Igazából úgy vagyok vele, hogy szeretek kísérletezgetni, új eszközöket tesztelni, de ugyanakkor megvannak a stabil kombók, amiknél meg a lényeg az időtállóság. Ezért van az, hogy reggel, amikor még magamnál sem vagyok, általában egy Provari, vagy egy Dani az, amit elsőként a kezembe veszek, mert tudom, hogy ahogy este otthagytam, reggel ugyanúgy teszi a dolgát. Kicsit drágább, na jó nem, sokkal drágább, de hosszútávon meg sokszorosan visszahozza az árát… Így vagyok vele én.
Sajnos ők feladták, pedig nagy koponyák dolgoztak ott. A tulaj egy amcsi rakétamérnök volt, a 2,5-öst már olyan extrém hőmérsékleti körülmények között tesztelték, ahol ember életben nem maradna, az elektronika meg meg sem nyikkant… Phil járt náluk, két elég hosszú videóban be is mutatta a “gyár” működését.