Íme a valaha legjobb ízűre sikerült tekerésem - A lapos.
- Sokat gondolkodtam rajta, mire végül is kiviteleztem.
- A függőleges tekerésnek semmi íze nem volt, és kezdett már kicsit égett ízt adni, ezért lecseréltem. Ugyanis a külső vattázás számomra még mindig megoldatlan, és megoldhatatlan rejtély. Azt nem tudom porlasztó ház nélkül hogyan lehet, hogy mindenhol egyformán érintkezzen benne a vatta és a coil.
- A dilemmát az adta, hogy amikor életemben először tekertem 2 - es magra, olyan ízorgiát kaptam, hogy nagyon meglepődtem, hogy ezt eddig miért nem tudtam?
Rendesen, lazán bevattázni, úgy, hogy ne égjen meg, viszont a 2,5 mm és vastagabb tekeréseket lehet. Ezért találtam ki a lapított tekerést, ami nem takarja el a levegőző nyílásokat, de viszont sok vatta fér bele, ellenállásra is olyan, mint egy 3 -as magra tekert coil, a felülete is nagyobb, ami sok - sok gőzt jelent. - Elkészíteni nem volt könnyű. Fapálcából faragtam ki az első sablont, de az nem jó. A huzal menthetetlenül rászorul, ráragad. Erős feszegetés után sikerült letépnem, de a tekerésem a szoba másik végében kötött ki, összevissza tekeredve. Sok. sok hajtogatás után csipesszel, hidegen, majd melegen nyomkodva, végül is nagy sokára sikerült.
-A vattázása tényleg gyerekjáték a 2 mm-es tekeréséhez képest:
Nagyon erősen adja az ízeket, sőt a nic is jól érzik nem is hittem volna.
