A gyári porlasztó. Ilyeneket nem éri meg újítgatni.
Az IC foglalat, amiből tördelem az érintkezőket. Mivel csavarok nem férnek el ilyen szűk helyen. Ebbe dugom a coil egyik végét, a másikat a szilikondugó és a ház közé dugom. Elég jó kontaktot ad, akár kanthal, akár Ni huzallal, az ellenállás nem változik menet közben.
A coil anyaga. Mivel elég sok claptont elpazaroltam porlasztókba, gondoltam, most merevvel kísérletezem. A végeit természetesen görbítgetni kell, hogy a tekercs maga kb. a palást furatainak magasságába kerüljön.
Végül a kis heli, hogy tényleg van, és csináltam. Ez volt a kuka mellett, és most repül.
Ez volt a drágábbik fajta, amelyik irányítható minden irányba, álló helyben megtartható, motorhibás lett, és donorrá vált. Mivel ezek rokonok, pár alkatrész átcserélése nem olyan nehéz, mint a kazánok fúrkálása átalakítgatása.