Biztos minden Vaper és Vaperina látott már stabfa modot, ha máshol nem is, de a neten biztosan. Ezeknek az egyedi stabfa modoknak az árára általában mindenki felfigyel. De miért is olyan drágák a stabfa modok?
Mivel ezek egyedi modok, ezért a megmunkálásért fizetnek sokan olyan sokat. Na de nem ennyi az egész. Ezekbe nem tesznek mezei elektronikát, minden esetben minőségi lap kerül bele. De ott van ugyebár az anyaghasználat. Értem ezalatt a fém felületek minőségét, amire nem jellemző az oxidáció. És a stabfa ház. Ami nem csak úgy a stabfafán terem. A stabilizált fa, avagy röviden stabfa egy különleges és bonyolult, azaz különlegesen bonyolult eljárásnak köszönheti az állagát. Ami meglehetősen időigényes is.
A stabilizálás során kitöltik a fa pólusait olyan speciális vegyületekkel amik ha megszilárdulnak a fa belsejében akkor rugalmasabbá, ellenállóbbá és esztétikusabbá teszik a faanyagot. Van erre kitalált speciális vegyszer a stabilizáló gyanta ami Cactus Juice néven van jelen a köztudatban, és igencsak közkedvelt azok körében akik otthon készítenek stabfát. Egyébként a sima gyanta is megfelelő stabilizáló anyagként tud szolgálni. Olajjal is lehet stabilizálni a fát, csak annak az a hátránya hogy megmunkálás vagy vágás során olajos lesz minden. Nem kell megijedni a festéktől sem, szép színes lesz az anyag a procedúra végére. Viszont ha mindenképp valami csicsásat szeretnénk, a legjobb megoldás ha festéket keverünk a stabilizáló gyantába, az mindegy hogy erre a célra előállított gyanta, vagy sima gyantába áztatjuk a faanyagunkat. Ekkor lesz igazán egyedi az anyag, ám ennek ellenére színes stabilizáló gyantát is be lehet szerezni.
A folyamat elég komplex, sok időbe és pénzbe kerül, persze a megfelelő felszerelés a legdrágább benne. Nem csak egy féle folyamat létezik, de nézzük a legegyszerűbbet. Aki szeretne mindegyik stabilizációs folyamatnak utána olvasni annak itt egy LINK.
Amikre szükség van :
- vákuumberendezés
- tartályok (műanyag vagy rozsdamentes acél)
- csapok és csövek
- vákuumszivattyú
- kompresszor
- nyomásmérő
Kitöltő anyaggal megtöltenek egy tartályt, majd behelyezik a fadarabot. Áztatják néhány órán vagy napon át, ez attól is függ mennyire kemény fával dolgoznak. Ez az hideg impregnálás. De ha felmelegített vegyszerbe áztatják a fát, az meleg impregnálás. Majd lezárják hermetikusan a tartályt és vákuummal kiszívják a levegőt. Akkor lesz sikeres a folyamat ha a faanyag belsejéből áramlanak ki a buborékok. Az annak a jele, hogy a fa belseje megtelik a stabilizáló anyaggal, avagy kitöltő anyaggal. Vákuum alatt tartják jó néhány órán át. Majd a folyamat végeztével 100 fokos hőmérsékleten megszárítják a már stabfának nevezhető fadarabot.
Milyen tulajdonságokat nyer el a fa stabilizálás után?
- nagy sűrűség, ezáltal keménység és szilárdság
- ellenáll a hőmérsékleti változásoknak
- ellenáll a nedves, párás környezetnek
- ellenáll az ultraibolya sugárzásnak
- rövid ideig ellenáll nyílt tűznek
- zsírral, szennyeződéssel és szerves oldószerekkel szemben átjárhatatlanná válik a fa.
Hát ezért ilyen drága egy stabfa mod! Azt túlzás állítanom, hogy elpusztíthatatlan de sokkal ellenállóbb mindennel szemben! Sűrű szerkezetű lesz a fa, könnyebb megmunkálni mivel rugalmasabbá válik, és nem marad utána forgács. A legnépszerűbb fafajták stabilizációs célra a gesztenye, nyír és juhar.
Mivel stabilizáció után a szennyeződésekkel és szerves oldószerekkel szemben átjárhatatlanná válik a fa ezért nem is kell nagyon odafigyelni a takarításra. Nem tapad meg rajta a kosz. A vape szakértők szerint ez a „sérthetetlen” állapot minimum 5 évig fenntartható. Ezt az 5 évet úgy saccolták meg, hogy nem kímélve semmitől a modot, tehát ha még vigyáz is az e-cigi használó a stabfa modjára akkor azért nagyon sok évig helyt áll majd a készülék.
Csak azért érdeklődtem, mert ha rosszul tudom akkor ki kell egészítenem. Addig az én lelkem sem nyughat. Örülök, hogy vigyáztok a holmijaitokra. És köszönöm a plusz infót. 
