Az eltűnt fél ohm nyomában

[Mefeca (Mester Ferenc)]

Sziasztok. A témám hasonlít erre: “Az eltűnt ízek”. Na igen, azok egy része is eltűnt az ohmokkal együtt, de arról majd később. Azt már régóta tudom, hogy a műhelyemben egy féreglyuk van, és amit az asztal alá leejtek, azok közül a tárgyak közül némelyek örökre eltűnnek. De hogy az ohmok? Azok hogyan? Pedig a mesterséges intelligencia figyelmeztetett rá, hogy a vattázás után fél ohmmal kevesebbem lett, de én a nedvességre, vagy esetleg a hidegre fogtam. De az ohm az nem egy tárgy. Nem egy szerszám, de csak nem is egy varrótű. Inkább csak egy fogalom. Nem hittem a modomnak, nem akartam elhinni, pedig kiírta nekem a kijelzőre. Nem szidtam a tankot, mert valahol éreztem, hogy már megint én rontottam el valamit, csak arra nem jöttem rá, hogy mit? Kicsit gyengébb íze volt a kelleténél, de ráfogtam, hogy az most ilyen, mert csak másnap délután jelentkezett a dryhit. Már megint az égett íz. De miért a vattázás másnapján, miért nem azonnal? Akkor most jön a szétszedés. Kiönteni a folyadékot, de az üveget visszazárni, amibe öntöttem, mert jó szokásom szerint a következő pillanatban fellököm, és akkor úszik az asztal, és egy keverésnyi anyag oda. A “régi” azaz tegnapi vatta kihúzva, izzítok, és újra vattázom. Nem láttam a tekerésen semmi hibát. Az igaz, csipesszel szépen középre igazítottam, az afc -től meg cirka egy milliméterre párhuzamba állítottam. Nem ajánlottam még kezdőnek ezt a Galaxiest, pedig az egyik legjobb ízű tank. Csak a vattázás, a gödörbe beigazítani csipesszel, szálanként, na de… Még nem jöttem rá, mitől volt az égett íz. Most már, amióta visszajött a fél ohm, ami odavolt, csodálatosan jó íze lett. Szóval tegnap úgy sikerült azt a vattát a helyére ráncigálni, hogy a huzal egyharmada kiiktatódott. Hogy hol és miért, arra nem sikerült még rájönnöm. Ennyi volt a kis szösszenet. Akivel nem történt még meg ilyen, vagy akit untatott a kis történet, attól elnézést kérek.