Ma már minden bizonnyal, még az analógról nemrég átálltak is hallottak valamilyen formában a rémhírekről, amik az e-cigi körül keringenek. Szerencsére a tapasztalataik alapján nem sokan gondolják úgy, hogy ismét rágyújtsanak. Hiszen az e-cigivel nem visszük be azt a rengeteg toxint amivel kezelik a cigarettát. Viszont tapasztalás ide vagy oda, így is van akitől azt hallottam, hogy Ő bizony inkább visszaszokik a cigarettára, mert (most jön a poén) „Abban legalább tudom mi van!”
Nagyon sajnálom, hogy tőlem kell megtudnia annak aki még nem tudná, hogy amíg a cigarettáról azt hiszi, hogy tudta… nos hát, rosszul tudta!
Akkor nézzük a cigarettát. A belélegzett cigarettafüst rákkeltő anyagai már 15-30 percen belül maximális koncentrációt érnek el a vérünkben. A DNS -t érintő mutációk felhalmozódása következtében alakulnak ki a rákos megbetegedések. A tüdőrák a leggyakoribb, de még 18 egyéb ráktípus van amire pályázhatunk ha ismét visszaszokunk.
A hagyományos cigarettában található vegyületek jelentős része ártalmas. A 7000 hozzá adott vegyi anyagból 4800 biztosan ártalmas, 90 pedig rákkeltő.
Csak párat sorolnék fel a mérgező illetve rákkeltő anyagok közül.
- Arzén – Rovarölő méreg
- Benzol – Kémiai oldószer, az egyik legfontosabb petrolkémiai és vegyipari alapanyag
- Ammónia – WC tisztítók egyik fő összetevője
- Hidrogén-cianid – Patkánymérgekben és a gépjárművek füstgázaiban található, a vegyiparban és a műanyaggyártásban közkedvelt
- Aceton – Körömlakklemosó, festékhígító
- Formaldehid – Döglött állatokat tartósítanak benne, fontos vegyipari alapanyag, 3. potenciálisan rákkeltő anyag
- Kadmium - Gépkocsik akkumulátorában található
- Ólom – A levegőben is megtalálható, a kipufogógáz által
- DDT (diklór-difenil-triklóretán) - Nagy hatású rovarméreg
- Bután – Könnyen cseppfolyósítható gáz, segíti az égést, avagy nehezen alszik el miatta a cigaretta
- Hidrazit – Mesterségesen előállított rákkeltő anyag, maró hatású bőrirritációt, de akár bőrégést is okoz, lenyelve hasi görcsöket okoz, hányás, gyengeség, majd eszméletvesztés is jelentkezhet. Atomerőművek és nagynyomású kazánok vízkezelő anyaga (oxigénmentesít).
Guszta, mi? És azt mondták páran, hogy tudják mi van a cigarettában… Na de még nem végeztem! Mi van benne még?
Cukor, hogy növelje a függőséget.
A cukortartalom ártalmatlanul hangozhat, ugyanakkor a cukor égése során acetaldehid is termelődik, amely pedig gyorsítja és erősíti a nikotin függőséget okozó hatását.
Kakaó, hogy mélyebben lélegezz.
A kakaófüst hatására tágulnak a hörgők, ez segít abban, hogy a tüdőbe több füst még mélyebbre kerüljön.
Mentol, hogy csökkentse a fájdalmat és az irritációt.
A mentol egyszerre tágítja és nyugtatja a hörgőket, így mélyebbre tudunk lélegezni anélkül, hogy kellemetlen, égő érzésünk lenne. Elnyomja a füst csípős ízét is, helyette hűsítő, friss érzetet kelt. Ma már kivétel nélkül az összes márkában (a normális, nem mentolosként megjelölt cigarettákban is) van hozzáadott mentol. Ez leginkább a fiatal, kezdő dohányosok számára könnyíti meg a füst letüdőzését.
Ammónia, hogy több nikotin szabaduljon fel.
Az ammónia emeli a dohánykeverék pH-értékét, azaz lúgosítja. Ez pedig segíti a nagyobb mennyiségű nikotin kibocsátását. Így a nikotin nagyobb mennyiségben éri el az agyi receptorokat, erősebb hatást fejt ki, amely súlyosabb függőséghez vezet. Ez egyben a magyarázat arra is, hogy miért „ízlik jobban” egyik dohánymárka a másiknál. Korabeli dokumentációk támasztják alá, hogy a dohányipar ezt a jelenséget már 1962-ben felfedezte.
Levulinsav, hogy tompítsa a dohány ízét.
A levulinsav nemcsak hogy elveszi a dohány durva ízét, ráadásul mintegy 30 százalékkal fokozza is a nikotin idegrendszeri hatásait.
Az irritáció csökkentése érdekében.
Az irritáción enyhítő vegyületek elég ijesztő neveket kaptak: ilyen például az „XLF-636” vagy az „XLF-755”. Kicsit parás, nem? Mint valami laborkísérlet…
A füst láthatatlanná tétele érdekében.
A dohányipar reményei szerint azzal, hogy elrejtik a füstöt, újra elfogadottabbá tudják tenni a cigarettázást. Ennek érdekében kerülnek olyan kémiai anyagok a dohányba, mint például a kalcium-karbonát, a nátrium-karbonát, a kalcium-klorid, a citromsav, a magnézium-oxid, a kálium-acetát, vagy épp a „Studio 26 keverék” és az „XTH Studio keverék”. Utóbbi kettő pontos összetevői nem publikusak!
A nikotin a függőséget a dopamin felszabadulásának befolyásolásával éri el, ezáltal fokozza az örömérzetet, oldja a szorongást, javítja a koncentráló képességet, emellett emeli a pulzusszámot, vérnyomást, cukor- és májanyagcserét, gyomorsav termelést. Belégzéssel a nikotin rendkívül gyorsan, 7 másodperc alatt eljut az agyba!
Az 1970-es évek előtt nem nagyon használtak adalékokat a cigarettákban, ma azonban egy cigaretta tömegének 10%-át teszik ki. Az adalékanyagok fokozzák a dohányzás élvezeti értékét, gyakoribb rágyújtásra ösztönöznek, fokozzák a függőség mértékét.
A dohányfüst rákkeltő radioaktív anyagokat tartalmaz. A sugárzás forrása a cigarettafüstben található radioaktív polónium 210-es atom. A polónium a mezőkön kerül be a dohányba, annak levelén ugyanis mirigyszerű szőrök találhatók, melyek összegyűjtik a levegőben, e nyomokban megtalálható anyagot. Állatkísérletekkel igazolták, hogy a polónium 210 magában is rákkeltő, továbbá a radioaktív polónium más rákkeltő anyagokkal együttműködve még több rákot okoz. Sajnos a sugárzás nem korlátozódik a dohányosra; a sugárzás több mint 75%-a a dohányfüstben található.
A dohányosok szervezete egy idő után bizonyos védettséget alakít ki, bennük idült nikotinmérgezés alakul ki. Ezt támasztja alá az a tény, hogy az erős dohányosok szervezetébe óránként 10-20 mg nikotin juthat be, ami a napi halálos dózis (20-60mg) többszöröse.
A dohányfüstben levő egészségkárosító anyagoknak nincs biztonságos szintje! Nincs olyan kis mennyiségük, aminek a belégzése ne lenne ártalmas. A gyenge cigarettát szívó ember ugyanolyan kockázatot vállal, mint a bármely más dohány terméket rendszeresen elfüstölők. Sőt! A light cigaretták még károsabbak a többinél, mivel a füstjét mélyebbre szívják, és sűrűbben gyújtanak rá.
Nos, most, hogy kiveséztük az analóg cigarettát vessünk pár pillantást a liquidre amit az e-cigink segítségével gőz formájában juttatunk magunkba.
Kezdjük a nikotinnal. Ugyanis nem mindegy, hogy analóg cigarettával visszük be a szervezetünkbe, vagy elpárologtatjuk.
Még a hozzászokást okozó hatásért sem egyedül a nikotin a felelős. A dohányban számos olyan hatóanyag van, amelyek felerősítik az addikció hatását. Ezért van az, hogy amíg cigizünk az idő előrehaladtával egyre erősebb cigarettát vagy dohányt vásárolunk. De mikor valaki átszokik e-cigire ott nincs jelen semmilyen hozzáadott vegyi anyag. Így a hozzászokás sem alakul ki. Sőt! Eddig mindenhonnan csak azt hallottam, hogy aki e-cigire váltott az képes volt csökkenteni a nikotin erősségét.
A nikotin (ha nem dohányfüstön keresztül vesszük magunkhoz) nem tűnik túl ártalmasnak. A nemdohányzók is rendszeresen fogyasztanak nikotint, ugyanis nemcsak a dohányban, hanem számos zöldségben (például a padlizsánban és a paradicsomban) is megtalálható. Ráadásul a nikotin bizonyos esetekben akár gyógyszer is lehet. A nikotin tartalmú gyógyszerek szedése során sem volt jele rászokásnak.
A propilén-glikol egy, az alkoholok csoportjába tartozó szénhidrogén-vegyület. Az áttetsző, olajszerű folyadékban sok más adalékanyag és enzim is jól oldódik. Emellett aromáknak a természetes forrásukból való extrahálására is alkalmas.
Az élelmiszeriparban kizárólag a következő alkalmazásokra engedélyezett:
• Rágógumi (mennyiségi korlátozás nélkül)
• Aromák (max. 1 g/l)
Oldószerként és nedvesítőszerként a propilén-glikolt többek között kozmetikumokban és dohánytermékekben is alkalmazzák. Veszélytelennek számít.
A zsírok alapvető alkotóelemeként a glicerin minden élő sejtben megtalálható. Kémiai szempontból az alkoholokhoz tartozik, enyhén édes íze van. Vízkötő tulajdonsága miatt az élelmiszerek kiszáradásának gátlására használják. A glicerint kémiai úton propilénből szintetizálják. Növényi olajokból is nyerhető, erre főként a kókuszolajat alkalmazzák. Utóbbi módon készült glicerint, azaz növényi glicerint, használunk a liquidekhez. Az élelmiszerekben mennyiségi korlátozás nélkül, általánosan engedélyezett. Ez alól csak a kezeletlen élelmiszerek a kivételek és néhány egyéb termék, amelyek a törvényalkotó szándéka szerint adalékanyagokkal nem módosíthatók.
Egyebek mellett a következő termékekben használják:
• Húskészítmények
• Rágógumi
• Bevonatok
• Kakaó- és csokoládékészítmények
Ezen kívül más adalékanyagok és aromák hordozóanyagaként is alkalmazható. Veszélytelennek számít.
Az alapléhez (PG+VG) hozzáadott aromák élelmiszer aromáknak minősülnek, ezért azok szintén veszélytelennek számítanak. Kivéve a sütőaromák! Kizárólag a jól bevált helyről szerezzük be az aromáinkat!
És, hogy a gőzről is essen pár szó. Szauna, főzés… Ezekbe sem halt bele még senki. A szaunákban használatos illóolajoktól sem lesz senkinek semmi baja, ahogy egy kiadós vasárnapi ebéd készítése során, órákon át való gőz mellett tartózkodás miatt sem vitt el még senkit a mentő. Ahogy még egy szakácsot sem vitt el a nagy kaszás. Na, ennyire nem lesz semmi bajotok a gőztől!
Egy fórumon olvastam pár laikus által futtatott eszmecserét az e-cigiről. Jól kivesézték, majd az egyik fórumozó így fogalmazott : „A tüdőt nem károsítja, lerakódást nem képez, tüdőtisztítónak nevezni túlzás lenne, de az tuti, hogy sok év előzetes dohányzásnak a mocskát ki tudja vinni magával.” Szerintem jól írja! Tapasztaltam!
Természetesen senki felett nincs jogunk pálcát törni! DE! Aki már egyszer letette a voksát egy egészségesebb élet mellett, azt kérem, legalább a saját tapasztalatait gondolja át. És ne váltson vissza a rosszabbra! Csak előre, sosem hátra!
Borítókép: vaporacast.com