Ezúttal egy, a Sourcemore-ról származó termék élménybeszámolójával jelentkezem! Az utóbbi időben egy Lost Vape Centaurus B60 AIO kit volt a társam a mindennapokban. Maga a készülék első ránézésre elég vaskos darabnak tűnt, de a keskeny szélességéhez képest beláttam, hogy kell a vastagság is, hogy kényelmes, kézbeillő tudjon lenni. A Quest 2.0 chip-el ellátott készülék meglehetősen erőteljes élményt biztosít mind ízben, mind pedig gőzben egyaránt. Az 1600mAh-s beépített akkumulátort bár először kevésnek gondoltam, de nagy meglepetésemre bírta a strapát reggeltől estig. Persze ez nagyban függ attól is, hogy miképp használjuk a készüléket. Az 5ml-es tartály biztosít minket arról, hogy akár egy hosszabb útra is el merjünk indulni vele. 8 féle kivitel van a piacon.
Ezek közül a Winter Splatter landolt nálam. Lássuk hát, mire jutottam ezzel a szépséggel.
Lost Vape Centaurus B60 AIO teszt és élménybeszámoló
A doboz tartalma és ismerkedés a készülékkel
A dobozban két különválasztott kis részt találunk, a nagyobbik fakkban maga a készülék pihen, benne az AIO POD cartrige-el, a másik, kisebbik fakkban pedig amik gyárilag járnak hozzá. Egy 0.2 illetve 0.3 ohm-os UB coil, 2db drip tip, egy töltőkábel, egy kulcs a felső anyacsavarhoz amibe a drip tip is csatlakozik, illetve 5db O-gyűrű a drip tip-ekhez, amiket első dolgom volt rátenni mindkettőre.
Amint a lenti képen is láthatjuk kapunk 2db 510-es RDL hatású drip tipet, amik közül a szélesebbik egy műanyag szájrésszel is el van látva amitől sokkal kellemesebb a Centaurus B60-al vapelni, ám ez valamiért nem nyerte el a tetszésemet, és nem a kényelmessége miatt. Direkt nem kényelmetlent írtam, mert valóban kényelmes használni, a problémám másból fakadt. Az említett 5db O-gyűrű közül 3db a műanyag szájrésszel ellátott drip tip-re való, és 2db a másik sima drip tip-re.
Mint már említettem, bár a műanyag szájrésszel ellátott drip tip-et kényelmesebb volt használni, viszont volt egy számomra roppant zavaró tulajdonsága. Úgy forgatjuk ahogy akarjuk, ez pozitívum is lehetne, de így már nem mindegy hogyan esik kézre az AIO. Több nap elteltével sem tudtam megszokni, hogy elég gyakran forgatnom kellett, így visszacseréltem a másik gyárira, ami hűvösebb élményt adott, mint ez a flancosabb darab.
A kijelző felöli jobb oldali panelt eltávolítva elénk is tárul az AIO Pod cartridge, avagy tartály.
Ahhoz, hogy ki tudjuk venni a helyéről, a kulccsal meg kell lazítanunk az anyát.
Nagyjából háromnegyedig kell kicsavaroznunk az anyát, hogy ki tudjuk venni a tartályt. Kivételkor mindig felülről döntjük meg kifelé, mikor visszahelyezzük akkor pedig az alsó részét helyezzük be először, ezzel egyidejűleg lenyomva az érintkezőket, majd koppig visszacsavarjuk az anyacsavart.
A Centaurus B60 belsejében láthatjuk a pozitív és negatív rugós érintkezőket. A bal oldali negatív érintkezőt a tartály alján látható levegőszabályzó nyomja le folyamatosan, akkor is, ha nincs benne porlasztó. A jobb oldali pozitív érintkezőt pedig a porlasztó nyomja le. Így jut áramhoz, és lép működésbe a porlasztó.
Az említett levegő szabályzó gyűrű. A porlasztó behelyezéséhez teljesen mindegy, hogy fent van e éppen vagy sem, mivel szélesebb a belső köre, mint a porlasztó. Ez csupán az átlátszó légbeömlőt öleli körül ami kívül esik a porlasztó méretein. Csupán a porlasztó alja lesz behejezett állapotban mindennel egy síkban, szinte hézagmentesen.
Íme a 0.3 ohm-os UB M1 coil. Az UB rövidítés az Ultra Boost-ot jelenti, így a neten rákeresve ezzel a kifejezéssel is találkozhatunk, ha porlasztót vásárolunk ehhez a szépséghez. Ezen és a 0.2 ohm-os UB M4-es tesóján kívül még létezik pár fajta UB coil más-más ellenállással amik külön megvásárolhatóak. Ezek a porlasztók hivatalosan kompatibilisek még a Q80 PODMod kit-el, UB Ultra POD-al, Ursa Quest Multi POD kit-el és az Ursa POD-al.
Ezennel be is helyeztük a 0.3 ellenálásút. Kicsit megtévesztő, ugyanis nem azonnal kerül a helyére, egy kis erőt kell alkalmaznunk, hogy rendesen a helyére kerüljön, különben egyszerűen kieshet.
Végül az AFC gyűrűt is felhelyeztük, ami bár a készülék működését illetően nem fontos, hogy fent legyen, mivel maga a porlasztó széle is le tudja nyomni a negatív érintkezőt, de sokkal szebben mutat, ha rajta van.
Így van teljesen nyitva a levegőző. Ami a zárt állapotot illeti, sosincs teljesen zárva. A lenti képen látható állapotában alulról és oldal irányból is kapja a levegőt a porlasztó. Ha elzárjuk a két oldalon látható levegőnyílást az AFC gyűrűvel, attól még alulról kapja a levegőt, de már sokkal kevesebbet. Én javarészt így használtam. Szerencsére behelyezett állapotban sem nagy ördöngősség állítani a levegőzésen.
A levegőt, mint említettem, elég könnyedén tudjuk szabályozni a tartály kivétele nélkül. Maga a gyűrű fokozatmentesen forgatható. A videón azt láthatjuk ahogy a teljesen nyitott levegőzést (oldal irányba néznek a tartály levegőbeömlői) felére zárom.
Minden a helyén. Porlasztóra is cseppentettem. Ezen a képen már csak a feltöltésre vár.
A gumit félrehajtva egy viszonylag nagy etetőlyukat kapunk, ami csak látszatra tűnik nagynak. Egyébként bármelyik típusú flakonból tölthető, ám a gyógyszertári flakonokból néha pár csepp mellé ment, mivel túl széles a cseppentője, de eláztatni még semmit sem sikerült. Chubby Gorilla flakonból viszont tökéletes és problémamentes a töltés.
Első feltöltés során még nem tapasztaltam ki meddig is ildomos töltenem, ezért így utólag nézve kicsit kevesebb került bele, az egyébként 5ml liquidet lazán befogadó tartályba.
Készen vagyunk! Használatra készen!
A kijelzőt fólia fedi, ami jelenleg is rajta van és szépen gyűjti a karcokat. Jól látható rajta a legfőbb érték, ami jelen esetben a watt. Az apróbetűs részhez már néha nekem is kellett a nagyító.
A kijelző felöli bal oldali panelt eltávolítva pedig elénk tárul egy USB-C csatlakozó amin keresztül tudjuk tölteni a Centaurus B60 1600mAh-s akkuját. Ha más nincs kéznél akár a telefonunk töltőjével is tudjuk tölteni, persze csak ha USB-C típusú. Mindenképp 1.5 óra a töltési idő 0%-100%-ig.
Így mutat a másik drip tip-el, ami nagy kedvenc lett ezzel a készülékkel.
Próbára tettem egy MTL-esebb drip tip-el is. Hogy színben passzoljanak, a Dvarw tartozékára esett a választás. Ám sajnálatos módon ezzel már jócskán melegedett, így visszatértem a gyári flancmentes drip tip-hez.
Működés közben a porlasztó hűtését a cink ötvözetből készült ház hátsó oldalán illetve jobb oldali panelen lévő 3db lyuk teszi lehetővé. Maga az akku és a board alulról hűl, szintén 3db ám ezeknél sokkal kisebb lyukon keresztül.
A sokadik töltés már sokkal bátrabban történt, itt már látszik, hogy igyekeztem kimaxolni a rendelkezésre álló űrt. Így már bőven meg van az 5ml.
Fél wattonként tudjuk a teljesítményt állítani. A megszokotthoz hasonló menüje nincs, porlasztóval csak watt módusban tudjuk használni, viszont kapunk egy RBA módust, amit 3 gyors gombnyomással érhetünk el. Ezt csak a külön megvásárolható Centaurus RBA-val használjuk!
Ahogy a videón is láthatjuk a + és a tűzgomb egyszeri lenyomásával és 3 másodpercig nyomva tartásával lezárhatjuk a + és - gombokat, viszont a tűzgomb aktív marad. A - és tűzgomb egyszerre való lenyomásával pedig nullázhatjuk a puff számlálót. A + és - gombok egyidejű lenyomásával semmise nem történik.
Ez csupán csak az én hülyeségem, de borzasztóan zavar, hogy időnként nem a kecses Centaurus logo köszön vissza a tűzgombról, hanem mikor használat közben elforog egy teszkós Aquaman-re hasonlító alak éktelenkedik a gombon.
A gyártó nem lódított, a tartályt feltöltött állapotban az AIO-ból kivéve, se nem ereszt, se nem könnyezik, hosszabb idő elteltével sem (egy éjszakára vettem ki). Lehet akármekkora szél, vagy eső, az O-gyűrű még mindig tart!
Most, hogy virtuálisan körbemutogattam, következzenek a sokkal érdekesebb használat közbeni élmények!
Élménybeszámoló
A teli töltött tankot kb 185 slukkal ürítettem le, ami minimum 3 órás intenzív használatot jelent, de inkább többet. A teljesen feltöltött akku kb 1.5 tanknyi liquid elszívása után merült le, ami kb 265 slukkot jelentett az én használatomban, ami nagyjából 4.5-5 óra intenzív használatot jelent. Az intenzív használat alatt azt értem, hogy szó szerint egy pillanatra sem tettem le. Amikor viszont végeztem a napközbeni teendőimet, tehát több perc kihagyás is volt két slukk között, akkor simán bírta az egész napot. A 0.2 ohm-os porlasztót behelyezve 35 wattra állította be a készülék a watt tartományt, ami teljesen nyitott levegő mellett fantasztikusan teljesített. Bár én a magam igényeihez közelebb álló használatot jobban preferáltam, ezért javarészt 22.5 watton hajtottam, fél levegővel, azaz csak alulról kapta a porlasztó a levegőt. Így is frenetikus élmény volt használni!
Bár néhány leírás szerint MTL és RDL stílust képvisel a tesztalanyunk, ezekkel a porlasztókkal MTL feelinget keresve sem találtam, szűkebb drip tip-el sem. 22.5 watton is már olyan gőzöket ereget amiket csakis gyorsan és egyből letüdőzve tudtam teljesen kiélvezni. Kevesebb watton sem volt lomha, bár az már nem vallott a Centaurus B60-ra, ez a készülék ugyanis a sub ohm porlasztóival elég DL ahhoz, hogy eszünkbe ne jusson ezzel MTL-ezni. Kivéve az 1 ohm-os UB coil-al, azzal működhet, csak sajnos azt nem kaptam hozzá. Enyhébb levegővel is igencsak levegős RDL, de inkább DL-ként hat. Viszont egy DL felhasználó számára is tökéletes választás lehet a Centaurus B60 AIO. Ugyanis teljesen nyitott levegővel és magasabb watton olyan DL élményben volt részem, hogy meg is jegyeztem: Ez igen!
Persze ehhez közrejátszott a Quest 2.0-ás chip is. A porlasztás erőteljes és azonnali! Még merülőfélben lévő akkuval is kiváló élményt hoz! Egyre csak azon kaptam magam, hogy már pirosan villog a gomb, semmi jele nem volt, hogy lemerül, ugyanis az élmény 0%-hoz közeli akkutöltöttséggel is olyan volt, mintha 100%-ra lenne töltve! Az ízbe belekötni nem tudok, egyszerűen tökéletes! A gőz pedig több mint vártam! A porlasztó ízcserénél is jól vizsgázott! Kizárt, hogy közel két hétig ugyanazt az ízt szívjam, ezért több ízt is kipróbáltam egyetlen porlasztóval. A porlasztóban lévő vattát biztosra veszem, hogy a legmagasabb polcról emelték le, ugyanis a lészállítás csillagos 5-ös! Ízváltásnál ez is lényeges, mivel minél jobb a lészállító képessége a vattának, annál hamarabb érezzük a másik ízt. A hatalmas gőzt és a szinte nulla dry hit-et is a vatta kiválóságának köszönhetjük! Persze azért érezhető, hogyha kifogyott a tartály, mert eltűnik a liquid íze, de igazi égett vatta ízt nem kaptam, maximum megpörkölődik kicsit, de ez sokkal enyhébb mint egy igazi, kökemény dry hit. Most nézzük meg nagyvonalakban a készülék tulajdonságait és a használhatóságot. Következzenek a prók és kontrák.
Pró 
- A készülék fogása kényelmes. Eléggé le van kerekítve a ház mindegyik széle ahhoz, hogy erősen szorítva is kényelmes legyen.
- A maga kategóriájában könnyűnek mondható. A beépített akkus készülékek bár nem mondhatóak nehéznek, ami erről a készülékről is elmondható. Nem húzza le a nadrágzsebet.
- A porlasztók körülbelüli maximális élettartama 2 hét, de lehet akár több is. Persze nagyban függ a liquid minőségétől is, de mivel számomra még jelen pillanatban, mikor ezt írom is hozza a vártat, pedig már 1.5 hete használom, így bátran merem állítani, hogy a maga fél hónapos mandátumával kimagaslónak mondható.
- A porlasztó alacsony watton is jól teljesít. Bár a 0.3-asnak 35 watt az ajánlott a készülék szerint, 22.5 watton, sőt, 18 watton sem okozott csalódást.
- A kis akkukapacitás fel sem tűnik. Az 1600mAh simán kiszolgál egy egész napra, ha nem maxoljuk ki a teljesítményt.
- Az íze és gőze egyszerűen szólva mesés! Friss porlasztóval bár sokkal erőteljesebb az első napokban, ám ezt inkább a nikotinerősségen fogjuk csupán érezni. Ízben ez nem negatívum, ugyanis a használat során végig azt kaptam ízben amit már a jobb RTA-któl megszokhattam, csak a több levegő miatt az élmény volt más.
- Kevés töltési idő. A 1.5 órás töltési idő abszolút nem mondható soknak. Ám, a türelmetlenebbek kedvéért töltés közben is lehet használni. Az pedig megérdemel még egy említést, hogy USB-C csatlakozót kapott, ami kompatibilis a mai telefonok dugóival.
- Folyásmentes kialakítás. Ha esetleg több AIO POD tartályt is be kívánunk szerezni a készülékhez, vagy akár egy Centaurus Boro RBA-t és a benne lévőt félre kívánjuk tenni egy időre, akkor is számíthatunk arra, hogy a tartályban lévő liquid a tartályban fog várni minket, nem pedig alatta.
- Boro kompatibilis. Már egy cikkben megemlítettem, hogy a Centaurus AIO-k (a B60 és B80) kompatibilisek az eredeti Boro-val. Így, ha valaki nem elégszik meg a Centaurus Boro RBA-val, akár egy másik gyártó Boro-ját is belepakolhatja. Persze elötte alaposan informálódjunk, hogy melyek a pontos típusok amelyek jók ebbe a készülékbe, ugyanis nem mindegyik gyártó ragaszkodott a klasszikus Boro formavilághoz.
- A ház, a gombok és az oldallapok alig karcolódnak, festékkopás nem jellemzi. Számomra ez iszonyatosan fontos, ugyanis nem egy tankot és modot tettem a polcra amiatt, hogy már esztétikailag nem volt olyan állapotban. Szerencsére a cink ötvözet ház nem hajlamos karcok begyűjtésére, ahogy a gombokon sem látszik, hogy sokszor érintkezett pl.: cipzárral. Az oldallapokon pedig olyan masszív festék van, hogy biztosra vehető, ez a készülék nagyon sokáig fog újszerű állapotban díszelegni.
- Oled kijelző. Abszolút nem bántja a szemet, ahogy a 0.42 colos Oled kijelzőre tekintünk. Sokszor zavaró, legalábbis számomra, hogy a fekete, szemet nyugtató környezetből egyszer csak egy éles fény tárul elém. Ennél a készüléknél szó szerint nem káprázott a szemem mikor a kijelzőről olvastam le az értékeket. Ha lenne felhasználóbarát különdíj, akkor azt én a Centaurus B60 kijelzőjének adnám!
Kontra 
- Nem mindegyik flakonból tudjuk jól tölteni. Bár nem nagyon sikerült félrepacsálnom, de azt elmondhatom, hogy a számomra legoptimálisabb, puha falú gyógyszertári cseppentős flakonokkal nincs maradéktalanul jóban az etetőnyílás mérete, ugyanis a gyógyszertári flakon cseppentője túl nagy a tartály etetőlyukához képest. Viszont a Chubby Gorilla-val ez a probléma már nem is probléma.
- Szegényes menü. Kissé csalódás volt, hogy kizárólag VW módussal azaz normál módban lehet használni, ezen kívül pedig csak egy RBA módust találunk még, ám ezt csak a Centaurus RBA-val tudjuk használni. Őszintén szólva ez a szegényes menü is elég a használathoz, bár azért vártam volna egy TC-t, vagy valamit…
- Érzékeny tűzgomb. Sajnos a tűzgomb elég érzékenyre sikerült, bármi képes benyomni aminek esetleg nekidől a készülék, vagy a táskában is azonnal benyomódik. Ezért, ha olyan helyre tesszük ahol nem tudjuk garantálni, hogy tűzgombbal felfelé lesz egész idő alatt és nem ér hozzá semmi, akkor inkább kapcsoljuk ki a készüléket, a tűzgombbal szokásos 5 gyors egymásutánban.
Ezennel a végére is értünk. Úgy gondolom, hogy az elenyésző technikai negatívumok mellett sokkal több pozitívummal és pozitív élménnyel gazdagodik az a felhasználó aki a Centaurus B60-at fogja választani. Persze akadtak olyan negatívumok ami számomra volt csak negatívum, ilyen volt pl. a forgó tűzgomb és a műanyag szájrésszel ellátott drip tip. Próbáltam elkülöníteni a gyártó általt kreállt megoldásokat a személyes negatív tapasztalattól. Úgy gondolom ez sikerült is. Ezért nem is kerültek ezek bele a kontra felsorolásba, hisz valójában a forgó tűzbombot és a műanyag szájrésszel ellátott drip tip-et is meg lehet szokni idővel és abszolút nem befolyásolják a használhatóságot. Sőt, ki merem jelenteni, hogy lesz olyan Vaperina és Vaper akiknek az említett drip tip lesz a kedvence.
A Lost Vape Centaurus B60 AIO POD KIT-et merem ajánlani azoknak az RDL és DL felhasználóknak akik a kompaktságot és az egyszerűséget keresik egy szép és élménydús, porlasztós sub ohm készülékbe oltva! És természetesen a hozzá passzoló Boro RBA-val MTL fanok számára is ajánlott! Mindenki megtalálhatja a számára legjobb élményt!
A készüléket az alábbi linken tudjátok megvásárolni:
Köszönöm, hogy elolvastátok! Legyen szép napotok! 
neked, a belefektetett munkád és időd miatt… 
de még most sem érzek késztetést ilyen boro,aio cuccokra 