Kinga tanácsait is figyelembe véve vettem egy ilyen cuccot. Sokat segített, köszönet érte! Ma, megérkezése után csak kevés időm marad rá, de azért kibontottam a dobozából. A papírzacskókat Kinga tapasztalatai nyomán kézzel téptem szét, így nem sérült semmi. Azt azonban, amit Kinga keresett, a “fikázós tapasztalatot” én hamar megtaláltam. (Persze lehet, hogy ez pusztán tapasztalataim hiányából adódik, mert csupán 2 féle RTA-t ismerek.) Nagyon nehezen tudtam hozzáférni a deck-hez. Felülről kellett lebontanom az egészet, majd az üvegpalást kiesését követően meg kellett fognom a chambert és így sikerült kitekernem. Gondolom, majd a leves kenő hatása később segít ezeken a gondokon, de nem igazán tartom szerencsésnek, hogy az üvegpalást-gumi tömítést minden tekerést megelőzően, ill. követően piszkálni kell majd, mert megítélésem szerint ez nem lehet a hosszú élet titka ennél a holminál, vagy legalábbis a későbbi folyások egyik melegágya lehet. A chamber menete sem hiszem, hogy hosszú élettartamra tervezett. A deck tetszetős, de még nem csináltam vele semmit, az holnap jön majd. Meglátjuk, tele vagyok várakozással a vattázás és a működés terén. A terveim szerint Kantal szálhuzalt kap majd és bízom benne, hogy a jónak tűnő levegőellátásával kevesebb koxot termelek majd a jövő generációinak az eredendően neki szánt feladat ellátásából, nevezetesen desszertre lesz rendszeresítve.
8 kedvelés