Pár hete volt egy téma itt a Vaperinán, ahol is egyik Tagunk azt taglalta milyen jó lenne innovációkról olvasni cikksorozatot. Ez ötletet adott. Nagyon nem is szükséges bemutatnom mi várható, hisz ez már mind megtörtént. Ezen irománysorozattal elregélem Néktök a történelmet! De csak azt a részt vala, ami reánk tartozik. Biza! Illetve azt ami részben reánk mint elektronyos vaporátoros kézikészülék használókra tartozik.
Az innovációt általában az idő illetve a történelem előrehaladtával fejlesztés vagy egy újabb innováció követ. Az innovációknak pedig mindig van előzménye. Nevezhetjük akár iparosodásnak is. Kevesen tudják rólam, hogy nagyon is szeretem a történelmet! Izgalmas és velős, tele van tátott szájjal halgatós sztorikkal. És mivel a vape-nek is vannak korszakai, így vannak előzményei is. Természetesen most is az elején szeretném kezdeni. Nagyon az elején. Egyszer régös régen…
…magát a dohányt Kolombusz Kristóf (egyébként Cristoforo Colombo) hozta „vissza” magával Európába, amikor elment felfedezni Amerikát 1492-ben. A feljegyzések szerint ott találkozott először dohányt pipázó indiánokkal. Az első termékeny és eladható dohányt John Rolfe termelte ki a földjén 1612-ben.
A tradicionális cigaretta csak az 1900-as évek elején vált népszerűvé. Az előtt is létezett a sodort változat, de nem mindenki számára volt elérhető árucikk, mivel kézzel készített drága luxuscikként árulták az európai gazdagok számára. És csak a nagyvárosokba szállítottak belőle. Ezen okokból kifolyólag kb. 1890-ig kimondottan kevesen dohányoztak.
Figyelj, mert most kezd izgisedni a történelem!
1880
Miután 1880-ban James Bonsack szabadalmaztatta a gördülőgépét lassan kezdett megugrani az eladott cigaretták száma. Bonsack a gépe által vált híressé a dohányiparban. Bonsack gördülőgépét akkoriban sokan használták, igazi innovációnak számított. Mindenkit egyetlen cél hajtott. Betörni a dohánypiacra, amiben már az 1800-as években is hatalmas pénzek forogtak!
A Bonsack féle gördülőgép. Eredetileg így nézett ki 1880-ban.
Ez pedig már a ma ismert változata a gördülőgépnek.
1890
1890-ben James Buchanan Duke megalapította az American Tobacco Company-t (késöbb már csak ATC-t). Természetesen az után alapított céget miután elkezdte használni Bonsack gördülőgépét. Duke sikerre vitte a céget. A cigarettájával Duke uralta Amerika dohánypiacát, Nagy-Britannia piacát pedig egy Henry Vills nevezetű fickó. Elvoltak Ők így maguknak szép csendben a saját territóriumukon egészen…
…1901-ig.
Akkor történt ugyanis, hogy Duke be akart törni a brit piacra. Persze ezt Vills nem nézte jó szemmel! Elkezdődött a történelem első „dohányháborúja”! A britek, hogy kigolyózzák Duke-ot, összeálltak. Az összes brit cigarettagyártó összeállt egyetlen céggé az Imperial Tobacco Company-vá. Duke inkább elállt a további harcoktól. Belátta, hogy a brit piacot Ő aztán uralni nem fogja!
1902…
1902-ben Duke visszament Amerikába a brit dohánypiacot pedig az Imperial Tobacco Company irányította. Viszont még 1902-ben mielőtt Duke visszament volna Amerikába, Vills-el sikerült megállapodniuk és közösen megalapították a mai napig is szilárd lábakon álló British-American Tobacco-t. Ezért is lett British-Amerikan, tehát brit is és amerikai is. Mivel Vills brit volt, Duke pedig amcsi. Ezt követően a British-American Tobacco (továbbiakban BAT) elkezdte szórni a cigarettákat a világ többi országába, különösen Indiába és Kínába. A BAT hatalmas sikereket aratott. Nem telt bele sok idő, hogy a BAT lenyomja az Imperial-t, így már a brit piacon is nagy helyet foglalt el. Ezáltal Duke is bejutott a brit piacra. Nagyon sokáig a BAT uralta az egész világ dohánypiacát. Egy darabig…
Azért az évek alatt történtek még érdekes dolgok. Hogy teljes legyen a kép nyúljunk vissza picit korábbra… Még 1847-ben Philip Morris megnyitotta a saját kis cigarettaboltját New York-ban a Bond Street-en. Ahol különböző dohányokat és kézzel készített cigarettát árult. 1854-ben elkezdett kísérletezni a saját márkás cigarettákkal. 1870-ben pedig saját kezű gyártásba is kezdett. Két félét is készített, a Philip Morris Cambridge-t és a Philip Morris Oxford Blues-t (később ezeket Oxford Ovals-ként és Philip Morris Blues-ként árusították). Philip 1873-ban meghalt, nem meglepő módon rákban. Az özvegye Margaret és Philip testvére Leopold a nyomdokaiba lépett. Ám számukra is érezhető volt a dohánypiac rohamos fejlődése. (Azért így 2021-ből nézve a történelmet azt kell írjam még időben léptek Morris-ék.) Philip Morris testvére Leopold Morris 1881-ben egy barátjával Joseph Grunebaum-al megalapították az akkoriban még Philip Morris & Company and Grunebaum Ltd.-ként nevezett céget. Majd 1885-ben megváltoztatták a cég nevét Philip Morris & Co. Ltd.-re. 1888-ra már annyian dohányoztak világszerte, és annyian haltak meg, hogy ekkor kapta a cigaretta a „koporsószeg” csúfnevet! Morris-ék, Margaret és Leopold 1894-ben átadta a cég irányítását William Curtis Thomson-nak és családjának. Az Ő irányításuk alatt a cég a King Edward VII nevet viselte. A King Edward VII kinőtte magát, a mai napig is létező cigarettamárka.
Az igazi, hús-vér Philip Morris.
A Philip Morris üzlet 1919-ben, New York-ban a Bond Street-en.
…1902
1902-ben Gustav Eckmeyer újra megalapította a Philip Morris márkát. Angol cigarettákat kezdett árulni és importálni. Eckmeyer volt az aki a Philip Morris egyedüli ügynökeként dolgozott 1872 óta az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában.
1914
Elkezdődött az első világháború. A cigaretta csak úgy folyt befelé a frontra. A lövészárkokban könnyebb volt dohányozni mint pipázni. Ezért a pipadohány eladások csökkentek. Ám ami ott kiesett, azt beszedték a frontról, a katonáktól. A dohányipar, a hadsereg, a kormány, sőt még az újságkiadók is cigaretta utánpótlást szerveztek a katonáknak. Mondván, hogy valahogy oldani kell azt a mérhetetlen stresszt amit a háború okozott. Ezzel a ténnyel (most e-cigi meg egészség ide vagy oda) vitába szállni nem lehet… Az első világháború 1918 novemberében véget ért.
1919
A háború után 1919-ben részvényesek felvásárolták a Philip Morris & Co. Ltd.-t Philip első Bond Street-i boltjával egyetemben. Az ott található képeket, logókat felhasználva élesztették újjá Philip Morris-t. Átvitt értelemben visszahozták hamvaiból. Innentől kezdett felfelé ívelni a Philip Morris & Co. Ltd. Rengeteg viharos dolog történt még a dohányiparban a történelem során. Ám a BAT és Philip Morris ma is előkelő helyet foglalnak el.
1925
A Philip Morris bevezette a máig híres Marlboro-t. Női cigarettaként kezdték árulni, „Mild as May. - Enyhe, mint május.” szlogennel. A cigi egészségkárosító kockázatai csökkentése érdekében még ugyanabban az évben feltalálták a füstszűrőt. Ám a füstszűrős cigaretták csak később, 1950-ben „debütáltak” szintén a Marlboro-val. (Magyarország első füstszűrős cigarettája a Fecske volt, 1962-ben jelent meg.) A dohányipar tudósai és vegyészei füstszűrővel sem tudták veszélytelenebbé tenni a cigarettázást. Akkoriban még próbáltak foglalkozni az emberek egészségével… Manapság a füstszűrőt csalásként tüntetik fel, ugyanis nem véd meg semmitől, ráadásul mivel cellulóz-acetátból készül (ami a ragasztó és a műanyag fő alkotó eleme) nagyon nehezen bomlik le (10-15 év a minimum), vagy pedig le sem bomlik, erről még van vita a tudósok körében, ezért erősen környezetszennyező is! Az már csak hab a tortán, hogy a füstszűrőn rengeteg a cigarettából visszamaradt vegyianyag és kátrány akad fenn ami főként a folyókat és az ivóvizeket szennyezi.
Marlboro - Mild as May plakát 1925-ből.
Innen számolják a vapertörténelmet!
1927
Joseph Robinson feltaláló megalkotta az elektromos párologtató elvét és tervét. 1927-ben dokumentáltatta is a hivatalos szerveknél. A szabadalmát 1930-ban elfogadták! Eredetileg gyógyszereknek tervezte. Ezzel párologtatni lehetett volna bizonyos gyógyszereket és gyógykészítményeket. Ezzel a szerkezettel sokat könnyítettek volna a betegápoláson. Robinson ötlete zseniális volt! Ám ismeretlen oknál fogva egyetlen darabot sem gyártottak le belőle. Ezt a szerkezetet tartják az elektromos cigaretta elődjének, mivel az elv ugyanaz!
A Joseph Robinson féle elektromos párologtató. Az e-cigi elődje!
Miután ez a terv szó szerint füstbe ment, csak teltek az évek. Mondhatni semmi nem történt egészen…
…1939-ig
Kitört a második világháború. Az elsőhöz hasonlóan minden nagyobb szervezet, különösen a hadsereg és a kormány pumpálta a frontra a cigarettát. Az ok ugyanaz mint 25 évvel korábban, a katonákat stresszmentesíteni kell! A világ cigarettaeladásának 50%-át a hadsereg és katonák tették ki. Ezért a háború mondhatni jót tett az akkoriban egyre csak növekvő dohányiparnak. 1945-ben a katonák „letették a lantot”. A háború véget ért. A véget éréséhez rengeteg köze volt Alan Turing matematikusnak aki a mai számítástechnika atyja volt. De ez már más irány, nagyon szomorú sztori, ezért ezt nem is folytatom…
1950
Adolf Hitler hatalmas szégyenfolt Németország számára. Ám van amit a világ megköszönhet Neki, ugyanis elindított valamit… Igaz, hogy 1945-ben öngyilkos lett, de még a zsarnokoskodása idején az általa államilag megszervezett és finanszírozott szankcionált szokás volt, hogy minden erejével támadta és sanyargatta a népet. Ezért kamu kutatásokkal próbálta alátámasztani azt az akkor még hazugságnak induló feltételezést miszerint a cigaretta káros az egészségre. E mögé a hazugság mögé bújva sunyi módon elvette a német néptől a maradék jót is az életükben, a cigarettát. Hitler halála után, néhányan azért mégiscsak elkezdtek vizsgálódni. 1950-ben Ernst L. Wynder, Austin Bradford Hill és Sir Richard Doll statisztikusok sziklaszilárd bizonyítékokkal szolgáltak arra, hogy a dohányzás okozza a tüdőrákot! A dohányosok ezen nagyon megdöbbentek, de leszokni azért nem akartak. Később, 1962-ben a Királyi Orvostudományi Főiskola illetve 1964-ben az éppen poszton lévő amerikai állami sebész (néhány helyen halottkémként említik) is alátámasztotta, hogy a cigaretta rákot okoz. Nekik már hittek a népek, így gyorsan hamar le is szoktak kb. 2 millióan. A későbbi statisztikák szerint pedig átlagosan évente ugyanennyien hagyták abba a dohányzást 1964-től számítva. A másik fele a dolognak, hogy ugyan évi 2 millió ember letette a cigit, ám évi 1 millió pedig rászokott, és nem is mindegyik leszokott ember tudott nemdohányzó maradni. Így ez a statisztika annyi, mint halottnak a puszi…
1963
Az első elektromos cigarettát egy amerikai feltaláló, Herbert A. Gilbert tervezte, aki 1963-ban bejegyeztette találmányát. Két évvel később 1965-ben a szabadalmát elfogadták. A találmány elég fura elnevezést kapott, a „füst nélküli, nem dohányos cigaretta” nevet viselte. A korszakhoz képest rendkívül modern kialakítású volt. Gilbert úgy tervezte meg, hogy eldobható ízesített folyadékkal teli patronokkal fogják majd használni. Letesztelte ízesített vízzel, az első elektromos cigaretta működött! De sajnos soha nem került gyártásba. Két dolog miatt. Az egyik, hogy az akkoriban rendelkezésre álló akkumulátortechnika nem volt elég fejlett ahhoz, hogy elegendő energiát tudjanak beletenni egy pici kis csőbe. A másik pedig, hogy Gilbert Beaver Falls-i raktára ahol a prototípusokat tárolta leégett. Így mindene odaveszett. Sok-sok év telt el mire 2012 környékén a Vaporizer Emperor felkérte munkatársnak Gilbertet. Nem más apropóból mint, hogy elkészülhessen Gilbert e-cigi tervezete, ugyanis rá egy évre lett az elektromos cigaretta „gondolata” 50 éves. Gilbert azt mondta a felkéréssel kapcsolatban, hogy Ő immáron a 21. századi technikát fogja alkalmazni az 1963-ban készült terveihez! Még annyit tett hozzá, hogy a Vaporizer Emperor-al közös a céljuk, életeket szeretnének menteni! Gilbert egy interjúban azt is elmondta, hogy nagyon büszke rá, hogy ezt az egészet Ő indította el!
Gilbert általt tervezett első elektromos cigaretta.
Herbert Gilbert az e-cigi 50. évfordulóján 2013-ban.
Gilbert és a Vaporizer Emperor által az évfordulóra készített e-cigi.
1979
1979-ben Phil Ray, a számítógépek egyik úttörője (aki megalkotta a mikroprocesszort), orvosával, Norman Jacobson-nal együttműködve megalkotta az elektromos cigaretta első kereskedelmi forgalomba hozott változatát. Ami nagyon hasonlított a rendes cigarettára, mivel valójában nem volt elektromos, és csupán a nikotin párologtatására támaszkodott. Elvégezték az első ismert formális kutatást a nikotin szállításával kapcsolatban. Végül nikotinba áztatott papírt helyeztek egy patronba, amiről a termék egy fűtőszál segítségével elpárologtatta a nikotint. A termék forgalmazása eljutott a nagyobb kiskereskedőkhöz. De a készülék soha nem volt ígéretes technológia a nikotin szállítására. Jacobson a kudarcát annak tulajdonítja, hogy a tervezett szerkezetet hibásan gyártották le. Az eszköz zsákutcának bizonyult, a feltalálók mégis hozzájárultak a vape alapjaihoz és köztudatba csempészéséhez. Ray és Jacobson elektromos cigarettája nem volt ízesítve, csupán a nikotint párologtatta el. Nem volt meleg szíváskor és gőze sem volt. Tehát ez nem liquiddel működött, mégis az első feljegyzésben, amelyben leírták a folyamatát a „vaping” szó szerepelt. Dr. Jacobson úgy mutatta be a készüléküket mint „nem éghető cigaretta”.
Ezek történtek „2000 előtt!” Fontosnak tartottam leírni a cigarettáról is pár fontosabb dolgot. Ha az analóg nem lenne, ma én nem írnám ezt, és Te pedig nem olvasnád. Így valamilyen szinten jó visszaemlékezni mi mihez vezetett. És persze izgalmas. Remélem nem csak én gondolom izgalmasnak a történelmet. A lényeget és a számunkra legérdekesebb történéseket a következő részben írtam le. Figyeljétek a Vaperinát, mert hamarosan hozom a folytatást!
Sziesztához mindig jól jön az olvasnivaló! 
Köszönöm szépen 
Amúgy meg 2 év múlva 60 éves… Azért durva… 
Ismét sikerült nagyot alkotni! 