemes emelni a tekerést, nehogy a haranghoz érjen hozzá, tehát annyi helyünk van tekerést pozicionálni ameddig a képen látható jobb oldali fal ér. Egyébként ez nem olyan kevés, mint amennyinek látszik, szálhuzallal meg pláne nem, de aki MTL Clapton-al dolgozik annak észrevehető lesz, hogy mennyi hely is van az RBA-ban valójában.
Megnéztünk minden tartozékot, a készülék minden egyes pontját úgyhogy nem maradt más hátra, mint belemászni a G80-ba egy picit. Menürendszert ne keress, nincs! Bár így is tökéletesen teszi a dolgát. Ami van, és egyben ez a leglényegesebb, az a 2 féle módus, azaz a Dual-Mode. Ez nem áll másból, mint van egy módus a porlasztós tanknak, amit a kép felső részén láthatunk, illetve van egy RBA módus az RBA-nak, amit pedig a kép alsó részén láthatunk és jelezték is nekünk egy fehér kockával benne egy R betűvel, hogy azt lehetőleg csak az RBA-val használjuk. A 2 módus között 3 gyors gombnyomással válthatunk. Ha váltunk a módusok között, teljesen mindegy melyikről melyikre, automatikusan társít egy Watt értéket a mért, pontosabban újra lemért ellenálláshoz. Ami nem baj, de az AirPin-ek levegőzését figyelembe véve az általam preferált 1 ohm körüli, vagy picit az feletti ellenálláshoz társított Watt érték maximum az 1mm-es AirPin-el lenne működőképes. Tehát annyira nem lehet rábízni magunkat, de legalább próbálkozik. Gombkombinációkban nem bővelkedik a G80, tehát a Dual-Mode váltáson kívül csupán lezárni tudjuk az alsó 2 navigációs gombot, ha a tűzgombot és plusz gombot 3 másodpercig nyomva tartjuk. Mivel a tűzgombot nem zárja le így majdhogynem értelmetlen alkalmazni, hisz eleve rajta van a műanyag borítás ami nem engedi benyomódni a gombokat, de ugyebár ez a szoftver sajátossága, szóval kár is volt a szóért. Ezen kívül természetesen 5 gyors gombnyomással ki,- és bekapcsolhatjuk a készüléket. Ennyi. Mást nem tud, de ezt legalább jól tudja.
Az első tekerésem 2,5-ös magra 7 menet Kanthal-lal történt amihez BP Mods vattát használtam. Mostanában eléggé el lustultam, így természetesen a BP Mods vatta diamétere is 2.5mm, szóval túl sok dolgom nem volt vele. Nem szorult a vatta a levezetésben, tehát jó választásnak bizonyult. A végeit mindenképp érdemes megborzolni, mivel mikor betesszük a levezetésbe akaratlanul picit összenyomjuk, ha pedig nem lenne megborzolva akkor jobban összetömörülne ami nem tenne jót a léellátásnak a keskeny levezetés miatt.
A második tekerésemet már 3-as magra tekertem ugyanúgy 7 menet Kanthal-t használtam, de ebbe már a 3mm-es diamétert datáló Vapefly Cotton Cloud’s vattát fűztem. Bár ez lazább szerkezetű és nem annyira hajlamos összetömörülni, azért ezt is megborzoltam, mivel 3-as magra tekertem, ezért nagyjából ugyanúgy összetömörült a Cotton Cloud’s, mint amilyen eleve a BP Mods egy ilyen keskeny levezetésben.
Azt hiszem nem is jöhetne más mint az, hogy milyen volt használat közben a készülék és az RBA. Következzen tehát az:
Élménybeszámoló
Az összeszerelés minősége a Lost Vape-től megszokott módon kimagasló! Az egybeöntött ház nem is lehet másmilyen csakis tökéletesen összerakott! A burkolatok is pontosan a helyükön vannak, ha erőszakkal mozgatom meg ezeket akkor sem csúszkálnak, ez pedig a minőségi és erős mágnesnek köszönhető. Nem kotyog, nem zörög egyik sem. Hatalmas piros pont a Lost Vape-nek azért, hogy a hátsó borítást bármely irányból rá lehet tenni, nem fog taszítani a mágnes, ha véletlenül fordítva rakjuk rá és a lyukak elrendezése és iránya sem változik. A borítások, ha jók az értesüléseim akkor karcállóak. Ez viszont sajnos nem valós, ugyanis sikerült összekarcolnom mindkét borítást 1-2 helyen. Ellenállóbb, mint a sima műanyag, de azért sajnos akaratlanul is meg lehet karcolni. Maga a készülék könnyűnek mondható, ami a méreteit jó irányba kompenzálja és emellett fogásra is jónak, kényelmesnek bizonyult. RBA-val és tele töltött tartállyal pedig egész jól kiegyenlíti az akku súlyát. Az UB Boro-t nem próbáltam ki, de sejtésem szerint ugyanezt írnám arról is. Az anyacsavart könnyű rászorítani és lazítani is, csupán minimális erőkifejtést igényel. Mindkét Boro behelyezésénél figyelni kell mikor ráhúzzuk az anyát mert ha picit is ferdén van benne a tartály, ami az érintkezők miatt előfordul mivel picit megemelik, akkor kicsit elcsúszik jobbra a tartály, ha pedig úgy fogatjuk le akkor nem lehet majd rátenni az elülső mágneses burkolatot mert túlságosan ki fog lógni a tartály. De semmi baj, mert erre is van megoldás. Csupán annyit kell tenni, hogy a tartályt még az anyacsavar meghúzása előtt ráigazítjuk az érintkezőkre, majd a kezünkkel rányomjuk azokra és csak utána tekerjük be a csavart. Egyszerűbb megtenni, mint leírni, tehát ez nem egy eget rengető probléma szerintem. A gombok masszívak, fixek, a nyomáspontjuk mindenhol ott van, nem kotyognak, könnyen nyomhatóak, egy szóval kényelmes használni. A Boro töltőnyílását azért tehették volna picit lejjebb, mivel a gumidugó egy része belóg a gomb alá. Ettől még ki lehet nyitni, csak mivel a dugó belső fele érthető módon liquid-es ezért könnyű összekenni vele a gomb környékét. Ezt egy picit nehezményezem, bár nem eget rengető ez sem, csak hát ez engem eleinte zavart egy kicsit.
Mivel csak Dual-Mode-ot tud a készülék, így egyáltalán nem bonyolult a használata. A módusok közötti váltás gördülékeny, a ki,- és bekapcsolás gyorsnak mondható. A 0.42"-es kijelző tökéletesen jeleníti meg az értékeket és kellően jól láthatóak is. Fél Watt-onként tudunk teljesítményt növelni illetve csökkenteni, ha elérjük a 80 Watt-ot a következő gombnyomásra a szokásos módon átfordul a minimumra, azaz 5 Watt-ra. Mint említettem már az alsó két navigációs gombot is le lehet zárni aminek a metódusa szintén gördülékeny, bár értelmét nem látom, mert a burkolat úgyis megvédi a véletlen benyomódásoktól. A tűzgombot nem zárja le, pedig az azért lényeges lenne, ha mondjuk táskába tesszük akkor ne történjen semmi baj, így ezen csak a teljes kikapcsolás segít amit 5 gyors tűzgomb-nyomással tudunk eszközölni. A fényerőre panaszom nincs, a szemet tapasztalatom szerint nem bántja. Egyetlen negatívumot tudok a kijelzésre ráolvasni, de ez lehet, hogy inkább a szoftver hibája lesz, ez pedig nem más, mint az akku töltöttségének kijelzése. Cserénél a teljes töltöttség helyett nagyjából fél percig még az előző akkunak a szintjét mutatja. Majd utána kijelzi ugyan helyesen, de azért jó lenne, ha addig a fél percig se hitetné el velünk, hogy a másik akku is koppra le van merülve. Az akkuval jól bánik egyébként, 1.5, de inkább közel 2 napos üzemidőre lehet számítani szálhuzallal 1 Ohm környékére tekerve. Porlasztóval használva ez jóval lecsökken mivel 0.3 Ohm alatt azért húzza az akkut rendesen. Amit még szintén rosszul jelez az pedig az akku utolsó 20%-ának kijelzése. 5 csík van az akku-kijelzésben, tehát 20%-onként eltűnik egy. Csak éppen az első négy csíkot túl hamar tünteti el. Nagyjából 40%-on lehet az akku mikor már az utolsó csíkkal azt jelzi, hogy csak 20%-on van. Ilyenkor még van benne nagyjából 8 óra üzemidő, szóval ez az akku-kijelzés egyáltalán nem sikerült jól, de ennek ellenére használható a készülék, sőt, nagyon is sokáig bírja 1 Ohm körüli értéken az akku, tehát maga az akkukezelése jó, csak a kijelzése nem jött össze. Így akkor nem fogjuk tudni biztosan, hogy mikor kell akkut cserélnünk ha már csak az utolsó csíkot látjuk a kijelzésben. Mindenesetre, egy jó vaper sosem megy el otthonról pót akku nélkül, de azért na…
Az RBA-t könnyű megtekerni és vattázni sem bonyolult. Csupán arra kell figyelmet fordítanunk, hogy a lyukakat kellően fedje a vatta. Ne feledjük, nem csak az RBA 2 oldalán vannak lyukak, hanem a 2 oldalánál alul is, tehát jó alaposan terüljön el a vatta a lyukak előtt, nehogy megfolyjon, de azért a lyukakba se tömjük bele, mert pont az ellenkezőjét érhetjük el. Azért jó, hogy 4 etetőlyuk van rajta, mert mivel eleve elég keskenyek azok a lyukak így ez a kialakítás hozzájárul ahhoz, hogy ne legyen fennakadás a léellátásban. A vattát nem elég az RBA aljánál levágni, nagyjából 1cm hosszan lógjon ki, hogy mindenhova jusson. Ha marad egy kis puffernek való az nem baj, inkább az legyen, mintsem kevesebb jusson. Ha marad azt formázzuk a tekercs széleihez. Az izzítás azonnali, még Kanthal-lal is, ezáltal egyenletesen porlaszt az egész tekercs, nem kell a szélső menetekre várni. Persze van olyan alacsony Watt érték amikor várni kell, de ez esetben a legkisebb AirPin-t válasszuk. A levegőzés szerintem a 2mm-es AirPin-el a legjobb. Az valahogy mindenhez passzol. Az 1mm-es túl szűk számomra, viszont ízben ott van ahol lennie kell. Illetve ahhoz szűkebb drip tip is dukál, mert a gyári keskenyebbel nem az igazi. A 3mm-es AirPin meg olyan tekerésekhez való amire azt szokták mondani, hogy “ami a csövön kifér”. Egy combos MTL Clapton a 3mm-es AirPin-el és a szélesebb drip tip-el a DL-esek mekkája is lehet. Persze azért érezhető lesz némi légellenállás, de pont az ami szerintem tetszetős a 3mm-es AirPin-ben. Ízben tökéletes, szinte már ráver a Bishop és a DR MTL 2 ízélményére. Ezt úgy kell érteni, hogy a Centaurus Boro RBA-ja magasan az élen jár, ha ízvisszaadásról van szó. Gőzben azt hiszem átlagosnak mondható, de ezt némi Watt-al tudjuk kompenzálni, persze aki szeretné. Nekem az 1 Ohm-os tekeréshez 12 Watt kellett, az 1.4 Ohm-os tekeréshez pedig 14.5 Watt. Itt felfedezhető lehet némi ütközés, ezért azt megjegyezném, hogy a magasabb ellenállásnak azért kellett több Watt mert Kanthal. Ha pedig Kanthal-ból tekerünk ugyanannyi menetet nagyobb magméretre akkor megnő az ellenállással együtt a fűtőfelület is ami pedig több energiát is igényel. Mindkét tekeréshez a 2mm-es AirPin jött be a legjobban, az is maradt benne végül, mert ezzel a setup-al számomra verhetetlen lett a Lost Vape Centaurus G80! Csak az a buta páralecsapódás ne volna! Néha szét kellett szedni kitörölgetni. Nem vészes a dolog, de néhány (kb 3) nap után már látszik a tartály alatt és a burkolat oldalán, hogy valami ott gyöngyözik, amit le kell törölni onnan, különben szól a haverjainak és egyre csak több lesz belőlük.
Nem is igazán tudok olyat írni amit nehezen szoktam volna meg, vagy valami úgy igazán bosszúságot okozott volna. Persze nincs olyan, hogy valami 100%-ig tökéletes, így a G80 esetében is tudok felhozni 1-2 negatívumot, de ezek olyan kis apróságok amikkel együtt lehet élni, mert magába az élménybe nem trollkodnak bele. Mielőtt sorra vesszük a prókat és a kontrákat előre bocsátom, hogy jelen esetben nem lesz annyira tartalmas a lista ugyanis szem előtt kell tartani, hogy ez egy faék egyszerűségű ketyere aminek egyszerűségével fordítottan arányos a minősége. Tudásban nincs a toppon, de minőségben simán odaver! Nézzük hát!
Pró 
- Könnyű, jó a fogása, az anyaghasználata kiváló. Akku nélkül 134g-ot nyom amitől pehelysúlyú játékosnak számít a maga nemében. Akkuval sem válik túl nehézzé, így én minden tekintetben könnyűnek állítanám be. A barázdált kialakítású borítások cseppet sem kényelmetlenek, jó kézben tartani amihez a könnyű súlya csak hozzátesz. Az anyaghasználata kiváló! A cink és alumínium ötvözetű ház biztosít minket a termék időtállóságáról ami a Lost Vape védjegye is egyben.
- Egyszerű használni. Az a kevés kis fapados menü amivel ellátták tökéletesen hozza az elvárt teljesítményt és a használata is rém egyszerű, tehát egy kezdőnek is jó választás lehet, főleg a porlasztós UB Boro tankkal.
- Erős mágnesek, masszív gombok, tartós műanyag burkolatok. A burkolatok mozgatás hatására sem mozdulnak el, nem kotyognak, nem kell félni, hogy egy óvatlan pillanatban esetleg leesnek. A gombok szintén tökéletesen a helyükön vannak, nem kotyog egyik sem, a nyomáspontjuk az egész gomb alatt megtalálható, ezért komfortos használat közben. A műanyag burkolat tartósnak mondható, nem lesz egyszerű összetörni, vagy egy óvatlan pillanatban össze roppantani, nem mellesleg sokat dob a G80 kinézetén.
- Mindegyik Boro tankot fogadja. Ez úgy gondolom a gyártó részéről nyitott gondolkodásra utal, hogy nem bánja azt, ha egy más gyártó termékét pakoljuk az övébe. Valószínűleg a Lost Vape bízik a felhasználók ízlésében, ami azt jelenti, hogy a vásárlók kedvéért néha engedni kell, mert ha beleerőszakolnak minket valamibe annak soha nincs jó vége. Örülök, hogy ilyen szinten szabad kezet kaphatunk a Lost Vape által!
- Egyszerű felújítás. A fentebb említett egyszerűség kiterjed az RBA-ra is. Az egyik legegyszerűbb build deck-el rendelkezik aminek köszönhetően az építés és a vattázás is egyszerű. Bár a vattázásra érdemes odafigyelni, de ez nagyjából az összes építősről elmondható.
- Ellenállás kezelés ésszerű keretek között. Kissé meglepetésként ért, hogy 0.12 és 2 Ohm között kezeli az ellenállást a szokásos 0.1 és 3 Ohm helyett, de úgy gondolom, hogy ez is egy jó döntés volt a Lost Vape részéről, hisz így sokkal életszerűbb és ésszerűbb keretek közé helyezi a felhasználást, ami még így is jóval több, mint elegendő. Ezért szerintem ez a feature kiérdemelte a Felhasználóbarát különdíjat!
Kontra 
- Karcolódó műanyag borítás. Azt írtam, hogy a műanyag borítás tartósnak mondható, ami igaz is, mert elég masszív darab mindkettő. Ám amire most kitérnék az a karcállóság. Ugyanis azt ígérte a gyártó, hogy karcálló műanyagból készültek, ezzel szemben sajnos sikerült mindkét burkolaton karcolásokat ejtenem. Bár ez nem akkora probléma, mert minden karcolódik idővel, csak ha már ezt ígérték, akkor bár úgy is lenne.
- Rosszul jelzi ki az akkutöltöttséget. A legnagyobb gondot talán ez az anomália jelenti. Minden más apró kis negatívum valóban huszadrangú, de az, hogy rosszul jelzi az akku töltöttségét az úgy gondolom nem igazán tartozik az elfogadható dolgok közé. Legalábbis egészen addig nem elfogadható amíg hozzá nem szokunk, hogy ez a készülék sosem fogja jól jelezni az akku valós állapotát, mivel az utolsó 20%-os jelzésnél még nagyjából a duplája van az akkuban. Ezt fel lehet fogni pozitívumként is, mert így tovább bírja az utolsó 20%, de az igazság az, hogy a kijelzés rossz. Emellett pedig akkucserénél sem fogja tele mutatni az akkut az első fél percig minimum, tehát ez majd cseppet se legyen meglepő. Emellett viszont jól bánik az akkuval, 1.5, majdnem 2 napos üzemidőt produkált folyamatos és aktív használat mellett 1 Ohm körüli ellenállással, tehát annyira nem rossz, csak akinek fontos a jó kijelzés, mint nekem is, az ezt nem fogja szó nélkül hagyni.
Végezetül pedig azt hiszem csak annyit írhatnék még, hogy bár nem a legokosabb készülék a piacon, de a Dual-Mode hozza azt amit kell és elvárunk. Jó az akku üzemideje, a porlasztás kiváló, az anyaghasználat tökéletes. Igazán kompakt és könnyű kis AIO, amiben rengeteg lehetőség rejlik! Igen vannak hibái, mert ez sem 100%-os, ahogy nagyjából semmi sem ezen a földön. De mivel mi sem vagyunk azok, ezért úgy gondolom egy rosszul működő akku kijelzés miatt még nem feltétlenül kell lemondanunk a Lost Vape Centaurus G80-ról! Én venném mindenki helyében! Tessék hát!
A terméket az alábbi linken tudjátok megvásárolni:
Köszönöm, hogy elolvastátok! Legyen szép napotok! 
,de a Lost vape boro 
Kinga.
Köszönöm, hogy elolvastad. 
Köszönöm, hogy elolvasod, elolvastad! 
Köszönöm, hogy elolvastad! 
B80 is volt nálam, de nem rémlik ilyen jellegű gond. 
és sajnos bejött.