Az a szomorú igazság, hogy most kint ülök a reggeli kávémmal az erkélyen, beleszippantok a Mild Seven-be és rájövök, nem tudom szavakba önteni pontosan az érzést, mint egy jó sommelier egy korty bor után:
“déli lankák meszes talajának savassága…most csokoládé, csonthélyasok és némi eper utóízzel…stb”.
De: a Mild Seven, Cherry lágy-desszert-dohány kategóriában, a Cohiba sós-szivaros kategoriában mindent visz nálam, ha úgy lennne, megérkeztem, nincs szükségem további kísérletekre…
“Old Captain, RY4, French Pipe” még érnek, egy hónap minimum jár nekik, mire sorrakerülnek, kíváncsian várom. Én 2,5%ban keverem, nem rázom, nem szellőztetem és vár…
(50/50 vg/pg, nic 3mg/ml)