Sziasztok,
Gondoltam leírom az én sztorimat, miért nem érdemes dohányozni.
2022 őszén elkezdett recsegni-ropogni a mellkasom a jobb oldalon lélegzetvételkor. Nem fájt, de rettenetesen zavaró volt.
Ekkor már40 éve aktívan dohányoztam. Igen, korán kezdtem és kitartóan toltam az analóg cigarettát, stressztől függően megvolt a napi 2 doboz is akár, néha 3, bár az utolsó 4-5 le tudtam korlátozni 20-30 szálra.
A másik, ami biztos volt, hogy szerettem, sőt, imádtam dohányozni, minden apró mozdulatot, ahogy a füst kijött a számon, ahogy reggel az első cigit elszívtam, kávé mellé, sör mellé. Többszöri próbálkozás (a legjobb eredmény 3 hónap volt) végül elengedtem a dolgot, a családomnak is megmondtam, menthetetlen vagyok, semmi akaratom, nincs lelki erőm letenni.
És akkor visszakanyarodva a kezdőmondathoz, jött a recsegés-ropogás.
Nem annyira törődtem vele, bár egyre gyakrabban fordult elő, főleg, ha vízszintesben voltam. Aztán egyik éjjel egy olyan görcs állt a mellkasomba a jobb oldalon, főleg az oldalamban, azt hittem ottmaradok… Képzeld el, amikor mozdulni sem tudsz és csak ordítasz babapózban, már, amikor levegőhöz jutsz. Nyilván párom végig élvezhette a dolgot, mentőt akart hívni. Utána még pár alkalommal így vagy úgy megtörtént, vagy a közelében voltam, hogy megismétlődjön, akkor már a jobb oldalamon nem is mertem aludni.
Ennek okán, illetve annak okán, hogy az üzemorvos évek óta mondogatta, jó lenne elmenni tüdőszűrőre (amin amúgy vagy 20 éve nem voltam), rászántam magam és elmentem.
Hát, sokat nem kellett várnom, 2 nap múlva felhívtak, menjek vissza, mert bizony gondok vannak.
A víz levert, tudtam, hogy most fogom megfizetni kamatostól az árát a nemtörődömségemnek, a tudatos testrontásnak.
Készült több vizsgálat, egy re borúlátóbb eredményekkel, gyakorlatilag csupa heg, seb, azonosíthatatlan fekete foltok övezték a tüdőmet mind a két oldalon.
Mivel az Ő “tudásuk”, eszközeik végére értek, elküldtek az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetbe.
Ekkor, azaz 2023 január 5-én pontosan 3 nap alatt félelmemben letettem az analóg cigarettát. Első nap 10, 2. nap 5, harmadik nap 3 szál cigit szívtam el, a 4 napon végül már visszatettem a dobozba a cigit.
De a füstölés élményét nem akartam elengedni. Volt már dolgom ecigivel, de tapasztalatlanságom, illetve az akkori dohányos ízek nem nyerték el a tetszésem.
Ekkor a környezetemben már ecigiző barátok, kollégák segítettek kicsit a dologban és meg is vettem az első MTL szettemet. Vettem nikotinos liquideket, volt közte dohányos íz, de ami fontos, gyümölcsös/hűsítős ízek is. És itt jutottam el oda, hogy „hát ez nekem iszonyúan bejön”. Nagyon ízlett. Könnyeden ment a dolog.
Innentől nem volt megállás, kipróbáltam a DL vonalat, jobb volt, mint az MTL (nekem). Főleg subohmos kazánokkal operáltam, meg voltam vele elégedve és egyszerűen szerelem volt. Később, amikor elfogyott az első 1-2 adag nikotinos leves, már nikotinmenteseket vettem, semmi extra, nem hiányzott sem a nikotin, sem a dohányos íz (persze van, aki meg azt szereti, ez ne szegje kedved).
Mai napig is ezen a vonalon szívom az ecigit, örülök, hogy nem vagyok büdös, nincs a lakásban büdös, a családom is nyugodtabb, jobban érzem az ízeket, nincs nikotnin megvonásos idegroham sem és megvan az én „füstös” (gőzös) szórakozásom is.
Néha megajándékozom magam nikotinsóval, a kedvencem az Elfliq-nek a sói, leginkább a Kiwi Passion Guava, de ezeket csak „különleges” alkalmakkor fogyasztom. Ritkán!
Sajnos a tüdőgyógyászati beavatkozásoknak azonban nem lett vége akkor januárban, még most is tart. Több mellkasi folyadék leszíváson, tű biopszián, légcsövön át végzett mintavételen, CT, PET-CT, mellkassebészeti beavatkozáson vagyok túl, rossz dolog egy szivattyúval élni 7-10 napig, amit mindenhova cipelsz magaddal. Főleg, ha többször is bekötik azt a mellkasodba. És csak kicsin múlt, hogy nem vették ki az egyik tüdőlebenyem, megjegyzem, azt is csak azért nem, mert túl nagy volt a kockázat.
Szóval, ha egyetlen egy jótanácsom lehet a dohányzással kapcsolatban, akkor tedd le, szabadulj meg az analógtól, bele se kezdj, mert lassan, de biztosan ki fog nyírni. Ha nekem nem hiszel, menj fel a Korányiba és nézz körül egy belosztályon… 1000-ből egy 90 éves bácsiról szokott csak fénykép készülni…
Szerencsémre nem vagyok rákos elvileg (eddigi kismillió lelet alapján), de komoly tüdőtágulás (COPD) viszont van. Te ne kockáztasd meg. Ne legyél olyan hülye, mint én.
szerintem te tudod, hogy hasonló cipőben jártam 
)
ha megnyugtat az étvágy nekem 66-ról 85-re húzott fel, kész anyagi katasztrófa 
ott lehet hogy lesz még izgalom.